KESELYŰ SZTÉLÉ

A Keselyű sztélét (1—2. kép) de Sarzec találta 1884-ben Tello (Lagas) lelőhelyén. Magassága 180 cm, szélessége 130 cm, vastagsága 11 cm. Töredékei ma Párizsban, a Louvre-ban (AO.50, AO.2346—2348, AO.16109) találhatók. A sztélé a korai dinasztikus IIIB (Kr.e. 2550—2334) periódusra keltezhető.

A sztélé Éannatum Lagas királya Umma fölött aratott győzelmének állít emléket. Lagas és Umma a két szomszédos sumer városállam között Meszalim, Kis nagy tekintélyű királya húzta meg a határt. A sztélé felirata szerint Umma nem tartotta be az egyezséget, és a kirobbant háborút Lagas királya, Éannatum nyerte meg.

A sztélé előoldala öt regiszterre oszlik. A legfelső, nagyon töredékes (íves lezárású) regiszterében temetetlen holtakat marcangoló keselyűk láthatók (innen származik a sztélé neve). Az alatta lévő regiszterben a király mögött zárt rendben (nagy négyszögletes pajzsok takarásában, előreszegezett lándzsákkal) menetel a sisakos katonákból álló lagasi falanx. Előttük és lábaik alatt holttestek hevernek. A harmadik regiszterben a királyt látjuk harcikocsiján állva előre szegezett lándzsával. Mögötte serege menetel zárt rendben. A negyedik, nagyon töredékes regiszterben halottak halmát látjuk és néhány alak, közöttük valószínűleg a király lábát. Az ötödik, legalsó regiszterben a király kezét látjuk, amint lándzsájával fejbeszúr egy alakot, a felirat tanulsága szerint Kalbumot, Kis királyát.

A sztélé hátoldala két nagy regiszterre oszlik. A felső regiszterben Éannatumot láthatjuk, amint egyik kezében uralkodói jelvényét (buzogányát), másik kezében pedig egy hálót (Ningirszu, Lagas városállam főistenének hálóját) tartja, amely a legyőzött ellenséggel van tele. A király mögött kíséretének egy tollas fejdíszt viselő tagja látható. Az alsó regiszter valószínűleg a királyt ábrázolja harcikocsiján.