Keresés

8. olvasmány

 

Sallustius a történelmi emlékezetről

 

Fortuna in omni re dominatur. Ea res cunctas ex libidine magis, quam ex vero celebrat obscuratque. Atheniensium res gestae, sicuti ego aestimo, satis amplae magnificaeque fuerunt, verum aliquanto minores tamen, quam fama feruntur. Sed quia provenerunt ibi scriptorum magna ingenia, per terrarum orbem Atheniensium facta pro maximis celebrantur. Ita eorum, qui ea fecerunt, virtus tanta habetur, quantum ea verbis potuerunt extollere praeclara ingenia.


8. Sallustius a történelmi emlékezetről (passivum)

aestimō, -āre, -āvī, -ātum

gondol, értékel

ali­quan­tus, -a, -um

valamennyi

amplus, -a, -um

nagy, tekintélyes

Athēniēnsis, -e

athéni

celebrō, -āre, -āvī, -ātum

ünnepel, népszerűvé tesz

cunctus, -a, -um

minden

dominor, -ārī, -ātus sum

uralkodik

is, ea, id

ő, az

ego

én

ex + abl.

-ból, -ből

extollō, -ere

felemel

factum, -ī n

cselekedet

fāma, -ae f

hír

faciō, -ere, fēcī, factum

tesz, csinál

ferō, ferre, tulī, lātum

hoz, visz

fortūna, -ae f

szerencse, véletlen

sum, esse, fuī

van

gerō, -ere, gessī, gestum

visel, végrehajt

habeō, -ēre, -uī, -itum

birtokol

ibī

ott

in + acc.

-ba, -be

in + abl.

-ban, -ben

ingenium, -ī n

tehetség, jellem

ita

úgy

libīdō, -inis f

vágy, kedvtelés

magis

inkább

māgnus, -a, -um

nagy

māgnificus, -a, -um

nagyszerű

māximus, -a, -um

legnagyobb, igen nagy

minor, minus

kisebb

ob­scū­rō, -āre, -āvi, -ātum

elhomályosít

omnis, -e

minden

orbis, -is m

kör, földkerekség

per + acc.

keresztül, végig vmin

possum, posse, potuī

tud, képes

praeclārus, -a, -um

igen híres

pro + abl.

-ért, helyett, -hez képest, -nek megfelelően

prōveniō, -īre, -vēnī, -ventum

előjön, támad

quam

mint

quantum

amennyire

-que

és (a szó után, simuló)

qui, quae, quod

aki, ami, amely

quia

mert

rēs, reī f

dolog

satis

elég, eléggé

scriptor, -ōris m

író

sed

de

sīcut(ī)

ahogyan

tamen

mégis

tantus, -a, -um

akkora

terra, -ae f

föld

verbum, -ī n

ige, szó

vērum

de, viszont

vērus, -a, -um

valóságos

vir­tūs, -ūtis f

erény, érdem


Nyelvtan

A melléknevek áttekintése

Alaktani viselkedésük alapján a latin nyelv mellékneveit három fő csoportra oszthatjuk: 3 végű melléknevek, 2 végű melléknevek és 1 végű melléknevek.

A háromvégű mellékneveknek mind a három grammatikai nem számára külön végződésük van. Ez leggyakrabban -us, -a, -um pl. longus, longa, longum (a szótárban: longus3) vagy -er, -a, -um pl. pulcher, pulchra, pulchrum, liber, libera, liberum, ezeket a mellékneveket az I., illetve a II. declinatióban ragozzuk. (Elvétve akadnak -er, -is, -e végződésű, három alakú melléknevek, amelyek a III. declinatióba tartoznak s erős -i tövűek.)

A kétvégű melléknevek végződése mindig -is, -e (-is – hímnem, nőnem, -e –semlegesnem), ragozásuk a III. declinatióban az erős -i tövűek ragozását követi, pl. brevis, breve (a szótárban: brevis2).

Az egyvégű melléknevek egyetlen végződése szolgál mindhárom nem kifejezésére. Jórészt szintén a III. declinatio erős -i tövűjei közé tartoznak. Szótári alakjuk közli a sing. genitivusukat – a főnevektől való megkülönböztethetőségük miatt zárójelben: pl. felix (felicis).

 

A melléknevek fokozása és az adverbiumképzés.

A középfok két dolgot jelenthet: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb tulajdonságot hordoz a jelzett főnév: felicior: boldogabb — meglehetősen, igencsak boldog.

