7. olvasmány

De devotione Deciorum
 

Latino bello Publius Decius Mus, postquam Romanam aciem inclinatam vidit, caput suum pro salute rei publicae devovit, ac protinus in medium hostium agmen irrupit, patriae salutem, sibi mortem petens. Ingentem inter hostes stragem fecit, sed postremo telis obrutus ipse quoque corruit. Ex hac re insperata victoria emersit. Hic Decius animo suo respondentem filium genuerat, qui annis post patris exemplum prae se videns devotione simili labantem perditamque potestatem urbis nostrae correxit.

Szavak:

A klasszikus latin próza

1.1. Cicero pályafutása

1.2. Cicero szónoki művészete

1.2. Cicero filozófiai művei

1.3. Cicero és az európai művelődés

2.1. Iulius Caesar pályafutása

2.2. Iulius Caesar művei

3.1. Sallustius

3.2. Livius

Nyelvtan

A participiumok melléknévi igenevek. Maga a név a pars, -tis f. (rész) főnév és a capio 3 cepi, captum (vesz, fog) ige összetételeként jött létre. Megalkotói azt próbálták vele kifejezni, hogy ez a szófaj mind az igei, mind a névszói sajátosságokból részesül. Igei tulajdonsága, hogy lehet cselekvő vagy szenvedő, valamint, hogy "actióval" rendelkezik, lehet tehát folyamatos (imperfectum), befejezett (perfectum) és beálló (instans). A participium azonban nem fejezhet ki időt, nem beszélhetünk "jelen idejű" vagy "múlt idejű" melléknévi igenevekről. (Bár néhány modern idegen nyelv nyelvtanában meghonosodott ez az alapjában véve pontatlan kifejezés.) Igei jellemzője az is, hogy tárgyat (csak ha cselekvő és tárgyas az ige) vagy határozót vehet maga mellé. A participium a latin mondatban legtöbbször a jelző szerepét tölti be. Vannak esetei, egyes és többes száma; mindig egyeztetjük nemben, számban, esetben azzal a szóval, amelyiknek jelzőjeként áll. A declinatiók rendszerében ragozzuk őket. Ez névszói tulajdonságuk.

            Lényegében a magyar nyelv participiális rendszere is hasonlít ehhez. Beszélünk ugyanis folyamatos, befejezett és beálló melléknévi igenévről, pl. tanuló, megtanult, tanulandó. A tanuló és a megtanult melléknévi igenevek között nyelvünkben sem csupán annyi a különbség, hogy az egyik folyamatos, a másik pedig befejezett. A "tanuló" (pl. diák) cselekvő, míg a "megtanult" (pl. tananyag) szenvedő jelentésű.

            A latin nyelvben ezek alapján 6 participium létének elvi lehetősége adott. Hiányzik azonban az imperfectum passivi és a perfectum activi, így összesen csak 4 alak létezik valójában. Ezek közül egyelőre csak az imperfectum, illetve perfectum participiumot tanuljuk.

                                                   activum             passivum

A participium imperfectum képzése:

imperfectum tő +  I–II. coniugatio -ns 

                          III–IV. coniugatio -ens

Az így nyert participium egyvégű, tehát mindhárom nemhez tartozó szavak jelzőjeként ugyanazt az alakot veszi fel. A III. declinatio erős -i tövű szavainak mintájára ragozzuk, genitivusa -(e)ntis.

A participium perfectum képzése:

Ennek a participiumnak a képzéséhez a supinum tőre van szükség. Ezt a tövet a 4. szótári alakból képezhetjük, ha elhagyjuk belőle az -um végződést. A supinum tőhöz a participium perfectumban -us3 (-us, -a, -um) képzőt tesszük. Ha egy ige 4. szótári alakja -urus-ra végződik (pl. sto 1, steti, staturus; vivo 3 vixi, victurus; ardeo 2, arsi, arsurus; sum, esse, fui, futurus), abból nem képezhető part. perf.

Jelentés, fordítás:

Megjegyzés: a part. perf. passivi visszaható értelmű is lehet. Pl. motus 3 (a moveo 2 – "mozgat" igéből) jelentése: "a megmozdított, akit, amit megmozdítottak", ha külső cselekvő van, "aki, ami megmozdult", ha az a jelzett szó végezte önmagán a cselekvést.

