12. oldal
Szavak
adimo 3 -emi em(p)tum – elvesz, elragad, elrabol, megfoszt; akitől elvesz/akit megfoszt: dativus
advenio 4 -veni -ventum – odajön, megérkezik, eljön
aequinoctialis 2 – napéjegyenlőségi
aestuosus 3 – forró, izzó, heves
ager, agri, m. – (szántó)föld
alloquor 3 -locutus sum – megszólít, biztat, vigasztal, beszél vkihez
an – vajon ....?, -e? utrum és an gyakran együtt járnak, eldöntendő kérdés két tagját vezetik be
ater atra atrum – sötét, fekete; vészthozó
aufero auferre abstuli ablatum – elvisz, elragad, elrabol
aura, -ae, f. – fuvallat, légáramlat, szellő
ave – üdvözlégy! Isten hozott! élj boldogul!
aveo 2 – áhítozik vmire, sóvárog vmi után; amire, ami után: infinitivus
cinis, -eris, m. – hamu, por
coetus, -us, m. – gyűlés, gyülekezet, társaság
dono 1 – ad, adományoz, (oda)ajándékoz
dulcis 2 – édes, kellemes, kedves
egelidus 3 – langyos
fletus, -us, m. – sírás, zokogás, könnyár, könnyek; fraterno ... fletu – okhatározó
fraternus 3 – testvéri
heu – jaj!
indignus 3 – méltatlan, érdemtelen, gyalázatos, felháborító
inferiae, -arum, f. – halotti áldozat
laetus 3 – víg, jókedvű, örvendező; amiért, ami miatt: ablativus
linquo 3 liqui – hátrahagy, otthagy; linquantur – felszólító értelmű főmondati coniunctivus
mano 1 – tárgyatlan: folyik, csurog, csepeg; tárgyas: csepegtet, hullat
munus, -eris, n. – ajándék, áldozati ajándék; kötelesség, feladat
Nicaea, -ae, f. – Nikaia, város Bithyniában
pes, pedis, m. – láb
praetrepido 1 – nagyon siet
proficiscor 3 -fectus sum – útra kel, elindul, elutazik; ahonnan: a, ab + abl.
quandoquidem – minthogy, mivelhogy
refero referre rettuli relatum – visszavisz, visszahoz
reporto 1 – visszavisz, visszahoz
silesco 3 silui – elnémul, elhallgat
simul – egyszerre, egyszersmind
studeo 2 studui – törekszik; amire: infinitivus
tepor, -oris, m. – langyosság, (mérsékelt) meleg
tete – a tu személyes névmás -te nyomatékosító partikulával ellátott accusativusa
trado 3 -didi -ditum – átad, hagyományoz
tristis 2 – szomorú
uber (uberis) – termékeny, jól termő, bőséges, bővelkedő
ut ... donarem ... et ... alloquerer – célhatározói alárendelő mellékmondatok, ezért a coniunctivusokat fordítsa magyarra felszólító móddal!
utrum – vajon ...? -e? utrum és an gyakran együtt járnak, eldöntendő kérdés két tagját vezetik be
vagor 1 – kóborol, barangol, csatangol
vale/valete – Isten veled/veletek! élj(etek) boldogul!
varius 3 – változatos, sokféle, különböző, eltérő
vigesco 3 – felfrissül, megélénkül
volo 1 – repül, siet, rohan; volemus – felszólító értelmű főmondati coniunctivus
Zephyrus, -i, m. – nyugati szél
Nyelvtan
A következő szavak határozatlan névmások (alakjuk szerint közel állnak a melléknevekhez), de ragozásukban névmási genitivust (-ius) és dativust (-i) alkalmaznak.
alius alia, aliud más
alter, altera, alterum a másik (kettő közül)
uter, utra, utrum az egyik (a kettő közül)
uterque, utraque, utrumque mindkettő
neuter, neutra, neutrum egyik sem (a kettő közül)
ullus, ulla, ullum valamely
nullus, nulla, nullum egy sem
solus, sola, solum egyedüli
totus, tota, totum egész
ne quis malus invidere possit – a ne és a si kötőszavak után az aliquis, aliqua, aliquid (valaki, valami) határozatlan névmást ebben a formában nem használjuk, a jelentést módosító ali- partikula elmarad: ne quis – nehogy valaki; ne quid – nehogy valami; si quis – ha valaki; si quid – ha valami.
