|
IMGUR-ENLIL
Balawat (ókori asszír neve Imgur-Enlil) (É 36o 09’; K 43o 30’), településhalom, régészeti lelőhely Moszultól 28 km-re délkeletre, Iraqban. Az ókorban az Asszír Birodalom egyik városa a Ninivéből Kalzu felé vezető út mentén. A halom mérete kb. 230 m x 160 m. Az ókori város falainak maradványai egy kb. 800 méteres oldalú négyzetet alkotnak, melynek az északi sarkában áll a tell. Ásatásait 1878-ban Hormuzd Rassam kezdte, miután helyi parasztok díszített bronzlemezeket találtak a lelőhelyen. A tell nyugati oldalán egymástól 20 méterre két márványküszöb mellett két sorozat díszített (domborított, poncolt és bekarcolt) bronzlemezt talált, amelyek az itt álló palota kapuit díszítették. A tell északnyugati oldalán feltárt és Mamu istennek szentelt templomban egy kődobozból II. Assur-nászir-apli (Kr.e. 883—859) asszír uralkodó két, feliratos kőtáblája került elő. A felirat hírül adja, hogy a király alapította az itt álló várost, és Imgur-Enlilnek (“Enlil egyetért”) nevezte el. Egy kőoltáron is ugyanezt a feliratot találták. M.E.L. Mallowan, brit régész 1956—1957-ben újra ásta a templomot és az antecellába vezető bejárat mellett egy harmadik bronzpántos kaput fedezett fel. A Rassam által felfedezett két kapu közül a rosszabb állapotban fennmaradtat II. Assur-nászir-apli, míg a jobb állapotban fennmaradt bronzlemezeket III. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 858—824) készíttette. A Mallowan által talált kapu szintén II. Assur-nászir-apli nevét viselte. 1. III. Sulmánu-asarédu kapujának bronzpántjai (London, British Museum). A két kapuszárny szélessége egyenként 1.8 m, magasságuk kb. 6.1 m lehetett. A két ajtószárny két, egyenként 35 cm átmérőjű fatengelyen forgott. A kapuból eredetileg 13 bronzpántot találtak meg, amely mára már 2 x 8 pántra egészült ki. A pántok vastagsága 27.5 cm. Minden bronzpánton két regiszterben III. Sulmánu-asarédu hadjáratainak jeleneteit ábrázolták. A jeleneteket feliratokkal magyarázták. R.D. Barnett rekonstrukciója: Baloldali kapuszárny: ? Nyugatra, 858-ban a tengerpartra, 858-ban Unki (1. kép); 858-ban Karkemis; 859-ben Észak-Szíria; 857-ben Urartu; 854-ben Hamath; 853-ban Kulisi területére; Jobboldali kapuszárny: 849-ben Szíria; 850-ben Dél-Babilónia; 854-ben Subria; 860-ban Urartu (2. kép); 860-ban a Van-tó (3. kép); 859-ben Türosz (4. kép); 851-ben Dél-Babilónia, 858-ban pedig Dabiqu területére vezettek hadat. A bronzpántok további töredékei Isztambulba, a párizsi Louvre-ba, Bostonba és a párizsi de Clerq-gyűjteménybe kerültek. 2. II. Assur-nászir-apli kapujának bronzpántjai (1878, Rassam, London, British Museum, WA 124685-124700): az eredetileg publikált két pánttal szemben ez is egy 2 x 8 pántos kapu volt. Az egyes pántok hosszúsága 99 cm. II. Assur-nászir-apli hadjáratainak jeleneteit ábrázolták. 3. II. Assur-nászir-apli kapujának bronzpántjai (1957, Mallowan, Bagdad, Iraq Museum). A templom mellékszentélyéből Kr.e. 8—7. századi jogi szövegek kis archívuma került elő, és további táblákat találtak a templom délnyugati falán kivül is. A város Kr.e. 614/612-ben elpusztult.
|
|
