a praepositio + ablativus – -tól, -től

a, ab (magánhangzó előtt ab) praepositio + abl. – -tól, -től; -ból, -ből; felől; által

abdo 3 -didi -ditum – eltesz, elrak, eltávolít; se abdit – menekül vhová, elrejtőzik

abnuo 3 -nui – visszautasít, nem akar, (meg)tagad

ac – és

ac lásd atque

accipio 3 -cepi -ceptum – kap, (el)fogad

acerbus 3 – mogorva, barátságtalan, fanyar

Actium, -ii, n. – az Ión-tengerbe nyúló hegyfok Epirusban; Octavianus, a későbbi Augustus császár győzelmének színhelye

ad praepositio + acc. – -nál, -nél, mellett; -ra, -re; -hoz, -hez, -höz; felé; végett, -ért

adhuc – még mindig, még most is, ez ideig

adlego 3 -legi -lectum – hozzáválaszt, beválaszt

administro 1 – vezet, igazgat

admodum – nagyon, még egészen

adsum adesse affui – ott van, jelen van

aedes, -is, f. – szoba, ház, lakás

aedes, -is, f. – templom

aedifico 1 – épít

Aeneas, -ae, m. (az I. declinatio szerint ragozzuk!) – Anchises és Venus fia, a római nép ősatyja

aequor, -oris, n. – tenger

aether, -eris, m. – ég, levegő, menny; aethera – görögös singularis accusativus

affero afferre attuli allatum – (oda)visz, hoz

Africa, -ae, f. – világrész, illetve a római provincia neve

agmen, -inis, n. – menet

agmen, -inis, n. – vonulás, menet; certo agmine – határozott irányban, egyenesen

ago 3 egi actum – tesz, csinál, festum agere: ünnepelni, ünnepet ülni, tartani

aio (sing. 3.: ait) – mond, állít

aliquis, aliqua, aliquid – valaki, valami

alius alia aliud – más(ik), másféle

alveus, -i, m. – teknő, csónak

amice – "barátom!": vocativus, lásd a nyelvtant!

amicitia, -ae, f. – barátság

amicus, -i, m. – barát

amo 1 – szeret, kedvel

Amulius, -ii, m. – Alba Longa királyának neve

animo – tekintethatározó az animus, -i, m. főnévből: "lelkében, lelkét tekintve, lélekben"

animus, -i, m. – lélek, jellem; elme; corporibus animisque – "testben-lélekben"

annus, -i, m. – év; anno decimo – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

antiquus 3 – régi, hajdani, ősi; Troia antiqua – "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

Apollo, -inis, m. – Apollo (görögösen Apollón); Iuppiter és Latona fia, a nyilazás, a jóslás, a költészet, a zene, az orvoslás istene, napisten

appello 1 – hív, nevez; akit/amit aminek: mindkettő accusativus

appello 3 -puli -pulsum – odahajt, odairányít; ahová/amihez: dativus

apud praepositio + accusativus – -nál, -nél; mellett

aqua, -ae, f. – víz

Aquincum, -i, n. – város Pannoniában, a mai Óbuda területén

aranea, -ae, f. – pók

ardeo 2 arsi – lángol, ég; indulattól hevül, ég; ardens – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

arma, -orum, n. – fegyver(zet), harc

armatus 3 – fegyveres, fölfegyverzett; custodia armatorum – "fegyveresekből álló őrség, fegyveresek adta őrizet"

Arrabona, -ae, f. – város Pannoniában, a mai Győr helyén

Arruns, -untis, m. – Tarquinius fia

ars, artis, f. – mesterség, művészet; divina ... arte – módhatározó: "isteni eredetű mesterséggel"

arx, arcis, f. – (felleg)vár, erődítmény

Asia, -ae, f. – Ázsia; Asia – ablativus! "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

ast = at

at – viszont, másrészről, azonban; de, ellenben

atque – és

atque (vagy ac) – és

attono 1 -tonui -tonitum – elkábít, meghökkent, megzavar; attoniti – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

Augustus, -i, m. – a római császárok mellékneve, melyet Caius Iulius Caesar Octavianus használt először. Éppen ennek alapján emlegetjük őt egyszerűen Augustusként. Az utána következő valamennyi uralkodó felvette ezt a címet és nevet.

