Keresés

 

 

DURA-EUROPOS

 

 

Dura-Europos az Eufrátesz jobb partján fekvő ókori város. A szöveges forrásokból már korábban ismert város pontos helyét véletlenül fedezte fel egy brit katonai alakulat az első világháború alatt. 1932-ben a városfal tövében két zsinagóga maradványaira bukkantak. A korábbi, i.sz. 200 körüli zsinagóga falaira geometriai, növényi motívumokat festettek (1. kép). Az erre épült későbbi, arámi felirata szerint i.sz. 244/245-ben befejezett zsinagóga falait figurális, elsősorban bibliai jelentek népesítették be, de emellett megjelentek pogány motívumok is. A városfal megerősítésekor a fal tövében álló épületeket homokkal töltötték fel, így a későbbi zsinagóga falfestményeinek több mint kétharmada remek állapotban maradt fenn.

 

 

A falak kifestése két periódusból származik. Először csak a tórafülke és a fölötte lévő falszakasz kapott díszítést. A tórafülke fölső részén zsidó szimbólumok (menóra, etrog, lulav), a Szentély homlokzata és Ábrahám áldozata látható (2. kép). Később az imaterem összes falát festményekkel borították, melyek négy vízszintes sávba voltak osztva. A legalsó sávban állatalakok, maszkok, geometrikus formák sorakoznak. A három fölső regisztert bibliai illetve midrási hagyományra támaszkodó jelenetek töltik ki. Ez a legkorábbi ismert ótestamentumi képciklus.

 

 

A legépebben megmaradt délnyugati falon, a falfülkétől jobbra két jelenet látható Eszter könyvéből. Az egyiken Ahasvérus perzsa király ül Salamon király trónjának másolatán (3. kép). Egyes midrások szerint Ahasvérus elkészítette Salamon trónjának mását, mert az eredetire Izrael királyán kívül senki más nem tudott felülni. Ha valaki megpróbálta, azt megharapta az egyik oroszlán.

 

 

Az északnyugati falon alulról a második sávban Ezékiel látomása jelenik meg (4. kép). A jobb oldalon három alak látható, fölöttük az égből lenyúló kezek. Az első alakot a kéz hajánál fogva ragadja meg. Mindhárom figura Ezékiel prófétát jeleníti meg, a kezek pedig Isten kezét (Ezékiel 8,1-3). A próféta körül heverő emberi testek darabjai valószínűleg a száraz csontok völgyét ábrázolják (Ez.37,1-10).

 

Buda Zsófia