UR-I KIRÁLYSÍROK II: HÁRFÁK ÉS LANTOK   Több lant és hárfa is előkerült Leonard Wolley-nak ókori sumer Ur városában 1927—28-ban végzett sírfeltárásai során. Ezek a magán- és királysírok a korai dinasztikus IIIA (Kr.e. 2650—2550) periódusra keltezhetők.   Hárfák. Két hárfa került elő az ásatások során: az egyik Sub-ad királyné sírjából (1—2. kép) ásatási száma U.10412) és egy másik nagyon töredékes példány egy magánsírból (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, amelyen az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el (2. kép). A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették (2. kép).   Lantok. Az Ur-i királyi temetőben több lant is előkerült: egy aranylant (U.12353) a PG 1237-as sírból (3—4. kép), egy ezüstlant ugyanebből a sírból, valamint több töredékes példány, amelyek közül a legszebb egy arany bikafej (U.10556) a PG 789-es sírból (5. kép). Az aranylant (3—4. kép) egy hangdobozból, a lant két szárából és egy húrrögzítő keresztrúdból állt. E keresztrúd és a hangdoboz között voltak kifeszítve a húrok. A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították (4. kép). A lantok díszei közül azonban talán az U.10556-os bikafej (5. kép) a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész.