LÁKIS

Bronzkori kanaáni és vaskori izraeli város tell lelőhelye (Tell ed-Duweir) a mai Izraelben, a Seféla-dombvidéken, az ókori Júda és Filisztea határán. Bár már a korai bronzkorban is nagy település létezett a domb tetején, az első városfalak csak a középső bronzkorban (IIB-C, i.e. 16. század) épültek meg. Ezt a várost tűzvész pusztította el (talán III. Thotmesz hadjárata során), és a késő bronzkorban nem is épültek új falai. Ez az időszak az Amarna levelek kora, amelyek között öt levélből (328—332) Lákis három királyának nevét ismerjük (Zimredah, Sipti-Ba’al és Jabni-ilu). A város falai csak az Izraeli Királyság korában, egy i.e. 925 körüli (talán Sesonk fáraó hadjárata?) pusztulási réteg után épültek újjá (IV—III. réteg). A várost a domb tetején kettős, kőből épült falgyűrű vette körül, és a város szívében is állt egy hatalmas palotaerőd (1. kép). Ekkoriban ugyanis Lákis volt Júda déli katonai központja, amely Egyiptom és a filiszteus városok felől őrizte az országot. Nem véletlen tehát, hogy Szín-ahhé-eriba (i.e. 704—681) asszír király i.e. 701-es júdai hadjáratán azonnal Lákis alá vonult és itt építtette fel júdai támaszpontjául szolgáló ostromtáborát. Az ostromot nem csak a Biblia könyveiből (2Kir 18:14, 17; 2Krón 32:9; Iz 36:2, 37:8), az asszír királyfeliratokból, illetve a régészeti leletekből ismerjük, de az asszír király palotadomborművei is nagyon hiteles, drámai bizonyítékokkal szolgálnak az ostrom részleteiről. A palotadomborművön láthatók az ostrom részletei: a külső és a belső fal, valamint a palotaerőd épülettömbje, illetve a kapu is a bejárati rámpával (2-3., 6. kép). Ezek a tereptárgyak a lelőhelyen is megfigyelhetők (1-2. és 4. kép). A domborművön jól látható, hogy az asszírok a kaputól jobbra (6. kép), egy hatalmas ostromtöltésen tolják fel a falakig az ostromgépeket. Ezt, a kőből rakott töltést a régészek meg is találták (5. kép). Az asszír pusztítás után az erőd újjáépült, de i.e. 587-ben II. Nabú-kudurri-uszur (i.e. 605—562) babilóni király seregei

Jeruzsálemmel együtt ezt a várost is elpusztították. Erre az eseményre keltezhetők a Lákisból előkerült osztrakonok is. Lákis ezután ismét újjáépült, és az erődített város a babilóni és perzsa korban élte virágkorát.