KÖZÉPKORI ZSINAGÓGÁK

Az európai zsina-gógaépítészetben a 16. századig nem alakult ki sajátos formavilág, a kevés fennmaradt emlék az adott vidéken uralkodó stílust követi. A hatóságok gyakran szigorú szabályokhoz kötötték a zsinagógaépítést, így a zsinagógák a szerény külső megjelenést, a belső tér díszesebb kialakításával ellensúlyozták.

A 1280 körül gótikus stílusban épült prágai Altneuschul zsinagóga az egyik legkorábbi a kevés fennmaradt európai középkori zsinagóga között (1. kép). Belül, a kéthajós csarnoktér közepén, a boltozatot tartó nyolcszögű pillérek között helyezkedik el a bima – az emelvény, ahol a Tórát olvassák –, a keleti falnál pedig egy fülke, mely a Tóratekercs tárolására szolgál. Ez a zsinagóga társaitól eltérően impozáns külső kialakítást kapott. A 14.században előcsarnokot építettek hozzá, a 18.században pedig újabb helyiséggel toldották meg, mely a nők számára szolgált.

A szfárádi Spanyolországban az iszlám korszakban épült zsinagógák közül ma már egy sem áll, de a Reconquista utáni kor zsinagógáinak mudéjar stílusa jól mutatja, milyen erősen élt tovább az iszlám kultúra hatása a keresztény uralom idején is. Toledo két fontos zsinagógája közül a korábbit 1200 körül építtette Joszef ibn Susan, és már a 15. sz. elején katolikus templommá vált (Santa Maria la Blanca templom). A kívül egyszerű téglaburkolatú, belül fényűző épület az iszlám mecsetek felépítését követi. A teret négy sor, patkóívekkel összekötött oktogonális pillérsor osztja öt hajóra (2. kép). Toledo másik zsinagógáját (ma El Transito templom) Samuel ha-Levi Abulafia, I. Péter kasztíliai uralkodó főkincstárnoka építtette 1357-ben. Az elrendezés itt más: nem több hajóra osztott tér, hanem egyetlen téglány alaprajzú csarnok. A mecseteiket Korán-idézetekkel díszítő arabokhoz hasonlóan a zsinagóga falait bibliaidézetekkel díszítették. Mindkét zsinagóga falait belül mudéjar stílusú faragványok borítják. http://archnet.org/library/images/thumbnails.tcl?location_id=6138

Buda Zsófia