aula, -ae, f. – fazék, edény, bögre

aureus 3 – aranyozott, arannyal díszített

auris, -is, f. – fül

aurum, -i, n. – arany

aut – vagy

autem – pedig, továbbá (rendszerint a második helyen áll a tagmondatban)

auxilio – az 1. olvasmányból ismert főnév dativusa a subeuntem mellett: "segítségül, segítségre"

auxilium, -ii, n. – segítség

avarus 3 – kapzsi, fösvény

avunculus, -i, m. – nagybáty

balneum, -i, n. – fürdő

bellum, -i, n. – háború, harc

bene – jól

bibo 3 bibi – iszik

bis – kétszer

Boiohaemia, -ae, f. – egy kelta nép által lakott terület, ma Csehország, illetve Ausztria fekszik ezen a vidéken

Boiohaemium, -ii, n. – azonos a jelentése az előző szóéval, csak alakilag tér el tőle

bona, -orum, n. – javak, birtok, vagyon

bonus 3 – jó, derék

Brutus, Lucius iunius – a hagyomány szerint a köztársasági államforma létrehozója, az első consul; Tarquinius Superbus unokaöccse. Cognomene (Brutus) annyit jelent: bárgyú, oktalan, nehézkes.

cachinnus, -i, m. – nevetés, kacagás

cado 3 cecidi – földre zuhan, (el)esik

caedes, -is, f. – megölés, gyilkosság

callidus 3 – ügyes, okos, furfangos, ravasz

campus, -i, m. – mező, síkság; Campus Martius: Mars mező

candidus 3 – hófehér, fehérbe öltözött, szépséges

canis, -is, m.f. – kutya (alakja ellenére mássalhangzós tövű!)

canto 1 – énekel, szaval; állandóan emleget, hajtogat, fúj vmit

capio 3 cepi captum – elfoglal, elfog

Capitolinus 3 – capitoliumi

Capitolium, -ii, n. – Róma egyik dombja s rajta Iuppiter főtemploma

captus 3 – elfogott, fogságba esett

caput, -itis, n. – fej

carmen, -inis, n. – dal, vers

caro, carnis, f. – hús

carus 3 – kedves, drága

casa, -ae, f. – kunyhó, házikó, kalyiba

castra, -orum, n. (csak többes száma van) – (katonai) tábor

catena, -ae, f. – lánc, kötelék; catena – eszközhatározó

Catulle – megszólítás: "Catullus(om)!" Martialis versének címzettje, természetesen nem azonos a költővel, akinek verse megelőzi a Martialisét

Catullus, -i, m. – a Kr. e. 1. században élt római költő

causa, -ae, f. – ok

Celta, -ae, m. – kelta (férfi)

cena, -ae, f. – lakoma, ebéd, étkezés

ceno 1 – étkezik, ebédel

certus 3 – biztos, határozott

ceterus 3 – más, egyéb

circum praepositio + acc. – körül, közelében

civilis 2 – polgári

civis, -is, m.f. – polgár

clam – rejtve, titokban, alattomban

clamo 1 – kiabál, kiált(ozik)

clarus 3 – híres

classis, -is, f. – hajóhad; classe – eszközhatározó: "hajóhaddal"

cogito 1 – gondolkodik

cognomen, -inis, n. – melléknév, ragadványnév, gúnynév

cognosco 3 -gnovi -gnitum – értesül, megtud, (meg)ismer

colloco 1 – + in praepositio ablativusszal – odatesz valahová, elhelyez valahol

colloco 1 – felállít, berendez, megszervez

collum, -i, n. – nyak

colonia, -ae, f. – telep(ülés), gyarmat

comes, -itis, m. – kísérő (úti)társ

commodum, -i, n. – kényelem, előny, haszon, érdek

communis 2 – közös

compello 1 – megszólít

compleo 2 -plevi -pletum – megtölt; amivel: ablativus

complures, -plura (v. -pluria) – több(en), meglehetősen sokan

concedo 3 -cessi -cessum – átenged, meghagy

condicio, -onis, f. – helyzet, körülmény, állapot, sors

condo 3 -didi -ditum – elrejt

conscendo 3 -scendi -scensum – felhág, felmegy, (be)száll; aequor conscendere – tengerre szállni, amivel: ablativus

