8. olvasmány

Ligures sedes mutare coguntur

Ligures bello improviso ab exercitu Romanorum oppressi sunt, seque eis dediderunt. Senatus eos deducere ex montibus in agros campestres statuit. Ager publicus populi Romani erat in Samnitibus, in quem Ligures edicto cogebantur sedem transferre cum liberis coniugibusque, sua omnia secum portantes.  Illi locum, ubi nati erant, relinquere nolentes saepe per legatos deprecabantur. Postquam omnes preces eorum repudiatae sunt, neque vires ad bellandum habebant, Ligures edicto paruerunt. Traducta sunt quadraginta milia hominum.

Szavak:

Nyelvtan

A latin igének két neme (genus) van: az eddig tanult activum és a most tárgyalandó passivum. Míg az activumban az alany az állítmányban kifejezett cselekvés végrehajtója, a cselekvés tehát tőle indul ki, addig a passivumban az alanyra külső hatásként vonatkozik az állítmány által megjelölt cselekvés, az alany tehát "elszenvedi" (passivum: patior – szenved) a más által végrehajtott cselekvést. Ebből következik, hogy passivuma csak tárgyas igének lehet.

A mai magyar nyelvben a szenvedő igealakok használata erősen korlátozott, ezért először is meg kell értenünk a passzivitás fogalmát.

Aktív:                                               Passzív:

"a rómaiak leigázzák a ligurokat"            "a ligurok leigáztatnak a rómaiak által"

Az aktív mondat alanyából (aki a cselekvés tényleges végrehajtója) a passzív mondatban határozó lesz: a rómaiak által, a mondat tárgyából pedig alany: a ligurok leigáztatnak.

Activum                                            Passivum

Romani Ligures opprimunt                    Ligures a Romanis opprimuntur

A passivum képzése

A passivum képzésének alapszabályai:

1. az imperfectum alakokat ugyanolyan módszerrel képezzük, mint az activumban, csak az aktív helyett passzív személyragokat alkalmazunk.

praesens	nominor nominaris nominatur   nominamur nominamini nominantur	habeor haberis habetur   habemur habemini habentur	dicor diceris dicitur   dicimur dicimini dicuntur	capior caperis capitur capimur capimini capiuntur	operior operiris operitur   operimur operimini operiuntur
praeteritum	nominabar nominabaris nominabatur   nominabamur nominabamini nominabantur	habebar habebaris habebatur   habebamur habebamini habebantur	dicebar dicebaris dicebatur   dicebamur dicebamini dicebantur	capiebar capiebaris capiebatur capiebamur capiebamini capiebantur	operiebar operiebaris operiebatur   operiebamur operiebamini operiebantur
futurum	nominabor nominaberis nominabitur   nominabimur nominabimini nominabuntur	habebor habeberis habebitur   habebimur habebimini habebuntur	dicar diceris dicetur dicemur dicemini dicentur	capiar capieris capietur   capiemur capiemini capientur	operiar operieris operietur   operiemur operiemini operientur

Megjegyzések:

- a praesens imperfectum egyes szám 1. személye minden coniugatióban -or;

- a III. coniugatióban a praesens imperfectum egyes szám második személyében a kötőhang az activumban megszokott -i- helyett -e-; a rövid -i tőhang is -e-re változik;

egyébként ez a változás a rövid -i- hanggal minden olyan esetben bekövetkezik, amikor utána r-rel kezdődő toldalék áll (vö. capere, dicere — infinitivusképző előtt; caperis, diceris — személyrag előtt; s majd a későbbiekben lesz példa a módjel előtti váltásra is). A IV. coniugatióban soha nincs változás, mert ott a tőhang hosszú. Ez az alapja a következő pontban olvasható változásnak is;

- az I.–II. coniugatiós igék futurumánál az egyes szám 1. személyben szintén -or a személyrag, a 2. személy ragja előtt pedig az activumtól eltérően (ahol -i) e kötőhangot találunk:-beris;

Rendhagyó a kötőhangok tekintetében a fero ferre tuli latum passzív praes. impf.-a:

feror                ferimur

ferris                ferimini

fertur                feruntur

Az ige többi indicativusi imperfectuma szabályos (mintha III. coniugatiós lenne).

 2.

