Az askenázi könyvfestészet stilisztikai alapon két nagy csoportra osztható: észak-francia és német területen készült alkotásokra. Észak-Franciaország területéről kevés gazdagon díszített kézirat maradt fenn, ezek a francia gótikus könyvfestészet hatását tükrözik. A Maimonidesz vallásjogi művét tartalmazó Első Kaufmann Misne Tóra (ÉK-Franciaország, 1296; Bp, MTA, A77/I-IV) tizenöt egészoldalas miniatúrája is ebben a stílusban készült. A fólió 32r-en Mózes látjuk, amint átadja a törvénytáblákat Izrael népének (1. kép). Egy midrás szerint Isten rátette a Sínai-hegyet a zsidó népre, és csak akkor emelte le azt róluk, amikor elfogadták a Tórát. Ez a kompozíció átfestés eredménye: a kép fölső részén eredetileg glóriás alak nyújtotta Mózesnek a táblákat. A zsidó vallás tiltja Isten képi megjelenítését, az első változat talán egy a tilalmat nem ismerő keresztény mester műve lehetett.
A német iskola legjellegzetesebb alkotásai a mahzorok (ünnepi imakönyv), melyeket részben rituális jellegű ábrázolások, részben bibliai jelenetek díszítenek. Minden egyes ünnepnek kialakult a maga ikonográfiája. A peszah Harmat-imáját például a zodiákus jegyek, és néha a hozzájuk kapcsolódó hónapábrázolások díszítik.
A 13-14. sz.-ban német területen készült kéziratok közül tucatnyiban az emberi alakoknak – egy részüknek vagy mindnek – állatfejük van, fejfedő takarja az arcukat, vagy háttal jelennek meg. Az arc ábrázolásának kerülése összefügghet az emberalak ábrázolására vonatkozó bibliai gyökerű tilalommal, de a jelenség meggyőző magyarázata még várat magára. Az arc állatfejre cserélése, takarása az egyes kéziratokban nem azonos elv alapján történt. A Háromosztatú Mahzor bibliai jelenetein minden nőalak állatfejű, és minden férfi emberfejű. A kézirat első kötetében (Bodeni-tó környéke, 1322, Budapest, MTA, Ms.A384) az Énekek Éneke elején Salamon király ül trónján (fol.183v, 2. kép). A kép bal felső részén Sába királynője áll kísérőjével, bal alsó részén két állatfejű nőalak, talán a csecsemőn vitázó anyák (Salamon ítélete). A trón felépítése és a királyi vendéget mulattató démonok megjelenése midrási történetek ismeretét tükrözi.
Buda Zsófia
