MAGYARORSZÁGI ZSINAGÓGAÉPÍTÉSZET - ÚJKOR

A 19. század folyamán épült magyarországi zsinagógák követték a gyorsan változó építészeti stílusokat. A 20-as éveitől sok klasszicista zsinagóga készült (Baja, Várpalota, Óbuda). Ezekkel szinte párhuzamosan megjelentek a romantikus (Miskolc, Kisvárda), majd az eklektikus irányzathoz tartozó, gyakran keleties motívumokkal gazdagított épületek (Szolnok, Szeged, Gyöngyös). A zsinagógaépítészetet nemcsak az uralkodó stílusok, hanem a zsidóság egy részében megindult reformtörekvések is befolyásolták.

A keleti jegyeket magában foglaló romantikus zsinagógák legismertebb példája a bécsi Ludwig Förster által tervezett pesti dohány utcai zsinagóga (1854-1859, 1. kép). Az épületet kívül geometriai motívumokkal díszített polikróm téglaburkolat borítja. Főhomlokzatán a két, gömb alakú sisakban végződő torony a jeruzsálemi Szentély tornyait idézi. Az épület belső tere hosszanti elrendezésű öntöttvas-szerkezetre támaszkodó álbazilika. A főhajó két oldalán kétszintes karzatok találhatóak. Reformzsinagóga lévén a bima és a tóraszekrény viszonya eltér a hagyományos elrendezéstől: a bima a keleti oldalra, a Feszl Frigyes tervezte tóraszekrény elé került, a tóraszekrény mögött pedig az ortodox zsinagógákban elképzelhetetlen orgona kapott helyet.

A Rumbach utcai romantikus zsinagóga (1872) szintén egy bécsi építész, Otto Wagner műve (2-3. kép). Az épület utcai homlokzata hármas tagolású, két oldalt kis minarethez hasonló tornyocskák szegélyezik. Az utcára néző kétemeletes épületszárnyat nyolcszögű centrális tér követi. A nyolcszögű kupolát és a körbefutó női karzatot öntöttvas oszlopok tartják. A bima a terem közepén, a tóraszekrény a bejárattal szembeni, keleti oldalon található.

Az eklektikus zsinagógatípus Baumhorn Lipót nevéhez köthető, akire nagy hatással volt Lechner Ödön építészete. A főművének tekintett szegedi zsinagóga (1903) építészeti motívumai rokonságot mutatnak az Iparművészeti Múzeum épületével. A zsinagóga centrális alaprajzú, kupolával fedett tér (4-6. kép). A bima mégsem középen, hanem a tóraszekrény előtt helyezkedik el. A tóraszekrény fölötti karzatot orgona foglalja el. Ez az elrendezés egyértelműen mutatja, hogy reformzsinagógával van dolgunk.

Buda Zsófia