DÚR-SARRUKÍN:

II. SARRUKÍN PALOTÁJA

II. Sarrukín asszír király (Kr.e. 721-705) palotája Dúr-Sarrukín (mai Khorszábád) városában, a Citadellán állt. A palota termeit a többi asszír királyi palota termeihez hasonlóan palotadomborművekkel volt díszítve.

II. Sarrukín domborművei a művészi kivitelezés kimagasló fokával emelkednek ki a többi palotadombormű produkció közül. A domborműkompozíciók jellegzetessége, hogy a Kr.e. 9. századi stílushoz hasonlóan még a nagyalakos, viszonylag kevés alakot ábrázoló jelenetek jellemzik. Az alakok megfaragása nagyon fimon, az arcvonások mással össze nem téveszthető jellegzetesséegek mutatnak. További jellegzetesség, hogy ezek a domborművek a többi asszír palota domborműveivel összehasonlítva nem olyan "laposak", hanem a háttér síkjából jobban kiemelkedő "magasabb" domborművek. II. Sarrukín domborműveinek sajátossága, hogy számos domborműlapon maradtak meg az eredeti festés vörös és kék elemei (2-3. kép). Ez bizonyítja, hogy az asszír palotadomborművek eredetileg festettek voltak.

A domborművek hasonló témakörök köré csoportosulnak: a palota magánszektorainak termeit és bizonyos udvarait a királyt és asszír géniuszokat ábrázoló domborművek díszítették. Megjelenik közöttük a négyszárnyú, hármas szarvkoronát viselő géniusz, aki valószínűleg egy termékenységkultuszhoz tartozó szertartást, a megporzás szertartását végzi (1. kép). Láthatóak még szárnyak nélküli géniuszalakok, például a bal kezében kecskét, jobbjában pedig lótuszbimbót tartó alak (2. kép). A király alakját több jeleneten is "hivatalos", méltóságteljes tartásában, teljes királyi díszében, fején jellegzetes koronájában ábrázolták.

A másik témakör a történelmi témájú domborművek csoportja. Ezek a domborművek a korábbi és későbbi hagyományokhoz hasonlóan a király, a birodalom és Assur isten dicsőségét hangsúlyozták. Ezek közül a jelenetek közül külön hangsúlyt kapnak a nyíltszíni csatákat és ostromokat ábrázoló domborművek. A csatajeleneteken gyakran a király is megjelenik, amint harcikocsijáról íjjal lövi a menekülő ellenséget (4. kép). Az ostromjeleneteken megerősített városokat ostromolnak az asszír seregek (5-6. kép). Ezeken a jeleneteken az ostromló asszír katonák mellett megjelenik a védekező ellenség, azok elesett katonái, illetve az asszír műszaki alakulatok is: asszír ostromgépek, faltörő kosok döntik le az ostromlott falakat. A domborművek városábrázolásain gyakran láthatók magyarázó feliratok, mint például a 6. kép ékírásos felirata, amelyből megtudjuk, hogy az ostromlott város a Mannai országban fekvő Pazasi volt.

II. Sarrukín domborműveit a 19. század közepén tárták fel francia régészek (P.E. Botta). A domborműveket elszállítás végett tutajokra rakták, de egy szerencsétlenség ssorán a rakomány az Euphratész vizében elsüllyedt, így a khorszábádi domborművek közül ma csak néhény darab látható a párizsi Louvre-ban.