FEHÉR OBELISZK

Asszír obeliszk. Az obeliszket 1853-ban találta Layard Ninivében, Szín-ahhé-eriba palotájától északnyugatra, másodlagos kontextusban. Ma Londonban, a British Museumban látható (WA 118807).

A négyszög alaprajzú obeliszk 290 cm magas, felfelé keskenyedő hasáb. Anyaga fehér mészkő, a frízek átlagos magassága 16-20 cm. Teteje lépcsőzetes (három lépcső szűkíti). Az obeliszk oldalát a lépcsők alatt nyolc regiszterben mind a négy oldalon körbefutó domborműves frízek díszítik. Az 1. regiszterben egy Subria elleni hadjárat, valamint a Kasiari-hegységen törénő átkelés jelenetei mellett Harira és Halhalus ostroma is látható. A 2. regiszterben Danuna ország egy városának ostroma, adóvívők jelenetei, valamint a király kertje láthatók. A 3. regiszterben az látható, amint a király áldozatot mutat be a ninivei Enadhi-tempolomban Sirtu istennőnek. A 4. regiszter azt ábrázolja, amint a király fogadja Gilzánu ország zsákmányát. Az 5. regiszterben szintén egy adóvívő jelenet látható, míg a 6. regiszter egy város ostromot és egy mezei ütközetet ábrázol. A 7. regiszterben az ellenség táborának kirablása és győzelmi lakoma látható a táborban és a városban. A töredékes 8. regiszter vadászjeleneteket, gazella-, vadló- és bikavadászatot ábrázol.

Az obeliszk két oldalán az alsó lépcsőfok és a legfelső regiszter között ékírásos felirat olvasható. Ez a felirat az egyik keskeny oldalon az 1., 2. és 3. regiszter alatt is folytatódik, sőt két frízen még képbeírás formájában is olvasható. A felirat I. Assur-nászir-apli (Kr.e. 1049—1031) vagy II. Assur-nászir-apli (Kr.e. 883—859)hadjáratairól számol be, ennek megfelelően a kutatók véleménye is megoszlik az obeliszk keltezését illetően: a régészek stilisztikai alapon inkább I. Assur-nászir-apli korára, a filológusok pedig inkább II. Assur-nászir-apli korára keltezik. Amennyiben I. Assur-nászir-apli korára keltezhető, akkor a Fehér obeliszk az asszír plasztika egyik legkorábbi alkotása.