|
|
 |
ZSIDÓ TEMETŐK
Közös temetkezési hely létrehozása posztbiblikus fejlemény, a bibliai korban saját területen álló családi sírhelyekbe temetkeztek. A temetők első sorában a rabbik, a község vezetői, a leviták és a kohaniták kapnak helyet. Bizonyos ortodox helyeken külön női és férfi oldalt alakítottak ki. A sírok felett a 20. századig egyszerű, félköríves végződésű, álló sírkövek voltak, kivéve a híres rabbik, tudósok sírjait, akiknek tiszteletére alkalmanként körülépített, díszesebb kialakítású sírokat emeltek. A feliratot hagyományosan a sírkövek sírhanttal ellentétes oldalára faragták, és sokszor zsidó szimbólumokkal díszítették. Míg szefárdi sírköveken főként bibliai vonatkozású domborművek jelennek meg, addig az askenázi sírkövek szimbólumai többnyire az elhunyt személy státusára vagy nevére utalnak. Ezek a jelek a sírkő felső részén láthatók. Az áldást osztó kezek például kohénok sírját díszítik (1. kép),a kancsó, utalva a szolgálatukra, léviták sírját (2. kép). A rabbik, tudósok sírjára könyvet vagy Tóratekercset faragtak. A szarvas azt jelzi, hogy az illetőt Hirschnek ill. Zvinek hívták (Zvi héberül szarvast jelent).
Neológ sírokon a feliratot gyakran a sírkő sír felőli oldalára faragják a közösség által beszélt élő nyelven (Magyarországon magyarul, németül). Héberül csak az elhunyt neve, esetleg bibliai idézet szerepel. A neológ zsidóság sokszor eltért a hagyományos sírtípustól, és díszesebb, reprezentatívabb síremléket, kriptát emeltetett magának. A főváros, és egyben Magyarország legnagyobb zsidó temetőjében, az 1891-ben megnyitott Kozma utcai temetőben, számos ilyen síremléket találni (3. kép). A Lajta Béla által tervezett Schmidl-sírbolt a magyarországi szecesszó remek példája. A vasbeton dongát kívül Zsolnay kerámia, belül mozaik borítja (4-5. kép). A bejárat mellett álló mór stílusú szertartásépületet Freund Vilmos munkája (1891; 6. kép). Hármas kapuzatát két gömbkupolás torony szegélyezi.
Buda Zsófia |
