2. olvasmány

Mars Ultor temploma

Augustus mauzóleumának rekonstrukciós képe

Az alábbi szöveg Augustus császár önéletrajrából származik. A latin címén Res gestae-nek nevezett írás Rómában Augustus mauzóleuma mellett volt két oszlopra felvésve. Nem privát önéletírásról van szó tehát, hanem a nyilvánosságnak szánt politikai összegzésről. A birodalom számtalan nagy városában elhelyezték a köztereken ezt a feliratot, de érdekes módon csak egy olvasható poéldány maradt fenn, Ancyrában, a mai Ankarában. Innen néha Monumentum Ancyranumként is emlegetik az emléket.

Így képzelte el az ókori Mauzóleumot egy 18. századi rézmetsző

In privato solo Martis Ultoris templum forumque Augustum ex manubiis feci. Theatrum ad aedem Apollinis in solo magna ex parte a privatis empto feci, quod sub nomine M. Marcelli generi mei esset. Dona ex manibiis in Capitolio et in aede divi Iuli et in aede Apollinis et in aede Vestae et in templo Martis Ultoris consecravi, quae mihi constiterunt HS circiter milliens.



Augustus Foruma a Mars Ultor templom maradványaival

Szavak

ad (praepositio) + acc. –nál, -nél, mellett aedes –is f. – épület, templom magnus 3 - nagy Apollo, Apollinis m. – Apollo Capitolium –ii n. – a Capitolium, Róma hét dombja közül az egyik circiter (adv.) – körülbelül consecro 1 –avi, -atum – felszentel divus 3 – isteni ; divus Iulius – Iulius Caesar (szó szerint: az isteni Iulius) donum, -i n. – ajándék, adomány emptus 3 – vásárolt esset – legyen; quod sub nomine Marcelli esset = hogy Marcellus nevét viselje ex – (praepositio) + abl. -ból, -ből, -tól, -től forum – i n. – fórum gener –i, m.  – vő nomen –inis n. – név

pars, partis f. – rész privatus 3 – magán qui, quae, quod  - aki, ami, amely (vonatkozó névmás) HS circiter milliens – körülbelül egymillió sestertius in (praepositio) + abl. –on, ön, -ban, -ben manubiae –arum f. Mars, Martis – Mars isten meus 3 - az enyém (birtokos névmás) mihi – nekem, a személyes névmás dativusa solum –i n. föld, talaj, telek sub (praep.) + abl. – alatt sub nomine – valakinek a nevén van, vkinek a nevét viseli Theatrum –i n – színház ultor (–oris) – bosszuló, bosszúálló Vesta, -ae f. – Vesta, a tűz és a (házi)tűzhely védelmező istennője

Nyelvtan

A II. declinatiós -er végű főnevek.

A problémáról már az előző olvasmány nyelvtanában szó esett, ott egy melléknévként viselkedő szót ragoztunk, itt az alkalom, hogy a főneveket is bemutassuk. Puer, pueri, m. – fiú. Mint a szótári alak mutatja, az -e- végig meg fog maradni a ragozás során:

Most lássunk olyan főnevet, amelyből kiesik az -e-: ager, agri, m. – (szántó)föld

 
A III. declinatio különböző tőtípusú névszók ragozása. Singularis nominativusuk egészen eltérő lehet. Egyaránt vannak benne hím-, nő- és semlegesnemű szavak, tehát a III. declinatio esetében különösen fontos, hogy a szavak teljes szótári alakját pontosan tanuljuk meg. A szótári alakkal ezúttal vigyázni kell, ti. a szótárak a genitivusi alakot csak attól a betűtől kezdve adják meg, ahonnét a szó gyöke változik vagy változhat: hom|o, -inis, m. értendő: homo, hominis ...; cap|ut, -itis, n. értendő: caput, capitis ...; uxor, -oris, f. értendő: ux|or, uxoris ... Ez utóbbi esetben történhetne hangtani változás, de nem következik be, ezt is jelezni kell, ezért -oris a genitivus. A szótári alakból az is kiderül, mi lesz az a szógyök, amihez a ragokat tesszük. Ha a genitivus -is ragját levágjuk, megkapjuk a ragozandó részt: caput, capit|is: capit- lesz a változatlan része minden ragozott alaknak; homo, homin|is: homin-; uxor, uxor|is: uxor- fog szerepelni minden rag előtt.

Találhatók benne mássalhangzós tövű és -i tövű szavak. Az -i tövűeken belül további két kategóriát különíthetünk el: vannak ún. "gyenge" és "erős" -i tövű szavak.