consto 1 -stiti -staturus + 'ex' praepositióval és ablativusszal – áll valamiből

consul, -is, m. – a köztársaság legfőbb tisztségviselője a császárkorig

consulatus, -us, m. – a consuli hivatal

contingo 3 -tigi -tactum – (meg)érint

contorqueo 2 -torsi -tortum – megforgat; megcsóvál, hajít, röpít

contra praepositio + accusativus – szemben, ellen(ében)

convello 3 -velli v. -vulsi -vulsum – széttép, elszakít, szétszaggat, szétrombol, megrendít; convulsae – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!) plur. nom.-a;

convexum, -i, n. – völgykatlan

corona, -ae, f. – koszorú, virágfüzér (ti. amit ünnepélyes vagy vidám alkalmakkor a fejükre tettek, illetve amivel az istenek szobrait is megtisztelték)

corpore – tekintethatározó: "testben"

corpus, -oris, n. – test; corporibus animisque – "testben-lélekben"

corripio 3 -ripui -reptum – megragad, elragad

corrumpo 3 -rupi -ruptum – megront, tönkretesz

credo 3 credidi creditum – (el)hisz

credo 3 credidi creditum – hisz; akinek/aminek: dativus

crudelis 2 – kegyetlen

cum kötőszó – amikor

cum kötőszó – miután, valahányszor

cum praepositio + ablativus – -val, -vel

cupio 3 cupivi cupitum – vágyódik, kíván, óhajt

cur – miért?

cura, -ae, f. – gond, gondoskodás

curo 1 + accusativus – törődik vkivel/vmivel, gondoskodik vkiről/vmiről, gondoz, ápol vkit, gondját viseli vkinek/vminek

curro 3 cucurri cursum – fut, rohan, szalad, siet

currus, -us, m. – diadalszekér, harci szekér

custodia, -ae, f. – őrizet, fogság, börtön; őrség

custodio 4 custodivi (vagy custodii) custoditum – megőriz, szemmel tart, megóv, oltalmaz

Dalmatia, -ae, f. – tartomány az Adriai-tenger mentén, Illyricum területén, ma Horvátországhoz tartozik

Danubius, -ii, m. – a Duna neve forrásától Orsováig (Románia; a Vaskapu előtt), az Orsovától a tengerig tartó részt nevezték Isternek

de praepositio + ablativus – -ról, -ről

decimus 3 – tizedik; anno decimo – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

decretum, -i, n. – döntés, határozat; decretis honorificis – mód- vagy eszközhatározó: "megtisztelő határozataival"

decurro 3 -curri -cursum – lefut, lesiet

deligo 3 -legi -lectum – (ki)választ; delectus – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

Delphi, -orum, m. – Delphoi, görög város, ahol Apollón híres jósdája volt

deni, denae, dena – tíz-tíz (osztószámnév); bis deni – kétszer tíz, azaz húsz

depono 3 -posui -positum – letesz

deposco 3 -poposci – kíván, követel

desero 3 -serui -sertum – elhagy

deserta, -orum, n. (csak többes száma van) – pusztaság, sivatag

desertus 3 – elhagyott, puszta, kietlen

despero 1 – kétségbeesik, elveszíti reményét, kiábrándul; desperantes – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

destituo 3 -stitui -stitutum + in praepositio ablativusszal – odaállít valahová, otthagy valahol

detritus 3 – ledörzsölt, kopott (melléknévi igenév, amivel a következő olvasmányban foglalkozunk részletesen)

deus, -i, m. (plur.nom.: di[i] v. dei) – isten(ség)

dico 3 dixi dictum – mond, szól, beszél

dies, diei, m.f. – nap; die quodam – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

difficilis 2 – megközelíthetetlen, mogorva, zsémbes

diversus 3 – különböző; távol eső; ellenséges

divinus 3 – isteni, ihletett, fenséges, nagyszerű; divina ... arte – módhatározó: "isteni eredetű mesterségével"

do dare dedi datum – ad, megad

dolus, -i, m. – csalás, álnokság; dolo – módhatározó: "csellel, cselvetéssel"

dominus, -i, m. – úr, gazda

domus, -us, f. – ház

donec – amíg, mialatt, ameddig

Doricus 3 – dór, görög

dos, dotis, f. – hozomány

dum – miközben, mialatt

duo, duae, duo – kettő

dux, ducis, m. – vezér, vezető

eadem – az idem eadem idem névmásra vonatkozólag lásd a nyelvtant!