A felsőfok egyrészt  a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését jelenti minden máshoz képest, másrészt nagyítását: felicissimus: legboldogabb — igen-igen boldog.

Középfokban a melléknév -ior, -ius képzőt kap, -ior hím- és nőnemben, -ius semlegesnemben. A képzőt a sing. gen. ragja helyére tesszük. Pl. long|i,longior, longius; brev|is — brevior, brevius; felic|is — felicior, felicius. A III. declinatióban ragozzuk őket és mássalhangzós tövűek. A semlegesnem ragozása csak sing. és plur. nominativusban, illetve accusativusban tér el a többiekétől.

sing.

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

 

plur.

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

masc.

capillus longior

capillum longiorem

capilli longioris

capillo longiori

capillo longiore

 

 

capilli longiores

capillos longiores

capillorum longiorum

capillis longioribus

capillis longioribus

fem.

vita longior

vitam longiorem

vitae longioris

vitae longiori

vita longiore

 

 

vitae longiores

vitas longiores

vitarum longiorum

vitis longioribus

vitis longioribus

neutr.

bellum longius

bellum longius

belli longioris

bello longiori

bello longiore

 

 

bella longiora

bella longiora

bellorum longiorum

bellis longioribus

bellis longioribus

 

Felsőfokban -issimus3 (-issimus, -issima, -issimum) toldalékot teszünk a sing. gen. ragja helyére. Az így kapott alakot az I–II. declinatióban ragozzuk. Pl.: long|ilongissimus 3, brev|is brevissimus 3, felic|is felicissimus 3. Az alapfokban -er végű melléknevek felsőfoka -rimus3, amit a hímnem sing. nominativusához teszünk, pl.: pulcherrimus 3.

 

Rendhagyóságok

            Az öt leggyakoribb melléknév fokozása rendhagyó: fokozott alakjaikat ugyanis eltérő tövekből képezzük:

 

bonus3 – jó

malus3 – rossz

magnus3 – nagy

parvus3 – kicsi

multus3 – sok

melior, melius

peior, peius

maior, maius

minor, minus

plus (gen.: pluris)

optimus3

pessimus3

maximus3

minimus3

plurimus3

A multus középfokában egyes számban hiányzik a hím- és a nőnem, a plus csak semlegesnemben használatos. Egyébként pedig gyenge -i tövűként viselkedik. sing. nom.–acc.: plus; gen.: pluris; egyes számban több alak nincs; pluralisa teljes: hím- és nőnem: nom.-acc.: plures; gen.: plurium; dat.-abl.: pluribus; semlegesnem: nom.-acc.: plura; gen.: plurium; dat.-abl.: pluribus.

 

Hat -ilis végű melléknévnek a felsőfokát -limus3 toldalékkal képezzük, amit a sing. gen. ragja helyére teszünk. Ezek:

 

facilis2 – könnyű

difficilis2 – nehéz

similis2 – hasonló

dissimilis2 – különböző

gracilis2 – kecses

humilis2 – alacsony

facillimus 3

difficillimus 3

simillimus 3

dissimillimus 3

gracillimus 3

humillimus 3

 

Rendhagyó a vetus (gen.: veteris; jelentése: régi, ősi) egyvégű melléknév fokozása is: vetustior, vetustius a középfoka, veterrimus 3 a felsőfoka. Egyébként ennek a melléknévnek az alapfoka III. declinatiós, de mássalhangzós tövű! Mássalhangzós tövű a szintén egyvégű dives (gen.: divitis; jelentése: gazdag) is, középfoka: divitior, divitius vagy ditior, ditius; felsőfoka: divitissimus 3 vagy ditissimus 3. Itt tehát valójában nem képzési rendhagyóság áll fenn, hanem a melléknév egy szótagot (-vi-) kivethet magából.

 

A melléknevekből adverbiumot, határozószót képezhetünk: hosszú  hosszan, hosszabban, leghosszabban; rövid röviden, rövidebben, legrövidebben; szerencsés szerencsésen, szerencsésebben, legszerencsésebben.

Az I–II. declinatióban ragozódó latin melléknevek -e, a III. declinatióban ragozódók pedig -iter adverbiumképzőt kapnak a sing. gen. ragja helyére: pl. longe, pulchre, breviter, feliciter. (Kivételt képeznek a participiumi eredetű -ns végű melléknevek, melyeknél -ter képző van, előtte a -t- kiesik: prudens [okos], gen.: prudent|is, adverbiuma: pruden|ter.)

