|
|
8. olvasmány
Ligures sedes mutare coguntur
Ligures bello improviso ab exercitu Romanorum oppressi sunt, seque eis dediderunt. Senatus eos deducere ex montibus in agros campestres statuit. Ager publicus populi Romani erat in Samnitibus, in quem Ligures edicto cogebantur sedem transferre cum liberis coniugibusque, sua omnia secum portantes. Illi locum, ubi nati erant, relinquere nolentes saepe per legatos deprecabantur. Postquam omnes preces eorum repudiatae sunt, neque vires ad bellandum habebant, Ligures edicto paruerunt. Traducta sunt quadraginta milia hominum.
Szavak:
ā, ab + Abl. – praep. -tól, -től, által
ager, agrī (m) – (szántó)föld
bellō 1, -āvī, -ātum – hadakozik, háborúzik; ad bellandum – a háborúzáshoz
campestris 2 – síksági
cōgō 3, coēgī, coactum – kényszerít (amire: Inf.)
coniunx, -iugis (mf) – hitves, házastárs
dēdō 3, dēdidī, dēditum – átad, kiszolgáltat; sē dēdere – megadni magát
dēdūcō 3, -dūxī, -ductum – lehoz, levezet, áttelepít
dēprecor 1, -ātus sum – könyörög (azért, hogy vmi ne történjék meg)
ēdictum, -ī (n) – rendelet
habeō 2, habuī, habitum – birtokol, van neki (akinek: Nom., amije: Acc.)
homō, hominis (m) – ember
imprōvīsus 3 –váratlan
lēgātus, -ī (m) – követ
līberī, -ōrum (m) – gyerekei vkinek
Ligus, -uris (m) – ligur (észak-itáliai nép tagja)
mille (plur. mīlia, -ium) – ezer (amiből: gen.)
mōns, montis (m) – hegy
|
mūtō 1, -āvī, -ātum – (meg)változtat
nāscor 3, nātus sum – születik
neque/nec – és nem, sem
nōlō, nōlle, nōluī – nem akar; nōlentēs – nem akarva
pāreō 2, -uī – engedelmeskedik
per + Acc. – praep. révén, útján
populus, -ī (m) – nép
portō 1, -āvī, -ātum – visz, szállít
precēs, -um (f) – könyörgés
pūblicus 3 – állami
quadrāgintā – negyven
relinquō 3, -līquī, -lictum – elhagy, otthagy
repudiō 1, -āvī, -ātum – visszautasít
Samnis, -itis (m) – samnis (dél-itáliai nép tagja); in Samnitibus – a samnisok területén
sēdēs, -is (f) – lakhely, telephely
statuō 3, -uī, -ūtum – dönt, elhatároz
trādūcō 3, -dūxī, -ductum – áttelepít, átköltöztet
trānsferō, -ferre, -tulī, -lātum – átvisz, áthelyez
ubī – ahol
|
Nyelvtan
A latin igének két neme (genus) van: az eddig tanult activum és a most tárgyalandó passivum. Míg az activumban az alany az állítmányban kifejezett cselekvés végrehajtója, a cselekvés tehát tőle indul ki, addig a passivumban az alanyra külső hatásként vonatkozik az állítmány által megjelölt cselekvés, az alany tehát "elszenvedi" (passivum: patior – szenved) a más által végrehajtott cselekvést. Ebből következik, hogy passivuma csak tárgyas igének lehet.
A mai magyar nyelvben a szenvedő igealakok használata erősen korlátozott, ezért először is meg kell értenünk a passzivitás fogalmát.
Aktív: Passzív:
"a rómaiak leigázzák a ligurokat" "a ligurok leigáztatnak a rómaiak által"
Az aktív mondat alanyából (aki a cselekvés tényleges végrehajtója) a passzív mondatban határozó lesz: a rómaiak által, a mondat tárgyából pedig alany: a ligurok leigáztatnak.
Activum Passivum
Romani Ligures opprimunt Ligures a Romanis opprimuntur
A passivum képzése
A passivum képzésének alapszabályai:
1. az imperfectum alakokat ugyanolyan módszerrel képezzük, mint az activumban, csak az aktív helyett passzív személyragokat alkalmazunk.