eadem – lásd az idem, eadem, idem ("ugyanő, ugyanaz") névmás ragozását a nyelvtanban az 5. olvasmány után! iuraverunt in eadem verba – "ugyanúgy felesküdtek" (szó szerint: "ugyanazokra a szavakra esküdtek"; vö. iuro 1)

ecce – íme, lám

educo 1 – (fel)nevel

egeo 2 egui – szegényesen, szükségben él, nyomorog; egens – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

ego – én; a sing. 1. személyű személyes névmás nominativusa

ei – lásd a nyelvtanban az is, ea, id névmás ragozását!

enim – ugyanis

eo bello – időhatározó vagy képes helyhatározó: "azon háború folyamán, abban a háborúban"

equus, -i, m. – ló

ergo – tehát

eris – lásd a sum esse fui futurumát a nyelvtanban!

error, -oris, m. – tévedés, hiba, káprázat, csel

est – lásd sum esse fui ragozását a nyelvtanban!

esurio 4 esurivi (vagy esurii) – éhes, éhezik

et – és

etc. – et cetera rövidítése, magyarul stb.

etiam – is; párosan fordul elő a szövegben: non solum ... sed etiam – nemcsak..., hanem ... is

Euclio, -onis, m. – a Plautus-darab férfi főszereplőjének neve

eum – lásd az is, ea, id névmás ragozását a nyelvtanban!

eum, eius, eo, eos, eis lásd a nyelvtanban az is, ea, id névmás ragozását!

Europa, -ae, f. – Európa; Europa – ablativus! "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

Eurus, -i, m. – (délkeleti) szél; Euro – ablativus! a logikai alany, azaz a végrehajtó határozó kifejezésére a passzív igealak (convulsae) mellett: "a széltől, a szél által"

ex (mássalhangzóval kezdődő szó előtt gyakran rövidebb alakban: e) praepositio + ablativus – -ból, -ből

exemplum, -i, n. – példa

exercitus, -us, m. – hadsereg

exitium, -ii, n. – romlás, bukás, pusztulás

expello 3 -puli -pulsum – kitaszít, elűz

explico 1 – kifejt, előad, megmagyaráz

expono 3 -posui -positum + in praepositio ablativusszal – kitesz, kirak valahová

externus 3 – külső, külföldi

fabula, -ae, f. – elbeszélés, történet, mese; színdarab

Fabullus, -i, m. – Catullus barátjának neve; Fabulle – megszólítás: "Fabullus(om)!"

facies, -ei, f. – külső, alak; facie – tekintethatározó: "alakra"

facilis 2 – szíves, hajlandó, megközelíthető, barátságos

facio 3 feci factum – csinál; kelt, szerez; tesz valamivé, akit amivé: mindkettő accusativus

factum, -i, n. – tett, cselekedet

falsus 3 – téves, hibás, alaptalan, talmi

fama, -ae, f. – hír(név); fama – ablativus! tekintet- vagy okhatározó: "hírnév tekintetében, hírnév szempontjából – hírneve miatt"

familia, -ae, f. – család

familiaris 2 – házi, a házhoz tartozó, családi

Faustulus, -i, m. – pásztor, Romulus és Remus nevelőatyja

Faustus, -i, m. – Martialis versének címzettje; Fauste – megszólítás: "Faustus(om)!" Lásd a nyelvtant!

felix (felicis) – boldog, szerencsés, sikeres

fere – csaknem, mintegy, körülbelül

fero ferre tuli latum – hoz, visz; ferentem – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!) sing. acc.-a

fero ferre tuli latum – hoz, visz; osculum ferre – megcsókolni, akit: dativus

ferus, -i, m. – (vad)állat

festum, -i, n. – ünnep(nap)

figura, -ae, f. – alak, külső; figura – tekintethatározó: "külsőre"

filia, -ae, f. – lánya vkinek; megkülönböztetésül a filius főnév alakjaitól a plur. dat. és abl. -bus ragot kap: filiabus ("lányainak" vagy "lányaitól")

filius, -ii, m. – fia (valakinek)

