UR-I KIRÁLYSÍROK V: MESZKALAMDUG SZERTARTÁSI SISAKJA   A képen látható szertartási sisak (1. kép, ásatási száma U.10000, magassága 23 cm) Leonard Wolley ásatásai során került elő az ókori sumer Ur városában a PG 755-ös számú sírból 1927-ben. A sír a benne talált csontváz alapján Woolley leírása szerint egy erős testalkatú ámde nem túl magas férfié volt. A sírból a fakoporsó körül nagy mennyiségű sírmelléklet került elő: lándzsahegyek, talán egy fémmel megerősített pajzs maradványai, két aranyozott tőr (2. kép), két réztőr, közel ötven rézedény, néhány ezüstedény, réztálak, valamint alabástrom és agyagedények. A koporsóban a csontváz derekán egy széles ezüstöv maradványai voltak felfedezhetők. Az övről egykoron egy filigrán technikával díszített aranytőr csüngött le (U. 10014, 2. kép). (Hasonlóképpen gyönyörű, filigrán technikával díszített, lazúrnyelű aranytőr került elő egy másik sírból is: 3. kép, U.9361). A test körül négy aranyedény hevert, míg a halott vállainál két elektrum baltafej, egy hagyományos és egy dupla hevert (4. kép). A halottat az egyik tál felirata azonosította: Mes-kalam-dug.   Az aranysisak (1. kép) egy szertartási, elsősorban a sumer királyokra jellemző hajviseletet mintáz. Ilyen hajviseletet visel Éannatum, Lagas királya a →Keselyű sztélén, illetve ilyen látható →Narám-Szín szoborfején. A hajviselet egy középen szétválasztott frizura, amelyet varkocsba fognak. A varkocsnak olyan hosszúnak kellett lennie, hogy a fej körül körbe lehetett tekerni, majd a maradékát a tarkón kontyba kellett fogni. A kontyot egy vékony bőrszíj rögzítette a fejhez. Ehhez a hajviselethez legalább derékig érő haj kellett. A hajviselet talán a királyi hatalom szakralitását jelölte.   A sisak vékony fala és nyersanyag arra utal, hogy valószínűleg ünnepi illetve szertartási alkalmakon használták. Az arc két oldalát és a tarkót is takaró, az arcot azonban szabadon hagyó sisak pereme mentén látható perforáció a bélés rögzítésére szolgált.