GEZER

Bronzkori kanaáni és vaskori izraeli város hatalmas tell lelőhelye (Tell Dzsezer 1. kép) a mai Izrael területén, a Sefela dombvidékének északi részén. Az írott forrásokban III Thotmesz (i.e. 1479—1425) városlistáján fordul elő először. Az Amarna levéltárban Gezer három vazallus királyának tíz levele található. Merneptah „Izrael-sztéléjén” a fáraó azzal dicsekszik, hogy Izraelt legyőzte, Gezert pedig elfoglalta.

A középső bronzkorban (IIIB—C, XIX—XVIII. réteg) épült meg a város első, hatalmas vályogtégla fala. Hossza kb. 1200 m volt, és körülbelül 25 négyszögletes torony állt rajta. A régészek a tell déli oldalán feltártak egy négykamrás vályogtégla kaput (2. kép). Ugyancsak a középső bronzkorra keltezhető egy észak-déli tengelyre felfűzött 10+1 monolit állókőből álló szentélykörzet, amely talán egy kanaáni városállami liga szövetségének központi kultuszhelye lehetett (3. kép). A késő bronzkorban, talán III Thotmesz pusztítását követően, a város új vályogtégla falat kapott. Egyes elképzelések szerint erre a korra keltezhető a város mély aknás víznyerő rendszere, de az is lehet, hogy a hácóri és megiddói példákhoz hasonlóan az i.e. 9. században épült.

Az izraeli hódítás idején egy kanaáni koalíciós sereggel Gezer közelében vívott csatában (Makkedah csatája) Gezer királya, Horám is életét vesztette (Józs 10:33, 12:12). Gezert a Biblia Izrael és Filisztea közötti ütközőzónaként tartotta nyilván. Az 1Kir 9:15-17-ből megtudjuk, hogy Gezert Salamon az egyiptomi fáraótól kapta hozományként, amikor feleségül vette a lányát. Ez a bibliai szöveghely említi, hogy Salamon Hácórral és Megiddóval együtt Gezert is megerődítette. Talán erre a korra keltezhetőek a város kazamatás falai és hatkamrás kapuja is (4. kép). A kapu előtt volt még egy kétkamrás külső kapu is (5. kép), amely a késő bronzkori fal síkjában állhatott. III. Tukulti-apil-Ésarra asszír király egy domborműve is megörökíti Gezer (Ga-az-ru) i.e. 734-es elfoglalását. I.e. 10. századra keltezhető „Gezer naptár” felirata a mezőgazdasági év fontosabb eseményeit taglalja. Heródesi korban készült „Gezer határkő” archaizáló írással bizonyítja a lelőhely azonosításának hitelességét.