JERUZSÁLEM II

(második Templom kora, i.e. 539—i.sz. 70)

Jeruzsálem elpusztítása és a zsidók Babilónba hurcolása után II. Kürosz (i.e. 555—530) i.e. 538-ban rendeletben engedélyezte a zsidók hazatérését és új Templom építését. A hullámokban hazatelepülő zsidók (i.e. 538 Sesbaccár, i.e. 521 Zerubbábel, i.e. 458 Ezdrás, i.e. 445 Nehemiás) hozzáláttak az újjáépítéshez. A templom i.e. 515-ben, a falak azonban csak sokkal később, Nehemiás idején épültek újjá. A hellénisztikus kori Jeruzsálemről (i.e. 301: Ptolemaidák kezén, i.e. 223-tól, majd i.e. 200-tól a Szeleukidák kezén) keveset tudunk, de a források szerint lakossága elérte a 120.000 főt. Miután IV. Antiokhosz i.e. 168-ban kirabolta a Templomot elkezdődött az a zsidó függetlenségi háború (Makkabeus háborúk), amely végül hatalomra jutatta a Hasmóneus dinasztiát. A Hasmóneusok építkezései nyomán Jeruzsálem igazi hellénisztikus nagyvárossá nőtte ki magát (1. kép). Ezeknek az építkezéseknek az emléke a Templom-hegy északnyugati sarkánál a sziklába vésett földalatti aquaeductus (2. kép). A Templom-hegyet is kiépítették, de ezt az állapotot a Heródes féle átépítés miatt alig ismerjük. Heródes egy palotaegyüttest is építtetett az első fal mellé (itt állt a Hippicus, Phasael és Mariamne torony is), amelyből az első fal tetején keresztül közelíthette meg a Templomot (3. kép). A második városfal – amely a Phasael-toronytól indult és az Antonia-erődnél ért véget – valószínűleg a késői Hasmóneus korban épült, mivel Josephus Flavius (A zsidók története XIV, 476) szerint i.e. 37-ben, amikor Heródes elfoglalta a várost, már állt. Sajnos pontos nyomvonala ismeretlen. Josephustól (A zsidó háború II, 219) tudjuk, hogy Jeruzsálem harmadik falát I. Agrippa kezdte építeni (i.sz. 41—44 között), de csak a zsidó háború (i.sz. 66—70) idején fejezték be.

Jeruzsálem i.e. 70-es elestével és a Templom pusztulásával Jeruzsálem képe megváltozott. A pusztulás nyomait legjobban a Templom-hegy déli fala mentén foghatjuk meg (4. kép). A város romjai között (talán a Hippicus, Phasael és Mariamne tornyok mellett) építette fel táborát a X. legio. Hadrianus császár 130-as látogatása után Jeruzsálem romjain Aelia Capitolina néven coloniát alapítottak. Ennek a az északi kapuja volt a Damaszkusz-kapu (5. kép).