finis, -is, m. – vég, határ

finitimus 3 – szomszédos, határos

flamma, -ae, f. – tűz, láng

fluvius, -ii, m. – folyó(víz)

forte – véletlenül

forte sua – módhatározó vagy eszközhatározó: "szeszélyével, szeszélye által, szeszélyesen"

fortis 2 – bátor

fortuna, -ae, f. – sors, szerencse

Forum, -i, n. – a kereskedelmi és állami élet központja Rómában, a Capitolium és a Palatium között; mint köznévnek "piactér" a jelentése

frango 3 fregi fractum – megtör, legyőz; fracti – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

frater, fratris, m. – (fiú)testvér

fretum, -i, n. – tenger

frustum, -i, n. – darab, falat

fuerint – lásd sum esse fui futurum perfectumát a nyelvtanban!

fugio 3 fugi fugiturus – elfut, elmenekül, elszökik

fugo 1 – elűz, elkerget

furtim – lopva, észrevétlenül, titkon

Gallia, -ae, f. – kelták lakta terület, kb. a mai Franciaország, Svájc, Benelux államok területén

gaudium, -ii, n. – öröm

gemini, -orum, m. – ikrek

geminus 3 – iker, kettős, kettő, -pár

genus, -eris, n. – születés, származás; genus (ti. duco) ab Iove summo – "a legfenségesebb Jupitertől származom"; származást, eredést kifejező igék mellett ablativus áll a származás helyének megjelölésére

Germania, -ae, f. – a germán törzsek otthona a Rajna, a Duna, a Visztula és az Északi-, illetve a Balti-tenger által határolt területen; ma Németország, illetve részben Lengyelország fekszik e vidéken

Germanus, -i, m. – germán (férfi)

gero 3 gessi gestum – visel

Gorsium, -ii, n. – város Pannoniában, a mai Tác közelében volt.

Graecus 3 – görög; a Graecis – "a görögöktől, a görögök által"; passzív igealak (relicta) melletti logikai alany, végrehajtó határozó annak kifejezésére, hogy a cselekvés kitől indul ki

habeo 2 habui habitum – birtokol, van valamije, rendelkezik valamivel

habito 1 – lakik; ahol: accusativus

haec – lásd a hic, haec, hoc névmás ragozását a nyelvtanban!

hasta, -ae, f. – lándzsa, dárda

haud tagadószó– nem

heres, -edis, m.f. – örökös

hic adverbium – itt

his ... verbis – mód- vagy eszközhatározó: "ezekkel a szavakkal"

Hispania, -ae, f. – provincia kb. a mai Spanyolország és Portugália területén

historia, -ae, f. – történelem

hoc lásd a hic, haec, hoc névmás ragozását a nyelvtanban!

homo, -inis, m. – ember

honor, -is, m. – tisztelet, tiszteletadás, megtiszteltetés; áldozat (isteneknek)

honorificus 3 – megtisztelő, kitüntető; decretis honorificis – mód- vagy eszközhatározó: "megtisztelő határozataival"

honos, -oris, m. (= honor, -oris, m.) – tisztelet, megtiszteltetés, jutalom, tekintély, hír

horribilis 2 – borzasztó, irtózatos

hostis, -is, m.f. – ellenség; idegen

huc – ide, erre a helyre

humilis 2 – alacsony

iam – már

ibat lásd az eo ire ivi itum ige ragozását a nyelvtanban!

ibi – ott

idem, eadem, idem – ugyanő, ugyanaz; lásd a nyelvtant!

ieiunus 3 – koplaló, éhes, sovány

igitur – tehát, ennélfogva

ignoro 1 – nem tud, nem ismer

ignotus 3 – ismeretlen, idegen, (senki által) nem ismert

illic – ott, amott

illum – ille, illa illud névmás, lásd a nyelvtant!

