KALHU: II. ASSUR-NÁSZIR-APLI PALOTÁJA

→Kalhu citadelláján állt II. Assur-nászir-apli asszír király (Kr.e. 883—859) palotája. A palota a régészeti terminológiában az Északnyugati palota nevet kapta. Ez volt Asszíria első olyan ismert palotája, amelynek falait palotadomborművek díszítették. A díszített falburkoló lapok (orthosztatosz lapok) ugyan már korábbról is ismertek voltak (például Észak-Szíriából), de az asszír palotadomborművek a Kr.e. 9—7. században kivételes szerephez jutottak a birodalmi ideológia ikonográfiai megjelenítésében. Ennek az ikonográfiai programnak a fejlődése az egész újasszír koron végigvezethető. Az asszír paloták lenyűgöző pompájukkal és palotadombormű kompozícióikkal (1. kép) méltán váltak az Asszír Birodalom ideológiájának közvetítőivé.

Az asszír paloták általában két nagy részből álltak: egy a kapukhoz közelebb eső hivatali szárnyból (akkád bábánu), ahol az udvari adminisztrációt végezték és ahol a hivatalos udvari rendezvények zajlottak. A másik szárny a palota privát szárnya volt (akkád bítánu), ahol a király és családja privát programjai zajlottak és ez volt a palota lakószárnya is. A palotában a domborművek tematikájuk szerint is megoszlottak a két szárny között. A privátszárny termeinek falait elsősorban olyan pietikus jelenetek díszítették, amelyeken a király (2. kép középen), mint a birodalom főistenének, Assurnak a főpapja mitológiai lények („géniuszok”, 2. kép körben) kíséretében különféle szertatásokat végez. A palotadomborművek ikonográfiai repertoárjának ez jelenti az egyik legfontosabb elemét, az asszír királyság (akkád sarrútu) pietikus aspektusát. Ugyanilyen jelenet jelenik meg szinte szimbólum szerűen, címerként a palota tróntermének két tengelyében is (3. kép). A palota nyilvános, hivatali szárnyában álló palotadomborműveken jelent meg a királyság egy másik aspektusa, egyfajta ősi heroikus aspektus, amely a királyi vadak, az oroszlán és a vadbika elejtésében öltött testet (4. kép). A harmadik, a legfontosabb aspektus, a királyság legyőzhetetlenségének aspektusa volt. Ennek legfontosabb jelenetei az asszír király győzelmeit bemutató csata- és ostromjelenetek voltak (5. kép).