 

Az adverbiumot fokozhatjuk: középfokban megegyezik a középfokú melléknév semlegesnemével: longius, brevius, felicius. Felsőfokban képzője -e, amit a sing. gen. ragja helyére teszünk: longissime, brevissime, felicissime, pulcherrime, simillime etc.

Az említett rendhagyó fokozású mellékneveknek az alapfokú adverbiumai (valamint a középfokú magis) is rendhagyóak.

bonus   bene

malus   male

magnus 

parvus  

multus  multum

melius

peius

magis

minus

plus

optime

pessime

maxime

minime

plurime

 

A facilis alapfokú adverbiuma facile, a difficilis adverbiuma difficulter, az audax melléknévé pedig audacter. (Közép- és felsőfokuk szabályosan.)

 

Esettan

1. Ablativus comparationis – A középfokú melléknév mellett puszta (praepositio nélküli) ablativus jelöli azt, akivel vagy amivel összehasonlítunk valamit. Ezek a szavak mondják meg, hogy kinél vagy minél nagyobb, jobb, rosszabb stb. valaki vagy valami. Ezt nevezzük abl. comparationisnak. Pl. Nihil est melius libertate. Exegi monumentum aere perennius.

2. Ablativus mensurae – Az ablativus comparationishoz hasonlóan puszta ablativusban áll az a határozó, amely azt jelöli, mennyivel nagyobb, jobb vagy rosszabb stb. valami a másiknál. Ennek neve abl. mensurae (a magyarban fok-, mértékhatározó). Cicero Quinto fratre multis annis maior erat. Multo maior – sokkal nagyobb; quo pulchrior, eo melior – minél szebb, annál jobb.

3. Ablativus limitationis – horribiliores sunt in pugna aspectu. Amikor valakiről vagy valamiről általános érvényű kijelentés hangzik el, annak érvényét bizonyos korlátok közé szorítja az ablativus limitationis. Amikor tehát csak bizonyos szempontból, némi megszorítással állítunk valamit, ezt a korlátozó szempontot ablativusszal fejezzük ki. Pl. Nemo tibi par est eloquentia. – Senki sem veszi fel veled a versenyt az ékesszólásban (az ékesszólás tekintetében). Insignis pietate vir. – A jámborságával kitűnő férfiú.

Britanni sunt capillo promisso – a britannusok hosszú hajúak.

(Britanni sunt) corpore raso – a britannusok borotvált testűek

 ablativus qualitatis, ld. az előző olvasmány esettanát!

 

Az összehasonlítás

Két dolog minőségeinek összehasonlítását elvégezhetjük egyszerű és összetett mondatban is. A hasonlító mellékmondat kötőszava a quam (nem szabad összetéveszteni a vonatkozó névmással!). Pl. Galli humaniores sunt, quam Britanni. A gallok civilizáltabbak, mint a britannusok. Vagy: Galli Britannis humaniores. A britannusoknál civilizáltabbak a gallok. Ha két egyező mértékű tulajdonságot hasonlítunk össze, azt általában a következő mondatstruktúrában tesszük: Britanni tam humani sunt, quam Galli. A britannusok olyan civilizáltak, mint a gallok.

 

 

Feladatok:

1. Képezze az alábbi igék megfelelő alakját!

aestimo (praes. perf. ind. pass. sing. 1. m.)

facio (praet. perf. ind. pass. plur. 2. f.)

celebro (praes. impf. ind. pass. sing. 3.)

habeo (fut. impf. ind. pass. plur. 3.)

fero (praet. impf. ind. pass. sing. 3.)

 

2. Határozza meg az alábbi igealakokat idő, akció, mód, igenem, szám és személy szempontjából!

dominabantur

feremur

obscurata sunt

extollitur

celebramini

 

3. Alakítsa passzívvá az alábbi igealakokat!

aestimatis

fecit

habebis

fert

extollam

 

4. Fejezze ki passzívval!

Fortuna obscurat res gestas.

Praeclara ingenia extollunt virtutes.

Athenienses facta sua celebrabant.

Verba fecerunt famam.

Res minores non celebrant scriptores.

 

5. Fordítsa latinra az alábbi mondatokat!

A tehetség nem ez erénytől emelkedik ki.

A dolgok a hírtől ünnepeltetnek.

A tett az író által tétetik nagyszerűvé.

Az athéniek igen nagynak becsültettek.

A vágyakozás szavaktól nem halványul el.