Illyria, -ae, f. – az illírek földje, a mai Dalmácia (Horvátország) és Albánia területén feküdt

Illyricum, -i, n. – alakilag tér el az előző szótól, jelentésben nem

immanis 2 – roppant nagy, óriási; szörnyű, rettenetes

immolo 1 – (fel)áldoz

imperium, -ii, n. – birodalom, (fő)hatalom

impleo 2 -plevi -pletum – megtölt, teletölt

implico 1 -plicavi v. -plicui -plicatum v. -plicitum – körülfon

in praepositio 1. accusativusszal – -ba, -be; -ra, -re, 2. ablativusszal – -ban, -ben; -on,   -en, -ön

incendium, -ii, n. – tűzvész

includo 3 -clusi -clusum – bezár

incola, -ae, m. – lakó, lakos

inde – ezután; ezért, ennélfogva

infans, -antis, m.f. – gyerek, csecsemő

infelix (infelicis) – szerencsétlen, vészt hozó, átkos

ingens (ingentis) – nagy, rendkívüli

inimicus 3 – ellenséges, veszedelmes

inimicus, -i, m. – ellenség

inquam (hiányos ige; ez az alak praes. impf. sing 1.) – így szól, úgymond

inquiro 3 -quisivi -quisitum – vmi után kutat, vizsgál, nyomoz, kipuhatol

inquit – úgymond, így szól (inquam sing. 3. személyű alakja)

insania, -ae, f. – őrültség, esztelenség

insignis 2 – kitűnő, kiváló, jeles, nevezetes; amiről, amiben, ami miatt: ablativus; insigni sua virtute – módhatározó: "kiváló bátorsága révén"

instituo 3 -stitui -stitutum – bevezet, rendszeresít, életbe léptet, létrehoz

insula, -ae, f. – sziget

inter praepositio + accusativus – között

interdum – néha, olykor

interficio 3 -feci -fectum – megöl, meggyilkol

intro 1 – bemegy, belép; ahová: accusativus

invenio 4 -veni -ventum – (meg)talál

invenio 4 -veni -ventum – rájön, (meg)talál, kigondol

io – indulatszó az öröm kifejezésére

Iovi dativus a Iuppiter, Iovis m. tulajdonnévből (ragozása: Iuppiter, Iovem, Iovis, Iovi, Iove) – Jupiter, a rómaiak legfőbb istene, Saturnus és Rhea fia, Iuno férje, az ég, a villámlás, a mennydörgés, az eső, a hó ura, az állam és a család legfőbb őre

ipse ipsa ipsum – ő maga, éppen ez a személy vagy dolog, személyesen (nyomatékot kifejező névmás); ragozása mint az ille illa illud mutató névmásé; lásd a nyelvtant!

ira, -ae, f. – harag

iratus 3 – haragos, dühös

ita – így, ily módon, ekként

Italia, -ae, f. – Itália

itaque – és így, ennélfogva, tehát

iucundus 3 – kellemes, kedves, szeretetre méltó, vidám

iudico 1 – (meg)ítél

Iunius, -ii, m. – Brutus nemzetségneve

iuro 1 – esküszik, esküt tesz; in verba iurare – vkinek hűséget esküszik (ti. utánamondja az eskü szavait)

iuvenis, -is, m. (kivétel, mert mássalhangzós tövű!) – ifjú, fiatal férfi; o iuvenes – megszólítás: "ó, ifjak"

L. – a Lucius praenomen rövidítése

labor, -oris, m. – megerőltetés, fáradság, munka

Laocoon, -ontis, m. – Laokoón, Neptunus papja; Laocoonta – görögös singularis accusativus

lar, laris, m. – a háznak védőistensége

Larentia, -ae, f. – Faustulus pásztor felesége, Romulus és Remus nevelőanyja

lateo 2 latui – rejtőzik, lappang

latus, -eris, n. – oldal

laudo 1 – dicsér

laus, laudis, f. – dicséret, dicsőség, hír

legatus, -i, m. – helytartó

lego 3 legi lectum – olvas; hiányzik a tárgy mellőle, értse hozzá: "a végrendeletet"

libellus, -i, m. – könyv(ecske)

liberi, -orum, m. – vkinek a gyerekei

libero 1 – megszabadít; amitől: ablativus; liberati – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

libertas, -atis, f. – szabadság

Libya, -ae, f. – Líbia, Észak-Afrika

Libycus 3 – líbiai

litus, -oris, n. – part

locus, -i, m. plur.: loci, -orum, m. és loca, -orum, n. – hely; konkrét és átvitt értelemben egyaránt; a kétféle többes szám jelentése (általában) eltér: loca: konkrét, helyrajzi értelemben; loci: átvitt értelemben (pl. könyvben); eo loco – "hol?" kérdésre felelő helyhatározó

longus 3 – hosszú (időben is, térben is), sokáig tartó

ludibrium, -ii, n. – gúny, csúfság; ludibrio – módhatározó ("gúnyosan, gúnyolódva")

lupa, -ae, f. – anyafarkas, nőstényfarkas

lupus, -i, m. – farkas

Lupus, -i, m. – Ianus Pannonius versének címzettje; Lupe megszólítás: "Lupus(om)!"; lásd a vocativust a nyelvtanban!

