MASZADA

Heródes kori régészeti lelőhely a mai Izraelben, a Holt-tenger partján. A sziklaplatón még valószínűleg a Hasmóneusok építették az első erődöt (Josephus Flavius, A zsidó háború IV, 399 és VII, 285). Josephustól tudjuk azt is, hogy Heródes i.e. 40-ben a Hasmóneus Matahiasz Antigonosz és párthus támogatói elől 800 főnyi kíséretével Maszadára menekítette családját, és fívére, József sikerrel védte ki az ostromot is. Amikor i.e. 39-ben Heródes visszatért Rómából, palotaerőddé építtette ki a sziklaplatót családja menedékhelyéül (Josephus Flavius, A zsidó háború VII, 300). Az építkezés i.e. 37 és 31 között zajlott le. A zsidó háború során, i.sz. 66-ban a zelóták csellel elfoglalták az erődöt a római helyőrségtől, és a zsidó felkelés utolsó menedékbástyájává téve, Jeruzsálem i.sz. 70-es eleste és a felkelés bukása után még i. sz. 74-ig védték azt a Flavius Silva vezette rómaiakkal szemben (Josephus Flavius, A zsidó háború VII, 252-253, 275-279, 304-407). Amikor már nem tudták tovább tartani, Eleázár ben Jair vezetésével kollektív öngyilkosságot követtek el.

A romboid alakú (600 m hosszú és 300 m széles) sziklaplató 100 méterrel emelkedik környezete fölé (1-2. kép). A platót egy 1400 m hosszú fal zárja körbe, amelyet szabályos közökben tornyok, és négy kapu tagolnak. A szikla északi oldalán épült meg Heródes három teraszon, lépcsőzetesen elhelyezkedő palotája (6. kép). Itt, a szikla északi csücskén, belső citadellaként épültek meg az adminisztráció épületei, a nagy mennyiségű hadianyag és élelmiszer tárolására alkalmas raktárak (3. kép), valamint a római fürdő (7. kép). A platón emellett több nagy középület, egy nagyobb palota (4. kép), több ciszterna és rituális fürdő, mikve is állt. Az egyik toronyban egy ülőpadkákkal ellátott közösségi termet alakítottak ki. A szikla vízellátását a nyugati sziklafalba vágott hatalmas ciszternákkal oldották meg (8. kép). A római ostrom drámai emlékei a hatalmas ostromtöltés (5. kép) és a sziklát körbevevő római ostromtáborok láncolata (9-10. kép).