 Mássalhangzós tövű pl. a rex, regis, m.

Ettől a ragozástól csak egyetlen helyen tér el a gyenge -i tövűeké: a plur. gen. esetragja ezek esetében nem -um, hanem -ium. A főnév -i tövű tehát, de ez csak egyetlen esetben jelenik meg a ragozás során, ezért "gyenge" -i tövűnek nevezzük. Az erős -i tövűek esetében az -i tő megjelenik továbbá (azaz a plur. gen. esetragján kívül) a sing. ablativusban, illetve semlegesnemű szavak esetében a pluralis nominativus és accusativus -a esetragja előtt. Gyenge -i tövű pl. az urbs, -is, f. = város, erős -i tövű a mare, -is, n. = tenger

A különböző tőtípusokat a következőképpen tudjuk elkülöníteni egymástól a szótári alak alapján:

A melléknevek

Az előző olvasmányban megismert háromvégű melléknevek mellett léteznek kétvégű és egyvégű melléknevek is. Ezeket mindig a III. declinatióban ragozzuk (szinte mind erős -i tövűek). Az egyvégű melléknevek szótári alakjában megadjuk a singularis genitivust, de zárójelbe tesszük, hogy jól elkülöníthető legyen a főnevektől. Pl. felix (felicis) – szerencsés, dús, boldog. A kétvégű melléknevek végződése -is és -e (mivel ettől alaktani eltérés nem létezik, a szótár nem írja ki ezeket a végződéseket, hanem csak kettes számmal jelöli a típust). Az -is végződésű alakok hímneműek vagy nőneműek, az -e végűek semlegesek Természetesen ezeket a mellékneveket is egyeztetjük a főnévvel nemben, számban és esetben. Pl.

terribilis 2  - rettenetes

               hímnem                         nőnem                            semlegesnem

(Létezik néhány III. declinatiós háromvégű melléknév is, ezekről később esik szó.)

Az egyvégű melléknevek ragozása:

                        hímnem                          nőnem                       semlegesnem

Megjegyzés: a mellékneveknél a ragozás során változatlan szógyököt úgy kapjuk meg, hogy a kétvégűeknél a nominativus -is végét vágjuk le: terribil|is 2: terribil- fog szerepelni minden ragos alakban a rag előtt; az egyvégűeknél pedig a zárójelben álló genitivus -is ragját vesszük le: felix (felic|is): felic- lesz a ragokkal ellátandó gyök.

A latin névmások közül számosnak a ragozása az I. és a II. declinatiót követi; ettől mindig eltér azonban a sing. genitivus és dativus esetragja.

A sing. genitivus -ius, a sing. dativus -i esetragot kap. Ezt nevezzük névmási genitivusnak és névmási dativusnak.

Feladatok

1.Tegye a jelzős kifejezéseket többesszámba!

aedes privata .................................. pars magna ..................................

 nomen meum ....................................................

2.Állapítsa meg, hogy milyen esetben áll a jelzős kifejezés, és változtassa meg a számát: ha egyesben van, tegye többesbe, ha többesbe, tegye egyesbe, de minden esetben őrizze meg az eredeti esetet!

aedes privatas .............................. nomine divo ............................

sola terribilia ................................ theatrorum meorum

3. Ragozza a következő jelzős kifejezéseket!

rex Romanus, urbs prima

4. Tegye az egyes számúakat többesbe, a többes számúakat pedig egyesbe az eset megtartásával!

tenuis aqua ................................, regis terribilis ................................, nomen magnum ................................, ................................, tempora periculosa ................................, ................................, vicos humiles ................................, bellis terribilibus ................................, ................................

5. Egyeztesse a ragozott névszóval az is ea id névmást! Ügyeljen a nem, szám és az eset egyezésére. pl. regem – eum!

ludibria ....., ....., uxore ....., tempus ....., ....., causae ....., ....., ....., pecoris ....., alveo ....., .....

6. Állapítsa meg a következő III. declinatiós szavakról, hogy melyik tőtípusba tartoznak (msh., gyenge -i, erős -i). A feladatot a szavak jelentésének kikeresése nélkül is elvégezheti.

ars, artis, f. ; lex, legis, f.; munus, -eris, n.; vacatio, -onis, f.; cupido, -inis, f.; arx, arcis, f.; mos, moris, m.

7. Fordítsa latinra!

1. a templom nagy része; 2. nevek, amelyeket; 3. a halál okai; 4. Róma első királya; 5. A király területet adott a fiainak.