-r
-ris
-tur
-mur
-mini
-ntur
|
praesens
|
nominor
nominaris
nominatur
nominamur
nominamini
nominantur
|
habeor
haberis
habetur
habemur
habemini
habentur
|
dicor
diceris
dicitur
dicimur
dicimini
dicuntur
|
capior
caperis
capitur
capimur
capimini
capiuntur
|
operior
operiris
operitur
operimur
operimini
operiuntur
|
praeteritum
|
nominabar
nominabaris
nominabatur
nominabamur
nominabamini
nominabantur
|
habebar
habebaris
habebatur
habebamur
habebamini
habebantur
|
dicebar
dicebaris
dicebatur
dicebamur
dicebamini
dicebantur
|
capiebar
capiebaris
capiebatur
capiebamur
capiebamini
capiebantur
|
operiebar
operiebaris
operiebatur
operiebamur
operiebamini
operiebantur
|
futurum
|
nominabor
nominaberis
nominabitur
nominabimur
nominabimini
nominabuntur
|
habebor
habeberis
habebitur
habebimur
habebimini
habebuntur
|
dicar
diceris
dicetur
dicemur
dicemini
dicentur
|
capiar
capieris
capietur
capiemur
capiemini
capientur
|
operiar
operieris
operietur
operiemur
operiemini
operientur
|
Megjegyzések:
- a praesens imperfectum egyes szám 1. személye minden coniugatióban -or;
- a III. coniugatióban a praesens imperfectum egyes szám második személyében a kötőhang az activumban megszokott -i- helyett -e-; a rövid -i tőhang is -e-re változik;
egyébként ez a változás a rövid -i- hanggal minden olyan esetben bekövetkezik, amikor utána r-rel kezdődő toldalék áll (vö. capere, dicere — infinitivusképző előtt; caperis, diceris — személyrag előtt; s majd a későbbiekben lesz példa a módjel előtti váltásra is). A IV. coniugatióban soha nincs változás, mert ott a tőhang hosszú. Ez az alapja a következő pontban olvasható változásnak is;
- az I.–II. coniugatiós igék futurumánál az egyes szám 1. személyben szintén -or a személyrag, a 2. személy ragja előtt pedig az activumtól eltérően (ahol -i) e kötőhangot találunk:-beris;
Rendhagyó a kötőhangok tekintetében a fero ferre tuli latum passzív praes. impf.-a:
feror ferimur
ferris ferimini
fertur feruntur
Az ige többi indicativusi imperfectuma szabályos (mintha III. coniugatiós lenne).
2.
A passzív perfectumokat nem ragozással, hanem összetétellel képezzük!
|
Az összetételben az egyik tag mindig a participium perfectum, a másik pedig a létige:
laudatus 3 + sum
A participium perfectum mellé mindig a létige adott időben és módban vett imperfectum alakjai kerülnek (hiszen a participium önmagában kifejezi a perfektivitást). Különösen ügyeljünk arra, hogy a ragozás során többes számban az összetétel mindkét tagját pluralisba tegyük! Az így összetett alakok participiális részét egyeztetjük az alannyal nemben és számban – erre utal a fölé írt 3-as számjegy. Pl. : Vir opertus est. Puella operta est. Caput opertum est. Ugyanez többes számban: Viri operti sunt. Puellae opertae sunt. Capita operta sunt.
praesens
|
nominatus3 sum
nominatus3 es
nominatus3 est
nominati3 sumus
nominati3 estis
nominati3 sunt
|
habitus3 sum
habitus3 es
habitus3 est
habiti3 sumus
habiti3 estis
habiti3 sunt
|
dictus3 sum
dictus3 es
dictus3 est
dicti3 sumus
dicti3 estis
dicti3 sunt
|
opertus3 sum
opertus3 es
opertus3 est
operti3 sumus
operti3 estis
operti3 sunt
|
praeteritum
|
nominatus3 eram
nominatus3 eras
nominatus3 erat
nominati3 eramus
nominati3 eratis
nominati3 erant
|
habitus3 eram
habitus3 eras
habitus3 erat
habiti3 eramus
habiti3 eratis
habiti3 erant
|
dictus3 eram
dictus3 eras
dictus3 erat
dicti3 eramus
dicti3 eratis
dicti3 erant
|
opertus3 eram
opertus3 eras
opertus3 erat
operti3 eramus
operti3 eratis
operti3 erant
|
futurum
|
nominatus3 ero
nominatus3 eris
nominatus3 erit
nominati3 erimus
nominati3 eritis
nominati3 erunt
|
habitus3 ero
habitus3 eris
habitus3 erit
habiti3 erimus
habiti3 eritis
habiti3 erunt
|
dictus3 ero
dictus3 eris
dictus3 erit
dicti3 erimus
dicti3 eritis
dicti3 erunt
|
opertus3 ero
opertus3 eris
opertus3 erit
operti3 erimus
operti3 eritis
operti3 erunt
|
A passzív infinitivus képzője -ri, kivéve a III. coniugatiót, ahol csupán -i. Tehát: nominari, haberi, dici, capi, operiri. De vigyázzunk a fero ige passzív infinitivusára: ferri. Itt tehát – bár egyébként igen közel áll ragozása a III. coniugatióhoz – -ri képzőt találunk.