Lupus, -i, m. – Martialis versének címzettje; Lupe – megszólítás: "Lupus(om)!"; lásd a nyelvtant!

lustro 1 – megszemlél, bejár, körüljár

macer, macra, macrum – sovány

magis – inkább, nagyobb mértékben

magister, magistri, m. – elöljáró, felügyelő

magistra, -ae, f. – tanító, tanácsadó

magnus 3 – nagy, erős, heves

malus 3 – rossz; gonosz

mamma, -ae, f. – emlő

mane n. ragozhatatlan – reggel

maneo 2 mansi mansum – (meg)marad (valahol)

manus, -us, f. – kéz (vigyázzon! IV. declinatiós, de nőnemű!)

Marcomanni, -orum, m. – Germaniában élő néptörzs

mare, -is, n. – tenger; terra et mari – szárazon és vizen

mare, maris, n. – tenger

Mars, Martis, m. – hadisten, Romulus és Remus atyja

Martialis, -is, m. – epigrammaköltő a Kr. u. 1–2. században

Martius 3 – Marshoz tartozó; Campus Martius: Mars mező

mater, matris, f. – anya

me – engem; a sing. 1. személyű személyes névmás accusativusa

me – engem; a sing. 1. személyű személyes névmás accusativusa; apud me – nálam

mecum – velem; a sing. 1. személyű személyes névmás cum praepositiós ablativusa; lásd a nyelvtant!

metuo 3 metui – fél, akitől/amitől: accusativus

metus, -us, m. – félelem

meus 3 – enyém, az én vmim

mi – a meus megszólító esete (vocativus – nyelvtani leírását ld. a következő fejezetben)    mi Fabulle – Fabullusom!

mihi – nekem; a sing. 1. személyű személyes névmás dativusa

miles, -itis, m. – katona

milia – a mille (= ezer) számnév többes száma. A singularis ragozhatatlan; a pluralis (melynek genitivusa: milium) jelentése tehát: "több ezer". Itt a triginta számnév mondja meg, pontosan hány ezer.

miser, misera, miserum – szerencsétlen, nyomorult, szánalomra méltó

mitto 3 misi missum – küld

modus, -i, m. – mód; hoc modo – módhatározó: "ilyen módon"

Moesia, -ae, f. – tartomány a mai Bulgária területén

mons, montis, m. – hegy; montibus – eléje értendő: in

monstro 1 – (meg)mutat; felvilágosít, kioktat

mors, mortis, f. – halál

mortalis, -is, m. – halandó, ember

moveo 2 movi motum – (meg)mozgat, indít

mox – majd, aztán

mox – nemsokára, csakhamar; ezután, erre

multus 3 – sok

municipium, -ii, n. – (önkormányzattal rendelkező) város

munus, -eris, n. – kötelesség, feladat

murus, -i, m. – fal

Musa, -ae, f. – múzsa

nam – ugyanis, mert, mivel

navis, -is, f. – hajó

ne – ne

nec – és nem, sem

neco 1 – megöl

neptunus, -i, m. – a tenger istene

nequiquam – hiába, céltalanul, haszontalanul

nescio 4 nescivi (vagy nescii) nescitum – nem tud

nihil n. ragozhatatlan – semmi

nisi – ha nem

niteo 2 nitui – csillog, fénylik, ragyog; kövér, jól táplált

nitidus 3 – fénylő, csillogó; jól táplált, kövér

nobis – nekünk; a plur. 1. személyű személyes névmás dativusa; lásd a nyelvtant!