A függő kérdés
Ha egy kérdő mondat valamely másik mondat alanyát vagy tárgyát fejti ki teljes mondat formájában, kérdő alanyi vagy kérdő tárgyi alárendelő mellékmondatról beszélünk. Pl.:
Mit csinálsz? – Ez egyenes kérdés. — Tudom, hogy mit csinálsz. (Mit tudok? Azt, hogy mit csinálsz.) – Ez már kérdő tárgyi alárendelő mellékmondat
Mit csinálsz? – Ez egyenes kérdés. — Köztudott, hogy mit csinálsz. (Mi köztudott? Az, hogy mit csinálsz.) – Ez már kérdő alanyi alárendelő mellékmondat.
Ezt az alárendelő mondatfajtát rövidebb nevén függő kérdésnek is nevezzük.
A kötőszó kérdő névmás (Pl. quis?, quid? – kicsoda? micsoda? melyik?; qualis 2 ? – milyen?; qui?, quae?, quod? – milyen? miféle?; quantus 3 ? – mekkora? milyen nagy?; ubi? – hol?; quot? – hány? mennyi?) vagy kérdőszó (num, utrum, an, -ne – vajon? ...-e?; quare, cur – miért?). A kérdőnévmásokkal óvatosnak kell lennünk, mert túlnyomó többségük egyben vonatkozó névmás is. A függő kérdés állítmánya mindig coniunctivusban van, de magyarra kijelentő móddal fordítjuk. Azt azonban, hogy éppen melyik coniunctivus áll a mellékmondatban, egy külön szabályrendszer, a consecutio temporum szabja meg.
A consecutio temporum
Consecutio temporum annyit jelent magyarul, hogy "az idők egymást követése". E kifejezés pedig arra vonatkozik, hogy amennyiben az alárendelő mellékmondatban coniunctivus áll, annak ideje a főmondatéhoz igazodik, állapota pedig a főmondati cselekvéshez viszonyítva megmondja, milyen időviszonyban áll a főmondattal: azzal egyidejű, ahhoz képest előidejű vagy utóidejű. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy ha a főmondatban jelen vagy jelennek megfelelő idő van, akkor a mellékmondati állítmány is jelen időben, azaz praesensben lesz, csak éppen coniunctivusban. Ha pedig a főmondatban múlt idő van, akkor múlt idő, azaz praeteritum lesz a mellékmondatban is, de coniunctivusban. A consecutio temporum szempontjából a főmondatban jelennek számít: praesens imperfectum, futurum imperfectum, futurum perfectum, imperativus. A főmondatban előforduló múlt idők: praesens perfectum, praeteritum imperfectum, praeteritum perfectum.
A mellékmondati igealak állapota egyidejűség esetén imperfectum, előidejűségnél perfectum, utóidejűségnél pedig instans. Ez utóbbit a cselekvő körülírt igeragozással, a coniugatio periphrastica aktív alakjaival fejezzük ki. Esetünkben azonban a körülírt igeragozásnak csak két meghatározott alakja jöhet számításba, amint azt lentebb látni fogjuk. (Coniunctivus praesens imperfectum, illetve praeteritum imperfectum.)
Összefoglalva a fentieket:
mellékmondatban
. Nescio, quid facturus sim.
3. Alkosson összetett mondatot! Tegye függővé az első mondattól a másodikat! Pl. Cicero videt: quid fecit Verres. Cicero videt, quid Verres fecerit.
1. Laocoon cives quaesivit: quid est haec insania. 2. Catullus nescit: ubi erat Lesbia. 3. Catullus non vult scire: utrum Caesar bonus est. 4. Romani nesciverunt: quid hostes facient.
4. Egyeztesse a ragozott főnevekkel a zárójelben szereplő szavakat!
seni (unus) ........................, urbis (totus) ........................, imperatori (solus) ........................, luce (nullus) ........................, viros (alius) ........................
5. Tegye az egyes számban szereplő kifejezéseket többesbe, vagy fordítva!
senum severiorum ........................, noctis perpetuae ........................, quis malus ........................, basium dulce ........................, ........................, exercitus omnes ........................, ........................, diei longae ........................, ........................
6. Mi az ellentétpárja?
bellum – ............................ vetus – ............................
longus 3 – ............................. nascor – ............................
nox – ..................................... amare – ............................
minor – .................................. dominus – ............................
albus – .................................. minus – ............................
7. Fordítsa latinra!
1. Catullus nem tudja, mit csinál Lesbia. 2. Tudom, ki alapította Rómát. 3. Ki tudja, mit fog Caesar csinálni. 4. Catullus azt kérdezi, vajon mi lehet édesebb a szerelemnél. 5. Ha majd sok csókot váltottak, nem fogják tudni, hol vannak.