11. olvasmány

Szent László király halála

Duces autem Francorum, Lothoringorum, et Alemannorum omnes pium regem Ladislaum dignum sibi ducem ac praeceptorem praeficere concorditer disposuerant. Prius autem, quam de Francia et Alemannia ceterisque occidentalibus regionibus exercitus Domini in Hungariam convenirent, pius rex, urgente necessitate, contra Bohaemos in expeditionem profectus est, ibique repentina aegritudine correptus, viribus corporis coepit omnino destitui. Convocatis itaque principibus, indicavit dissolutionem sui corporis imminere. Quo audito clamor multitudinis plangentium et gementium morte piissimi regis Ladislai usque in cælum extollitur.

Szavak

Nyelvtan

            Az eddig tanult (ld. I/6. olvasmány nyelvtana) participium imperfectum és perfectum mellett létezik a latinban cselekvő és szenvedő értelmű beálló melléknévi igenév: participium instans activi és passivi. Az instans activivel már találkoztunk az acc. cum. inf.-nél, ti. amikor az infinitivusok rendszerét taglaltuk. Képzésük:

part. instans activi: supinum tő + -urus 3 (-urus, -ura, -urum)

part. instans passivi: imperfectum tő + I–II. coniugatio -ndus 3 (-ndus, -nda, -ndum)

                                                III–IV. coniugatio -endus 3 (-endus, -enda, -endum)

Mint végződésük is mutatja, mindkét participiumot az I. és a II. declinatióban ragozzuk.

Jelentésüket legkönnyebben talán a magyar nyelv alapján lehet megérteni. Anyanyelvünkben is van beálló melléknévi igenév, sőt a képzője is hasonló: -andó, -endő. Ez az igenév legtöbbször szenvedő értelmű és a cselekvés jövőbeli szükségességét fejezi ki., pl. tanulandó, keverendő, megfontolandó stb. Ez felel meg a latin participium instans passivi jelentésének. Legenda – amit olvasni kell, agenda – amit meg kell csinálni stb.

            A magyar beálló melléknévi igenév azonban néha aktív jelentésű is lehet: maradandó, jövendő, romlandó, halandó stb. Ilyenkor valamely dolog tulajdonságaként azt jelöli meg, hogy majd a jövőben valamit fog csinálni. Ezt fejezi ki a latin part. instans activi is. A magyar nyelv és a latin között ebben a tekintetben tehát az a különbség, hogy míg a magyar ugyanavval a képzővel fejezheti ki a kétféle jelentést, addig a latinnak két önálló képzője van erre a célra.

A latin participiumok teljes rendszerének táblázata a következő:

                                                  activum             passivum

A coniugatio periphrastica

Az instans participiumok és a létige kapcsolatát (ilyenkor a part. állítmánykiegészítőként szerepel) coniugatio periphrasticának, azaz körülírt igeragozásnak nevezzük. Az aktív alakok a közeljövőben bekövetkező cselekvést fejezik ki, míg a passzívak a cselekvés szükségességét, azt, hogy valakinek/valaminek el kell szenvednie az igealakban foglalt cselekvést.

laudaturus sum – dicsérni fogok vagy dicsérni készülök

laudandus sum – dicsérendő vagyok, engem dicsérni kell.

A participium instans activivel képzett összetételek a coniugatio periphrastica aktív alakjait, a participium instans passivivel képzett összetételek pedig a passzív alakjait eredményezik. Az igeidőt és a módot a létige határozza meg. Így: laudaturus 3 sim – coni. praes. impf.; laudaturus 3 fueram – ind. praet. perf. stb. Ne feledjük el, hogy ebben az esetben is, mint minden participiummal összetett alakban, a coniugatio többes számában a participiumot is többesbe kell tennünk: laudaturi 3 simus, laudaturi 3 fueramus stb.

A gerundium.

A gerundium cselekvő értelmű főnévi igenév, amely formailag a part. instans passivi semlegesnemével esik egybe. A gerundium elvont főnévi formában fejezi ki az igék tartalmát, ezért nincs többes száma. Csak négy esete létezik: accusativus (mely csak praepositióval együtt fordul elő), genitivus, dativus és ablativus. Magyarra általában -ás, -és végű főnévvel fordítjuk. (Számos esetben – attól függően, hogy a mondatban milyen funkciót lát el – határozói igenévvel vagy főnévi igenévvel is visszaadhatjuk, amint azt a lenti példákon is látni fogjuk.) A gerundium és a part. instans passivi elkülönítése az alaktani hasonlóság ellenére sem okoz nehézséget. A participium instans passivi csak coniugatio periphrasticában fordulhat elő, tehát létigével együtt, illetve jelző lehet és ilyenkor egyeztetjük a jelzett szóval, míg a gerundium nem állhat sem állítmánykiegészítőként, sem jelzős szerkezetben.

