UR-I KIRÁLYSÍROK III: KECSKESZOBROK

Az ún. „bokorba akadt kecske” néven ismert szoborpár (1. kép, ásatási számuk U.12357A-B 11164) Leonard Wolley ásatásai során került elő az ókori sumer Ur városában a PG 1237 számú sírból 1927-ben. A sír a korai dinasztikus IIIA (Kr.e. 2650—2550) periódusra keltezhető.

A szoborpár egyik darabja, az U.12357A (1. kép) 46.5 cm, a másik darabja (U.12357B) pedig 51 cm magas. Magasságukon kívül a két szobor csak néhány részletben tér el. A szobor egy bozótba ragadt, vagy bokorra mászó/támaszkodó kecskebakot ábrázol. A szobor magja fából készült, erre dolgozták rá az aranyból, ezüstből és lazúrkőből készült részleteket. A kecskebak feje aranyból készült. Erre illesztették rá a lazúrkőből készült csavart szarvpárt és a szakállt. Szintén lazúrberakással készült a kecskebak szeme. A kecske hasát ezüstlemezből alakították ki, ami az eltelt évezredek során szinte teljesen korrodálódot, így a restaurálás során pótolni kellett. A kecske szőrét a sumer művészetre jellemzően pikkelyhez hasonló módon alakították ki. A kecsek vállrészén a pikkelyek sötétkék lazúrkőből, a hátsó részen pedig aranyból formálták meg. Ugyancsak aranyból készültek a kecske lábai. Az állat két hátsó lábán áll két mellső lábával pedig egy bokor ágaira támaszkodik. Az ásatási beszámoló szerint a kecskét egykor egy ezüstlánc kötötte a bokorhoz, amiből arra következtethetünk, hogy az állatot a bokorhoz kötötték és nem belegabalyodott. A bokor törzsét és ágait is arannyal borították. A kompozíció egy 3 cm magas, mozaikberakással díszített talapzaton áll. A kecske hátából egy aranyozott rúd áll ki, amiből arra következtethetünk, hogy a kompozíció egy bútordísz, az ásató szerint valószínűleg egy kerek asztalka talapzata lehetett.