Vannak igék, melyeknek nincs passzívumuk: sum esse fui; possum posse potui; volo velle volui (és összetételei: nolo nolle nolui, malo malle malui) stb.
Hogyan fordítsuk a latin mondatot magyarra, ha nem szerepel a passzív igealak mellett az az ablativusi határozó (lásd az esettanban!), amely megjelöli, kitől/mitől indul ki a cselekvés? Térjünk vissza az olvasmány mondatához, amiből kiindulva a passivumot taglaltuk! Ligures ab exercitu Romanorum oppressi sunt. — A ligurokat a rómaiak hadserege leigázta. Most vegyük ki az ablativusi határozót: Ligures oppressi sunt. — A ligurokat leigázták. Azaz ilyen esetben a magyar nyelv általános alannyal fejezi ki, hogy nem tudjuk, kitől, mitől ered a cselekvés. Urbs Roma in septem montibus condita est. — Róma városát hét hegyen alapították. (Szó szerint: "Róma városa ... alapíttatott" – csak éppen a mai nyelvhasználatnak nem felel meg. Ezért ezt a fordítástípust a jövőben mellőzzük, most csak a pontos megértés kedvéért alkalmazzuk néhányszor.) Draco vulneratus est. — A kígyót megsebesítették. Vagy: A kígyó megsebesült. Domus aedificatur. — Házat építenek. Vagy: Ház épül. Ez utóbbi eset arra is rávilágít, hogy hiányzó ablativusi cselekvő esetén meg kell vizsgálnunk, a passzív igealak valóban passzív-e, tehát föltehető a külső cselekvő, vagy visszaható értelmű. Ebből le is szűrhetjük a tanulságot: a latinban a passivum azt jelenti, hogy az alanyon hajtják végre a cselekvést, vagy külső valaki/valami, vagy önmaga, tehát visszaható jelentése is lehet.
A deponens, azaz "álszenvedő" igék
A latin igéknek számukat tekintve kisebbik része eltér az eddig tanult típustól: nincs ugyanis aktív személyragozott alakjuk. Ezeket a csak passzív alakban előforduló igéket deponens igéknek nevezzük. Nevük a deponere igéből származik, s arra utal, hogy ezek a szavak mintegy "megválnak" passzív jelentésüktől, "leteszik" passzív jelentésüket. Ezeket az igéket passzív alakjuk ellenére is aktív jelentéssel fordítjuk magyarra. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az igecsoport kialakulásakor ne lett volna jól érezhető különbség a deponens igék és a szabályos, aktív alakot is képező igék jelentése között. Ez a különbség az általunk tanult latin nyelvben már nem mindig érezhető. Eredetileg minden bizonnyal az alanynak és a cselekvésnek szoros egymásra hatását fejezhette ki, mint pl. a magyarban az ikes igék.) Ha tehát ezután a szótárban az ige eleve passzív alakban található meg, arra kell következtetnünk, hogy belőle egyáltalán nem képezhetők aktív ragozott alakok, de fordítása cselekvő igeként történik. A deponens igék szótári alakja majdnem ugyanúgy épül fel, mint az eddig tanultaké. Ragozásuk mindenben megegyezik a megfelelő másik igecsoport szenvedő ragozásával. Az első alak tehát a praesens imperfectum egyes szám 1. személy, a következő az infinitivus, s a harmadik a praesens perfectum egyes szám 1. személye. Mivel perfectum tő nem létezik a passzív ragozásban, s helyette a perfectum alakok a supinum tőből képzett participium perfectum összetételeiként jönnek létre, így a supinum tő külön feltüntetésére (a 4. szótári alakra) nincs szükség.
