HERODIUM

Heródes kori régészeti lelőhely a mai Izraelben, Jeruzsálemtől délre. A palotaerődöt a hagyomány szerint (Josephus Falvius, A zsidók története IV, 359-360; A zsidó háború I, 265) Heródes azon a helyen építtette fel (valamikor i.e. 24 és 15 között), ahol a Hasmóneus Matahiasz Antigonosz és párthus támogatói elől Maszada felé visszavonulva győzelmet aratott üldözői fölött. Josephus szerint Heródest itt temették el (A zsidók története XVII, 196-199), és a zsidó háborúban csak Jeruzsálem eleste után sikerült a rómaiaknak bevenniük (A zsidó háború VII, 163). A Bar-Kochba felkelés idején Simeon Bar-Kochba parancsnoki állást tartott itt fenn.

A lelőhely (1. kép) két részből áll: a völgyben lévő épületegyüttesből és a 60 m magas domb belsejébe épült erődből. Az erőd alaprajza egy 62 m átmérőjű szabályos kör (2. kép), melyet egy hatalmas hatalmas, 18 m átmérőjű torony (3. kép) és három további félkörös torony tagol. Az erőd dupla kőfala között egy 3.5 m széles folyosó húzódik. Az építmény érdekessége, hogy a falak kívülről a párkányzatig fel vannak töltve földdel és a külső védművet a domb meredek oldala jelenti. Az erőd nem csak katonai funkcióval bírt, de valószínűleg ez volt Heródes monumentális síremléke, tumulusza is. Az erőd udvarán állt egy oszlopcsarnokos palota (4. kép) kerttel (12.5 x 33 m), benne egy kisméretű római fürdővel (5. kép). A fürdő és a négyszögletes triclinium (10.5 x 15 m) között egy kereszt alakú udvar húzódott. Az erőd vízellátásáról a domb belsejébe épített ciszternák (6. kép) egész hálózata gondoskodott.

Az alsó Herodium középpontjában egy nagyméretű (46 x 70 m) medence foglalta el, amelyet egy 110 x 145 méteres díszkert vett körül.