Keresés

5. olvasmány

 

Hostes Ungri per loca nostra non simul ibant, sed turmatim. Quia nemo restiterat, ei urbes villasque invaserant et concremaverant, civesque imparatos insiliebant. Erat autem tunc inter nostrates frater fatuus, qui in monasterio deserto Ungros solus exspectabat. Ille vir duo vasa vinaria plena tamen callide servare poterat, quia Ungris omnia diruentibus haec dixit: „Sinite ista, viri boni! Quid bibemus, postquam abieritis?”.

 

(Ekkehard, Casus St. Galli 3. nyomán)

Szavak

 

abeō, -īre, -īvī / -iī, -itum – elmegy, abieritis (futurum)  - el fogtok menni
bibo 3  bibi - iszik, bibemus (futurum) - inni fogunk

bonus 3 – jó, derék 

callidus 3 - okos, ravasz; callidē – okosan, ravaszul 

cīvis, -is (m, f) – polgár, lakos 

concremō 1, -āvī, -ātum – feléget, eléget 

dēsertus 3 – elhagyott 

dīcō 3, dīxī, dictum – mond, megmond 

dīruō 3 -ruī, -rutum – le-, szétrombol, dīruēns (-entis) - szétromboló 

duo, duae, duo – kettő, két 

eō, īre, īvī / iī, itum – megy

exspectō, 1, -āvī, -ātum – megvár, (be)vár

fatuus 3 – balga, együgyű 

hic, haec, hoc – ez, haec - ezeket

hostis, -is (m) – ellenség 

ille, illa, illud – ő, az

imparātus 3 – készületlen 

insiliō 4 -siluī – megrohan, megtámad 

inter + Acc. praep. között 

invādō 3 –vāsī, -vāsum – megtámad, rátámad 

locus, -ī (m) – hely, loca, ōrum (n)– vidék, terület

monastērium, -iī (n) – kolostor, monostor

 

nēmō, -minis (m) – senki 

noster, -tra, -trum birt.nm. a miénk, a mi ...-nk  

nostrās, -ātis – mienk, tsz.-ban: mieink 

plēnus 3 – teli, tele 

possum, posse, potuī – tud, -hat, -het, képes (amire: Inf.)

postquam – miután 

quia - mivel

quis, quid – ki? mi? quid? - mit?
resistō 3 restitī – ellenáll, ellenszegül 

servō 1, -āvī, -ātum – megőriz, megment 

simul – egyszerre, egy tömegben 

sinō 3, sīvī, situm – hagy, enged 

sōlus 3 – egyedül(i) 

tamen – mégis, legalább, mindazonáltal 

tunc – (éppen) akkor 

turmatim – csapatokban, csapatokra osztottan

Ungri, -orum – lásd: Hungarus 3

vās, vāsis (n) – edény 

villa, -ae (f) – majorság, tanya 

vīnārius 3 – boros, bor- 

vir, -ī (m) – férfi


Nyelvtan

A praeteritum imperfectum a múltbeli folyamatos vagy ismétlődő cselekvés kifejezésére szolgáló igeidő.

Képzése: imperfectum tő + időjel + személyrag. Az időjel az I. és a II. coniugatióban -ba-, a III. és a IV. coniugatióban -eba- . Az egyes szám 1. személy személyragja itt: -m.

                                II.                                III.                               IV.

I. II. III.   IV.

clama-ba-m

clama-ba-s

clama-ba-t

 

clama-ba-mus

clama-ba-tis

clama-ba-nt

tene-ba-m

tene-ba-s

tene-ba-t

 

tene-ba-mus

tene-ba-tis

tene-ba-nt

trah-eba-m
trah-eba-s
trah-eba-t

trah-eba-mus
trah-eba-tis
trah-eba-nt
capi-eba-m
capi-eba-s

capi-eba-t

capi-eba-mus
capi-eba-tis
capi-eba-nt

veni-eba-m

veni-eba-s

veni-eba-t

 

veni-eba-mus

veni-eba-tis

veni-eba-nt


A létige praeteritum imperfectuma:       eram       eramus

                                                         eras        eratis

                                                         erat         erant

A fero, ferre, tuli, latum praeteritum imperfectuma a III. coniugatio szerint alakul: ferebam stb.

 

A praeteritum perfectum viszonyított (tehát önállóan, önmagában igen ritkán alkalmazható) igeidő, mely azt fejezi ki, hogy a cselekvés egy másik múlt időhöz (tehát praeteritum imperfectumhoz vagy praesens perfectumhoz) viszonyítva még korábban történt. Magyarra múlt idővel fordítjuk, az előidejűség érzékeltetésére határozószót használhatunk: "előbb, korábban" stb.

képzése: perfectum tő +    -eram       -eramus

                                        -eras        -eratis

                                        -erat         -erant

 

clamav-eram

clamav-eras

clamav-erat

 

clamav-eramus

clamav-eratis

clamav-erant

tenu-eram

tenu-eras

tenu-erat

 

tenu-eramus

tenu-eratis

tenu-erant

trax-eram

trax-eras

trax-erat

 

trax-eramus

trax-eratis

trax-erant

ven-eram

ven-eras

ven-erat

 

ven-eramus

ven-eratis

ven-erant

A létige praeteritum perfectuma is szabályosan: fueram, fueras, fuerat stb.

