SPANYOLORSZÁGI HÉBER

KÖNYVFESTÉSZET

Spanyolországból a 13. századtól ismerünk miniált kéziratokat. A könyvdíszítés fő központjai eleinte Spanyolország északi és középső részén voltak (Toledo, Burgos, Katalónia). Az 1391-es zsidóüldözések után a héber könyvfestészet nagyrészt megszűnt, majd a 15. század folyamán új központokban virágzott fel ismét (Sevilla, La Coruna). Az 1496-7-es exodus előtt az utolsó illuminátorok Portugáliában dolgoztak. Sokféle könyvet díszítettek: bibliákat, haggadákat, imakönyveket, halakhikus könyveket. Illusztráltak tudományos műveket is, melyekben elsősorban szemléltető ábrákat találunk. A művek stílusában a helyi hagyományok ötvöződnek keleti, francia, itáliai elemekkel.

A legjellegzetesebb spanyol illuminált kézirattípus a peszahi haggada, melyet bibliai jelenetek és a szédereste eseményeit megjelenítő liturgikus ábrázolások díszítettek. Az askenáziakkal ellentétben, ahol az illusztrációk a szöveg margóján jelennek meg, a szfárádi haggadákat a kézirat elején (és hátulján) díszítik egymást követő, egész oldalas képek. Utóbbiak latin gótikus zsoltároskönyvek miniatúráinak hatását mutatják.

Az egyik legrégebbi spanyol haggada az Arany Haggada (1320 k., Barcelona; London, British Museum Add. Ms. 27210). A bibliai események a teremtéstől az Egyiptomból való kivonulásig a kódex első lapjain kaptak helyet. Az Egyiptomra mért negyedik csapást ábrázoló képen (fol.12v) a fáraót különböző vadállatok hada támadja meg, ugyanis héber arov szó a zsidó hagyomány szerint vadállatot jelent. Ugyanezt a jelenetet keresztény kéziratokban rovarokkal ábrázolják. http://www.bl.uk/collections/treasures/hagadah/hagadah_broadband.htm

A Kaufmann Haggada (1360-70-es évek, Katalónia; Bp, MTA, Ms. A422) esetében a szöveget a kivonulás történetének képei fogják közre. A Mózes gyermekkorából vett jelenetek forrása nem a bibliai szöveg, hanem midrási hagyomány. A gyermek Mózes játék közben leveszi a fáraó fejéről a koronát, és saját fejére teszi (fol. 9v, 1. kép). Ezt rossz jelnek tekintik, ezért a fáraó próbának veti alá Mózest: választania kell a hatalmat jelképező arany vagy az izzó szén közül. Mózes aranyért nyúló kezét Gábriel angyal a szén felé tolja, megmentve így a halálbüntetéstől.