ARAD

A bronzkortól a római korig lakott település a Negev-sivatagban a mai Izrael területén. A régészeti lelőhely két részből áll: a bronzkori városból és a vaskori citadellából.

A város (1-2. kép) csak a korai bronzkorban (i.e. 3100—2650) volt lakott. Már ebben a korai időpontban (i.e. 2950—2800) megépült a városfal: az 1200 m hosszú kőfalat szabályos közökben félkörös tornyok tagolták. A lakosság lélekszáma elérhette a 2500—3000 főt. A város felszíne teknőszerűen lejtett egy sekély völgy felé, amelynek alján egy nagy nyitott ciszternát építettek az idegyűlő esővíz felfogására. A ciszterna körül álltak a város középületei, köztük a palota. A város rövid virágzása a Negev akkoriban kedvezőbb éghajlatának volt köszönhető, és ennek az éghajlatnak a radikális megváltozása (sivatagosodás) lehetett a felelős azért, hogy a város a korai bronzkorban elnéptelenedett.

A citadella a város keleti csücskében, egy a környék fölé magasló dombon állt (3-4. kép). A citadella négyzetes alaprajzú (45 x 45 m) erődjét Salamon király építtette a Negev erődláncolatának részeként. A négy saroktornyos erődítmény eredetileg jellegzetes kazamatás falakkal épült, amelyet később ún. inset-offset falak váltottak fel. Az erődítmény építési fázisai (és ásatási rétegei) júdai uralkodók, így Jehosafát (i.e. 870—848), Uzija (i.e. 781—740), Hiszkija (i.e. 716—687), Manassze (i.e. 687—642) és Józija (i.e. 640—609), illetve Cidkija (i.e. 598—587) építkezéseihez köthetők. Az udvari épületek közül is kiemelkedik az erőd i.e. 600 körüli parancsnokának, Eljásibnak a háza, illetve egy izraelita szentély. Ez, a jeruzsálemi Templommal (a bibliai tilalom ellenére) egyidőben működő szentély (5. kép) igazi ritkaságnak számít. Udvarán oltár állt az égőáldozatnak, antecellájából pedig négy lépcsőfok vezetett a kisméretű cellába, ahol két oltár és két sztélé mellett egy bronz oroszlánszobrot és egyéb kultusztárgyakat is találtak. Az erődből 107 héber nyelvű királykori és 85 arámi nyelvű perzsa kori osztrakon került elő.

A hellénizmus idején egy masszív kőfalú hatalmas őrtornyot emeltek a romokon (6. kép), amely a római korig továbbélt.