Az összetételben az egyik tag mindig a participium perfectum, a másik pedig a létige:

laudatus 3 + sum

A participium perfectum mellé mindig a létige adott időben és módban vett imperfectum alakjai kerülnek (hiszen a participium önmagában kifejezi a perfektivitást). Különösen ügyeljünk arra, hogy a ragozás során többes számban az összetétel mindkét tagját pluralisba tegyük! Az így összetett alakok participiális részét egyeztetjük az alannyal nemben és számban – erre utal a fölé írt 3-as számjegy. Pl. : Vir opertus est. Puella operta est. Caput opertum est. Ugyanez többes számban: Viri operti sunt. Puellae opertae sunt. Capita operta sunt.

A passzív infinitivus képzője -ri, kivéve a III. coniugatiót, ahol csupán -i. Tehát: nominari, haberi, dici, capi, operiri. De vigyázzunk a fero ige passzív infinitivusára: ferri. Itt tehát – bár egyébként igen közel áll ragozása a III. coniugatióhoz – -ri képzőt találunk.

Vannak igék, melyeknek nincs passzívumuk: sum esse fui; possum posse potui; volo velle volui (és összetételei: nolo nolle nolui, malo malle malui) stb.

Hogyan fordítsuk a latin mondatot magyarra, ha nem szerepel a passzív igealak mellett az az ablativusi határozó (lásd az esettanban!), amely megjelöli, kitől/mitől indul ki a cselekvés? Térjünk vissza az olvasmány mondatához, amiből kiindulva a passivumot taglaltuk! Ligures ab exercitu Romanorum oppressi sunt. — A ligurokat a rómaiak hadserege leigázta. Most vegyük ki az ablativusi határozót: Ligures oppressi sunt. — A ligurokat leigázták. Azaz ilyen esetben a magyar nyelv általános alannyal fejezi ki, hogy nem tudjuk, kitől, mitől ered a cselekvés. Urbs Roma in septem montibus condita est. — Róma városát hét hegyen alapították. (Szó szerint: "Róma városa ... alapíttatott" – csak éppen a mai nyelvhasználatnak nem felel meg. Ezért ezt a fordítástípust a jövőben mellőzzük, most csak a pontos megértés kedvéért alkalmazzuk néhányszor.) Draco vulneratus est. — A kígyót megsebesítették. Vagy: A kígyó megsebesült. Domus aedificatur. — Házat építenek. Vagy: Ház épül. Ez utóbbi eset arra is rávilágít, hogy hiányzó ablativusi cselekvő esetén meg kell vizsgálnunk, a passzív igealak valóban passzív-e, tehát föltehető a külső cselekvő, vagy visszaható értelmű. Ebből le is szűrhetjük a tanulságot: a latinban a passivum azt jelenti, hogy az alanyon hajtják végre a cselekvést, vagy külső valaki/valami, vagy önmaga, tehát visszaható jelentése is lehet.

A deponens, azaz "álszenvedő" igék

A latin igéknek számukat tekintve kisebbik része eltér az eddig tanult típustól: nincs ugyanis aktív személyragozott alakjuk. Ezeket a csak passzív alakban előforduló igéket deponens igéknek nevezzük. Nevük a deponere igéből származik, s arra utal, hogy ezek a szavak mintegy "megválnak" passzív jelentésüktől, "leteszik" passzív jelentésüket. Ezeket az igéket passzív alakjuk ellenére is aktív jelentéssel fordítjuk magyarra. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az igecsoport kialakulásakor ne lett volna jól érezhető különbség a deponens igék és a szabályos, aktív alakot is képező igék jelentése között. Ez a különbség az általunk tanult latin nyelvben már nem mindig érezhető. Eredetileg minden bizonnyal az alanynak és a cselekvésnek szoros egymásra hatását fejezhette ki, mint pl. a magyarban az ikes igék.) Ha tehát ezután a szótárban az ige eleve passzív alakban található meg, arra kell következtetnünk, hogy belőle egyáltalán nem képezhetők aktív ragozott alakok, de fordítása cselekvő igeként történik. A deponens igék szótári alakja majdnem ugyanúgy épül fel, mint az eddig tanultaké. Ragozásuk mindenben megegyezik a megfelelő másik igecsoport szenvedő ragozásával. Az első alak tehát a praesens imperfectum egyes szám 1. személy, a következő az infinitivus, s a harmadik a praesens perfectum egyes szám 1. személye. Mivel perfectum tő nem létezik a passzív ragozásban, s helyette a perfectum alakok a supinum tőből képzett participium perfectum összetételeiként jönnek létre, így a supinum tő külön feltüntetésére (a 4. szótári alakra) nincs szükség.