Példák:

Decius mortem petens – a halált kereső Decius; Decius, aki a halált keresi: tárgyi bővítménye van a participiumnak;

milites telis obruti – a fegyverektől elborított katonák; a katonák, akiket elborítottak a fegyverek: ablativusi bővítménye van a participiumnak (ami által el lettek borítva);

filius exemplum prae se videns – a fiú, aki a példát maga előtt látja: képes helyhatározói bővítmény.

A participium a szövegünkben többször attributum praedicativum szerepben áll. Ilyenkor határozói igenévvel fordíthatjuk (pl. Decius mortem petens in hostium agmen irrupit - Decius a halált keresve rontott az ellenség közé).

A ragozható tőszámnevek ragozása.

A tőszámnevek többsége a latinban ragozhatatlan. Ragozhatóak az 1, 2, 3, a több százat és több ezret kifejező számnevek. Megjegyzendő, hogy kettőtől kezdve többes számot használunk utána.

       egy                                          kettő                                       három

                        kétszáz                           több ezer

Mint látható, ragozásuk hasonlít a melléknevekére, megkülönböztetik a három nemet, azonban néhol (unus) a névmások ragozása hatott rájuk (gen. és dat.!). Egyeztetjük őket a főnévvel nemben, számban, esetben. Pl.: két férfi: duo viri; két férfit: duos viros etc.

            A latin nyelvben léteznek emellett úgynevezett osztó- és szorzószámnevek. A latin akkor használ osztószámnevet, ha valamiből többeknek egyenként ugyanannyit juttat. Szorzásnál a szorzandó jelölésére alkalmazzák az osztószámnevet: bis deni – kétszer tíz.

A fero ferre tuli latum ige.

Rendhagyósága jórészt abból fakad, hogy – bár mássalhangzós tövű, s ennek alapján a 3. coniugatióhoz áll közel a ragozása – a kötőhangot elhagyja s, t, r mássalhangzók előtt.

praesens imperfectum

fero      ferimus

fers      fertis

fert       ferunt

Praeteritum és futurum imperfectuma azonban szabályos 3. coniugatiós: ferebam, ferebas, ferebat, ferebamus, ferebatis, ferebant; illetve feram, feres, feret, feremus, feretis, ferent. Perfectumaival még ennyi gond sincsen, teljesen azonos bármelyik másik ige alakjaival: tuli, tulisti, tulit etc. (praes. perf.); tuleram, tuleras, tulerat etc. (praet. perf.); tulero, tuleris, tulerit etc. (fut. perf.)

Imperativusa ismét rendhagyó, még többes számban is: fer! ferte!

Feladatok

1. Alakítsa át a participium imperfectumokat perfectummá, vagy fordítva!

genitus ......................., videns .......................,  petens ......................., obrutus  ......................., respondens ......................., perditus .......................

2. Tegye a jelzős kifejezéseket egyesből többesbe, vagy fordítva!

aciei inclinatae ......................., ......................., filii respondentis ..........................

, perditam potestatem ......................., hac re ......................., telum petens ......................., ......................., ingentes strages ......................., ......................., devotionibus similibus ......................., .......................

3. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, vagy fordítva!

viderunt ......................., fert ......................., devovet ......................., fuerit ......................., emersistis ......................., corruerant ......................., irrumpes ........................

4. Igaz vagy hamis? Írjon az igaz állításokat tartalmazó mondatok mögé +, a hamisakat tartalmazók mögé – jelet!

Decius caput filii sui pro salute rei publicae devovit.

Decius pater multos hostes interfecit.

In illo proelio Latini Romanos vicerunt. 

Duo Decii in uno proelio mortem petiverunt.

Decius filius labantem patriae potestatem corrigere voluit. 

5. Mondja latinul!

1. a felajánlott élet; 2. a várost kereső ellenség; 3. az elhagyott sziget; 4. az összeeső fiú; 5. az elveszett hadsereg; 6. A katonák meglátták az ellenség csapatait, és futással keresték a megmenekülést. 7. Aki majd a Deciusokhoz hasonló fiakat nemz, az fogja helyreállítani Róma hatalmát.