            A gerundium hiányzó alanyesetét és praepositio nélküli accusativusát az infinitivus imperfectus adja. A kettő együtt ad ki egy teljes paradigmát:

Nom. exercere

Acc. exercere és ad exercendum

Gen. exercendi

Dat. exercendo

Abl. exercendo

Az infinitivus lehet alany vagy tárgy a mondatban:

Errare humanum est. — Tévedni emberi dolog.

Vincere scis, Hannibal, sed victoria uti nescis. — Győzni tudsz, Hannibal, de a győzelemmel élni nem tudsz.

Ettől kezdve minden egyéb mondattani funkciót a gerundium lát el.

accusativusa leggyakrabban ad praepositióval célhatározót fejez ki, vagy időhatározó inter praepositióval:

            Rex milites suos ad dimicandum misit. — A király harcolni küldte katonáit.

Genitivusa leginkább gen. obiectivus. Különösen gyakran fordul elő causa vagy gratia postpositiókkal célhatározó kifejezésére.

            Cupidus sum Romam videndi. — Vágyom arra, hogy lássam Rómát. (Szó szerint: Róma látására vágyom.)

            Romam videndi causa in Urbem veni. – Azért jöttem Rómába, hogy            megnézzem a várost.

Dativusa legtöbbször a hasznosságot, alkalmasságot kifejező melléknevek mellett áll:

            Aqua utilis est bibendo. — A víz ivásra alkalmas.

Ablativusa a legkülönfélébb határozókat fejezheti ki, ok-, mód-, végrehajtóhatározó (abl. rei efficientis) lehet.

            Mens diligenter discendo alitur. — A szorgalmas tanulás gyarapítja az elmét.           Vagy: Szorgalmas tanulás útján gyarapszik az elme.

A gerundium csak kétféle bővítményt vehet magához, tárgyat és határozót (tehát jelzőt nem, mint a magyar -ás, -és végű főnevek): Romam videndi cupidus — Róma látására vágyó, v. Rómát látni vágyó, illetve diligenter discendo — szorgalmas tanulás útján. A határozót igen gyakran fejezi ki adverbium, azaz határozószó, de természetesen másféle (pl. ablativusi) alakban is kifejezheti a cselekvés körülményeit: Hannibal ad utendum victoria modicum tempus habuit. – Hannibalnak a győzelem kihasználására (hogy kihasználja győzelmét) kevés ideje volt. Jelzőt azonban sohasem vesz maga mellé, sem birtokos, sem minőségjelzőt. Ezt azért fontos leszögezni, mert – mint láttuk – a magyar fordítás éppen azt sugallja, hogy az adverbiumból minőségjelző lesz, a tárgyból pedig birtokos jelző. Ez azonban magyar nyelvi sajátosság.

A B. szöveg második mondatának szerkezete:

si immortalem hanc civitatem esse optatis

si aeternum hoc imperium (sc. esse optatis)

si gloriam sempiternam manere (sc. optatis)

                                                                              nobis cavendum est

                                                                                                           a nostris cupiditatibus

                                                                                                           a turbulentis hominibus

                                                                                                          a cupidis (sc. hominibus) rerum novarum

                                                                                                           ab intestinis malis

                                                                                                            a domesticis consiliis

Esettan

nobis cavendum est; nobis differendum est iter: a participium instans passivi mellett dativus jelöli, akinek vagy aminek a cselekvést végre kell hajtania. Neve: dativus auctoris.

Feladatok

1. Alakítsa perfectummá, illetve imperfectummá az alábbi szerkezeteket!

Ladislao indicante corporis dissolutionem

clamoribus a principibus auditis

praeficiente sibi ducem exercitu

regione ab omnibus destituta

a Bohaemis non dispositis expeditionibus

2. Alakítsa ablativus absolutusszá az alábbi mellékmondatokat!

cum duces regem sibi praeficere disponerent 

postquam rex praefici dispositus esset

cum exercitus conveniret in Hungariam

quia aegritudo corripit principem

quia princeps ab aegritudine correptus est

3. Alakítsa „cum” kötőszós mellékmondattá az alábbi igeneves szerkezeteket!

expeditionem indicante rege

expeditione indicata

exercitu proficiscente

clamore audito

clamorem audientibus omnibus

4. Fordítsa magyarra az alábbi mondatokat!

Morte imminente, rex convocavit principes.

Corpore dissoluto, multitudo plangebat ducem.

Expeditione disposita, exercitus in Hungariam profectus est.

Francis clamorem extollentibus, Ladislaus exercitui praefectus est.

Audito clamore, omnes coeperunt viribus destitui.

5. Fordítsa latinra az alábbi mondatokat!

Míg a seregek összegyűltek, a király hadjáratra indult.

Mivel betegségek sürgették, összehívta a vezéreket.

Miután a terület mindenki által elhagyatott, a sokaság nem gyászolta az előkelők halálát.

Mivel vezér helyeztetett a sereg élére, nem fenyegette őket a széthullás.

Miközben a frankok sóhajtoztak, a többiek a csehek ellen vonultak hadjáratra.