hortor 1 (= hortari) hortatus sum – biztat

confiteor 2 (= confiteri) confessus sum – bevall

loquor 3 (= loqui) locutus sum – beszél, szól

aggredior 3 (= aggredi) aggressus sum – odamegy; megtámad

experior 4 (= experiri) expertus sum – kipróbál

A deponens igék mind a négy participiumot képzik, de közülük egynek a jelentésére ügyelnünk kell, ti. a participium perfectum passivi (hortatus, confessus etc.) cselekvő jelentésű: aki biztatott, aki bevallott etc. Ez persze nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy participium + létige által alkotott valamennyi perfectuma a deponens igének cselekvő jelentésű: hortatus sum – biztattam, confessus sum – bevallottam etc. A cselekvő értelmét ezen igealakoknak – természetesen – nem a létige, hanem a participium adja. A másik kérdés az infinitivusokkal kapcsolatos. Mivel az infinitivusok rendszerét később tárgyaljuk, most csak jelezzük ezt a problémát, visszatérünk rá.

A deponens igéknek van egy olyan egészen szűk csoportja, melynek tagjaira az jellemző, hogy imperfectum alakjaikat cselekvően ragozzuk, míg perfectumaikat szenvedően (azaz összetett formában: participium + létige). Mivel ezek csak félig álszenvedőek, latinul semideponens igéknek hívjuk őket. Jelentésük ebből következően cselekvő, csak ragozási sajátosságuk az, hogy félig aktív, félig passzív alakúak. Ezek az alábbiak.

audeo 2 ausus sum – mer(észel)

fido 3 fisus sum – bízik

gaudeo 2 gavisus sum – örül

soleo 2 solitus sum – szokott (vmit csinálni)

Van egy ötödik tagja is a csoportnak: fio fieri factus sum. Ez annyiban tér el a többitől, hogy már az infinitivusa is (noha az is imperfectum alak) passzív formájú. Ennek ragozása is rendhagyó. (Később tárgyaljuk, amikor szövegben is előkerül.)

Noli timere! — Ne félj!

A felszólítással (imperativusszal) már a korábbiakban foglalkoztunk, akkor azonban nem esett szó a tiltásról, csak arról, hogyan hívjunk fel valakit egy cselekvés elvégzésére. A tiltásnak ez az egyik lehetséges módja: a nolo nolle nolui (nem akar) ige imperativusa + infinitivusban az az ige, aminek megtételét tiltjuk. Noli me tangere! - Ne érints meg engem!; Nolite me tangere! — Ne érintsetek meg engem!

Vigyázat! Ez az imperativus is rendhagyó!

Esettan

            A passzív igék vagy igeszármazékok mellett a végrehajtót, aki vagy ami által a cselekvés végbemegy, ablativus fejezi ki. Ha dologról vagy elvont fogalomról van szó, praepositio nélküli ablativust használunk, melynek neve ablativus rei efficientis (pl. Decius telis obrutus), ha személyről van szó, a (vagy magánhangzóval kezdődő szó előtt ab) praepositio áll mellette. Ennek neve ablativus auctoris (pl. Ligures ab exercitu Romanorum oppressi sunt).

Feladatok

1. Tegye az aktív igéket passzívumba!

dediderat ................, habebant ................, portavit ................, transfers ................, deducet ................, relinquere ................

2. Írja a facio 3 ige alakjai mellé a nascor 3 alakjait!

facis ................, faciebat ................, faciet ................, feceramus ................, fecit ................

3. Tegye a passzív igéket aktívba!

repudiaberis ................, traduceris ................, ................, cogebamur ................, deducti sumus ................, dicti erunt ................, daris ................

4. Tegye az egyesben álló kifejezésekett többesbe, vagy fordítva!

ager campestris ................, sede publica ................, senatus oppressi ................, ................, coniugibus nostris ................, ................, ictu suo ................, omni edicto ................ ................, 

5. Alakítsa át az aktív mondatokat passzívakká (ügyeljen az igeidőkre)!

1. Ligures illum locum relinquebant. 2. Romani deduxerunt Ligures ex montibus. 3. Senatus populum bellare cogit. 4. Te nunc repudio. 5. Milites mei hostem oppresserunt et mihi dediderunt.

6. Alakítsa a passzív mondatokat aktívakká!

1. Ligures sedem transferre cogebantur. 2. Omnes preces legatorum a senatu repudiatae sunt. 3. Quadraginta milia hominum a Romanis traducta sunt.

7. Fordítsa latinra! Minden mondatot alkosson meg passzív és aktív állítmánnyal is!

1. A követeket a király elutasította. 2. Te hoztad, király, a rendeletet! 3. A hegyekbe viszem a gyerekeimet. 4. A rómaiak kényszerítették az ellenséget, hogy hagyja el az állami földet.