NINIVE: ASSUR-BÁN-APLI PALOTÁJA   Assur-bán-apli asszír király (Kr.e. 668—631), Assur-ah-iddina (Kr.e. 680—669) fia és Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 704—681) unokája is →Ninivében építette fel királyi palotáját. Apja, Assur-ah-iddina palotája (ami egyben arzenál is lehetett) valószínűleg a még feltáratlan Nebí Junusz tellje alatt fekszik. Assur-bán-apli palotája azonban Szín-ahhé-eriba palotájához hasonlóan Qújundzsík tellje alatt feküdt és így sikerült feltárni. Assur-bán-apli az akropolisz északi részén építtetett magának palotát, amelyet a régészeti terminológiában Északi palotának nevezünk.   A palota falait palotadomborművek díszítették, amelyek különféle kontextusokban ábrázolták az asszír királyt. Leghíresebbek az oroszlánvadászat domborművek, amelyeken a király harcikocsijáról egy állópajzsos katonák sorfala által alkotott arénában íjjal és lándzsával oroszlánokra, vagy lóhátról más állatokra vadászik (4. kép). Fontosak emellett az ostromjelenetek és felvonulások, ahol a király baldachinos harcikocsijáról szemléli a szákmányt (3. kép). Ezen a domborművön a felső regiszterben az asszír sereg egy folyóparti várost ostromol, míg az alsó regiszterben a király szemléli a zsákmányt. Assur-bán-apli domborművei közül a leghíresebbek közé tartozik a Kr.e. 653-ban az elámiakkal vívott til-tubai csatát ábrázoló dombormű (1—2. kép). A Kr.e. 7. századi asszír palotadombormű stílushoz hasonlóan a dombormű sokalakos, drámai jelenetekkel ábrázolja a véres ütközet forgatagát. Az asszír lovasok és gyalogosok (balról jobbra haladva) szorítják bele a megvert elámiakat az Ulaj-folyóba. A dombormű további érdekessége, hogy kis ékírásos feliratokkal magyarázza az egyes jeleneteket, például az elámi uralkodó, Teumman megsebesülését és halálát. A dombormű hiányzó felső része az elámiak behódolását ábrázolta.