hortor 1 (= hortari) hortatus sum – biztat
confiteor 2 (= confiteri) confessus sum – bevall
loquor 3 (= loqui) locutus sum – beszél, szól
aggredior 3 (= aggredi) aggressus sum – odamegy; megtámad
experior 4 (= experiri) expertus sum – kipróbál
A deponens igék mind a négy participiumot képzik, de közülük egynek a jelentésére ügyelnünk kell, ti. a participium perfectum passivi (hortatus, confessus etc.) cselekvő jelentésű: aki biztatott, aki bevallott etc. Ez persze nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy participium + létige által alkotott valamennyi perfectuma a deponens igének cselekvő jelentésű: hortatus sum – biztattam, confessus sum – bevallottam etc. A cselekvő értelmét ezen igealakoknak – természetesen – nem a létige, hanem a participium adja. A másik kérdés az infinitivusokkal kapcsolatos. Mivel az infinitivusok rendszerét később tárgyaljuk, most csak jelezzük ezt a problémát, visszatérünk rá.
A deponens igéknek van egy olyan egészen szűk csoportja, melynek tagjaira az jellemző, hogy imperfectum alakjaikat cselekvően ragozzuk, míg perfectumaikat szenvedően (azaz összetett formában: participium + létige). Mivel ezek csak félig álszenvedőek, latinul semideponens igéknek hívjuk őket. Jelentésük ebből következően cselekvő, csak ragozási sajátosságuk az, hogy félig aktív, félig passzív alakúak. Ezek az alábbiak.
audeo 2 ausus sum – mer(észel)
fido 3 fisus sum – bízik
gaudeo 2 gavisus sum – örül
soleo 2 solitus sum – szokott (vmit csinálni)
Van egy ötödik tagja is a csoportnak: fio fieri factus sum. Ez annyiban tér el a többitől, hogy már az infinitivusa is (noha az is imperfectum alak) passzív formájú. Ennek ragozása is rendhagyó. (Később tárgyaljuk, amikor szövegben is előkerül.)
Noli timere! — Ne félj!
A felszólítással (imperativusszal) már a korábbiakban foglalkoztunk, akkor azonban nem esett szó a tiltásról, csak arról, hogyan hívjunk fel valakit egy cselekvés elvégzésére. A tiltásnak ez az egyik lehetséges módja: a nolo nolle nolui (nem akar) ige imperativusa + infinitivusban az az ige, aminek megtételét tiltjuk. Noli me tangere! - Ne érints meg engem!; Nolite me tangere! — Ne érintsetek meg engem!
Vigyázat! Ez az imperativus is rendhagyó!
Esettan
A passzív igék vagy igeszármazékok mellett a végrehajtót, aki vagy ami által a cselekvés végbemegy, ablativus fejezi ki. Ha dologról vagy elvont fogalomról van szó, praepositio nélküli ablativust használunk, melynek neve ablativus rei efficientis (pl. Decius telis obrutus), ha személyről van szó, a (vagy magánhangzóval kezdődő szó előtt ab) praepositio áll mellette. Ennek neve ablativus auctoris (pl. Ligures ab exercitu Romanorum oppressi sunt).
Feladatok
1. Tegye az aktív igéket passzívumba!
dediderat ................, habebant ................, portavit ................, transfers ................, deducet ................, relinquere ................
2. Írja a facio 3 ige alakjai mellé a nascor 3 alakjait!
facis ................, faciebat ................, faciet ................, feceramus ................, fecit ................
3. Tegye a passzív igéket aktívba!
repudiaberis ................, traduceris ................, ................, cogebamur ................, deducti sumus ................, dicti erunt ................, daris ................
4. Tegye az egyesben álló kifejezésekett többesbe, vagy fordítva!
ager campestris ................, sede publica ................, senatus oppressi ................, ................, coniugibus nostris ................, ................, ictu suo ................, omni edicto ................ ................,
5. Alakítsa át az aktív mondatokat passzívakká (ügyeljen az igeidőkre)!
1. Ligures illum locum relinquebant. 2. Romani deduxerunt Ligures ex montibus. 3. Senatus populum bellare cogit. 4. Te nunc repudio. 5. Milites mei hostem oppresserunt et mihi dediderunt.
6. Alakítsa a passzív mondatokat aktívakká!
1. Ligures sedem transferre cogebantur. 2. Omnes preces legatorum a senatu repudiatae sunt. 3. Quadraginta milia hominum a Romanis traducta sunt.
7. Fordítsa latinra! Minden mondatot alkosson meg passzív és aktív állítmánnyal is!
1. A követeket a király elutasította. 2. Te hoztad, király, a rendeletet! 3. A hegyekbe viszem a gyerekeimet. 4. A rómaiak kényszerítették az ellenséget, hogy hagyja el az állami földet. |