|
TIL-BARSZIPI FRESKÓK
Mai neve Tell-’Ahmar, ókori keleti régészeti lelőhely, ősi mezopotámiai város a mai Szíriában, az Ephratész keleti partján (É 36o 43’, K 38o 09’). Ásatásait 1929—1931 között F. Thureau-Dangin és M. Dunand végezte. Bít-Adini →arámi állam fővárosa, Til-Barszip ellen III. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 858—824) asszír király már uralkodásának 3. évében hadjáratot vezetett. Til-Barszip királya Ahuni elmenekült, az asszír király pedig Kár-Sulmánu-asarédu névre keresztelte át az elfoglalt várost. Ekkor asszír helytartói palota épült, amelyet a Kr.e. 8. században többször felújítottak. Til-Barszipot az ebben a helytartói palotában feltárt freskók tették híressé. A palota több, mint 120 m hosszúságú freskóit két stílusban és négy festési készítették valószínűleg III. Tukulti-apil-Ésarra (Kr.e. 745—727) és II. Sarrukín (Kr.e. 721—705) asszír királyok uralkodása idején. A freskók az asszír palotadomborművek stílusában, azokat helyettesítve készültek. Igy stílusuk, formakincsük kötött, arcahizáló, csak esetenként jelennek meg rajtuk, helyi, provinciális elemek. Amiben azonban többet nyújtanak az egykori festésüket már rég elvesztett asszír palotadomborműveknél, az a színviláguk. A hagyományos asszír királyi témákat fekete, fehér, vörös, kék, sárga, barna színekkel és ezek árnyalataival adták vissza. A domborművek témája megegyezik a palotadomborművekével: megjelennek rajtuk a mitológiai lények (szárnyas bikák és géniuszok, 1. kép a—b) követségek és adóvívők fogadása (1. kép c), audiencia, ahol a király a trónján ülve fogadja a trónörökös vezette követséget (2. kép a, XXIV. terem), illetve a királyi oroszlánvadászat, amelynek során a király harcikocsijáról íjjal vadászik oroszlánokra (2. kép b, XXVII terem). Ezek a falfestmények a mai napig egyedülálló emlékei az ókori keleti festészetnek.
|