 

Az eo ire ivi (ii) itum (menni) ige ragozása. A tő egyetlen hang: e-, de csak akkor, ha utána mély hangrendű magánhangzó következik, egyébként i-.

praesens imperfectum: eo, is, it, imus, itis, eunt

praeteritum imperfectum: ibam, ibas, ibat, ibamus, ibatis, ibant

A perfectumok képzése szabályos (az iv- perfectum tő mellett létezik i- is): ivi, ivisti, ivit stb. iveram, iveras stb. Az i- perfectum tő esetén bizonyos összevonásokra kerül sor.

 

A volo velle volui praesens imperfectuma: volo, vis, vult, volumus, vultis, volunt. Praeteritum imperfectuma: volebam, volebas, volebat, volebamus, volebatis, volebant. (Mintha III. coniugatiós lenne.) Praeteritum perfectuma, mint a többi igéé: volueram, volueras, voluerat etc.

A possum, posse, potui (tud, képes) ige ragozása.

Az indicativus imperfectum alakjai esetében a possum ragozása a létigéét követi: a létige megfelelő alakja elé magánhangzós (e-) szókezdet esetén pot- előtag kerül (est - potest, eram - poteram), amely mássalhangzós szókezdet (s-) előtt a hasonulás miatt pos- alakban jelenik meg (sum - possum).

Tehát:

praesens imperfectum: possum, potes, potest, possumus, potestis, possunt
praeteritum imperfectum: poteram, poteras, poterat stb.

Az ige perfectum alakjai szabályosak.



A felszólító mód (imperativus)

A felszólító módot csak két személyben lehet képezni: egyes szám második és többes szám második személyben. Úgy képezzük, hogy az egyes számban mind a 4 coniugatióban az infinitivusból levágjuk a -re képzőt. Azaz az egyes számú imperativus az I., II. és IV. coniugatióban megegyezik az imperfectum tővel, a III.-ban a mássalhangzós (vagy -u-) tő után, ill. az -i- tő helyére egy -e módjel kerül.  Többes számban a képzése: imperfectum tő + -te, a III. coniugatióban a mássalhangzós és -u- tövűeknél + -ite.

 

praesto 1 - praesta! praestate!

video 2 - vide! videte!

venio 4 - veni! venite!


descendo 3 - descende! descendite!

capio 3 - cape! capite!

Néhány ige egyes számban rendhagyó, rövid imperativus alakot képez:

dico 3 dixi, dictum - dic! dicite!

duco 3, duxi, ductum (vezet) - duc! ducite!

facio 3 - fac! facite!


fero, ferre - fer! ferte!


A létige imperativusa: es! este!

 


Az adverbium
A melléknevekből adverbiumot, határozószót képezhetünk: hosszú - hosszan; rövid - röviden; szerencsés - szerencsésen.

Az I–II. declinatióban ragozódó latin melléknevek -e, a III. declinatióban ragozódók pedig -iter adverbiumképzőt kapnak a sing. gen. ragja helyére:

pl. longus 3 - longe,

pulcher, pulchra, pulchrum - pulchre,

brevis 2 - breviter,

felix (felicis) - feliciter.

(Kivételt képeznek a participiumi eredetű -ns végű melléknevek, melyeknél -ter képző van, előtte a -t- kiesik: prudens [okos], gen.: prudent|is, adverbiuma: pruden|ter.)

Az adverbiumok fokozásáról (hosszú - hosszan, hosszabban, leghosszabban) később lesz szó.

A bonus 3 melléknév adverbium alakja: bene (jól), a malus 3male (rosszul).


 

Feladatok

1. Kösse össze az azonos idejű és/vagy módú igealakokat! (A szám és a személy lehet eltérő!)

bibe                                     sivi

ibant                                    diruitis

abis                                     resistite

insiluit                                  servaverat

invaserant                            eram

 

2. Válogassa ki az alábbi igék közül az imperfectumokat!

insilit, restitit, potuit, sivit, abit, dicit, fuit

imperfectumok:......................................................................................

 

3. Tegye egyesből többesbe a jelzős kifejezéseket!

viro diruenti ..................., ..................., fratris fatui ..................., monasterium nostrum ..................., ..................., civem imparatum ..................., hoste deserto ...................

 

4. Egyeztesse a zárójelben szereplő névmást a ragozott főnévvel (a zárójelben álló szó csak azt mutatja meg, melyik névmásra gondolunk, semmilyen szempontból nincs egyeztetve a főnévvel)!

hosti (idem) ...., res (qui) ...., ...., ...., omnia (iste) ...., ...., urbes (is) ...., ...., vas (qui) ...., ...., viri (iste) ...., ...., civium (idem) ...., loco (ipse) ...., ....,

 

5. Melyik nem illik a többi közé, és miért?

a. Ungris, viris, fratris, villis

b. resistit, sinit, it, insiluit

c. villa, vasa, omnia, loca

 

6. Fordítsa latinra!

1. A magyarok lerombolták a kolostorunkat. 2. Az a férfi, aki egyedül bevárja az ellenséget, ostoba. 3. Gyújtsátok fel a várost, testvéreim! 4. A borosedényem, amit őriztem, korábban a tiéd volt. 5. Ravaszul megtámadtuk az ellenség faluját, de nem tudtuk felgyújtani, mert ők ellenálltak.