nomen, -inis, n. – név; hírnév

nomino 1 – hív, nevez; akit/amit aminek: mindkettő accusativusban áll

non – nem

Norici, -orum, m. – Noricum tartomány lakói

Noricum, -i, n. – római provincia a Duna, a Dráva és az Inn között, nagyjából a mai Ausztria területén

norunt = noverunt; a novi igéből – jelentése: "ismernek"

nos – minket; a plur. 1. személyű személyes névmás accusativusa

noster, nostra, nostrum – a miénk, a mi (valamink)

notus 3 – ismert

noverca, -ae, f. – mostohaanya

novi novisse notum – tud, ismer; itt előforduló praes. perf. sing. 1. alakjának jelentése: "ismerlek"; lásd a nyelvtant!

novus 3 – új

nox, noctis, f. – éjszaka; tota nocte – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

nubilus 3 – felhős, borús; barátságtalan, komor

nullus 3 – egyáltalán nem, semmiféle, semmilyen

numero 1 – számlál, számol

Numitor, -oris, m. – Amulius testvére, Rhea Silvia atyja, Romulus és Remus nagyatyja, albai király, akit fivére űzött el

nunc – most

nuncupo 1 – (meg)nevez; akit aminek: mindkettő accusativus

o – ó!

occido 3 -cidi -cisum – megöl, meggyilkol

odi odisse – gyűlöl, utál, nem szeret, megvet; lásd a nyelvtant!

odium, -ii, n. – gyűlölet, ellenszenv

officium, -ii, n. – szolgálat, kötelezettség, kötelesség

omen, -inis, n. – előjel, jósjel

omnis 2 – egész, minden, összes, mind

oppidum, -i, n. – város

ora, -ae, f. – part

oraculum, -i, n. – jóshely, jósda

orbis, -is m. – kör, kerekség; orbis terrarum – földkerekség; toto orbe terrarum – "hol?" kérdésre felelő helyhatározó

ordo, -inis, m. – sor, rend

origo, -inis, f. – eredet, származás

ornatus, -us, m. – (dísz)ruha

os, ossis, n. – csont

oscito 1 – száját eltátja; ásít

osculum, -i, n. – csók; osculo – eszközhatározó: "csókkal"

ostendo 3 -tendi -tentum – mutat; kijelent, tudat, közöl

Ovidius, -ii, m. – Publius Ovidius Naso, a Kr. e. és a Kr. u. 1. században élt költő

paco 1 – lecsendesít, megbékéltet, meghódít, elhódít; akitől/amitől elhódít: a, ab praepositio + ablativus

Pallas, -adis, f. – Pallasz Athéné, latinul Minerva; Iuppiter lánya, a tudományok, a művészetek, a hadi mesterség istennője

palleo 2 pallui – sápad(oz), halovány, sápadt színe van

panis, -is, m. – kenyér (alakja ellenére mássalhangzós tövű!)

Pannonia, -ae, f. – a Bécsi erdőtől a Dunáig, illetve a Száváig terjedő tartomány, részben a mai Ausztria, illetve Magyarország területén

Pannonii, -orum m. – pannonok, Pannonia lakosai

parco 3 peperci parsurus – (meg)kímél; akit/amit: dativus

pario 3 peperi partum – szül

paro 1 – készít, bellum parare – háborúra készül; aki ellen: dativus

parvus 3 – kicsi

pasco 3 pavi pastum – legeltet, táplál, nevel, növeszt; gyönyörködtet

pater, patris, m. – apa, atya

patria, -ae, f. – haza, hon

paucus 3 – néhány, kevés

pauper (pauperis) – szegény, vagyontalan

pecus, -oris, n. – nyáj, csorda

pello 3 pepuli pulsum – elkerget, elűz

penates, -ium v. -um, m. – a család és az állam védő istenei

per praepositio + accusativus – által, segítségével; -n, -ul, -ül

per praepositio + accusativus – valamin keresztül, át; végig; szerteszét

peragro 1 – bejár, kóborol; amit/ahol: accusativus

periculosus 3 – veszélyes, veszedelmes; akire/amire, akivel/amivel szemben: dativus

perpastus 3 – jól táplált, jól tartott, elhízott

pertineo 2 pertinui – kinyúlik, elér, kiterjeszkedik valahová, kiterjed

peto 3 petivi petitum – megy, siet vhová; vkire rátör, rátámad; ahová/akire: accusativus

Phaedria, -ae, f. – Plautus darabjának női főszereplője

Phrygius 3 – fríg, trójai

pius 3 – kegyes, istenfélő, kötelességtudó

placeo 2 placui placitum – tetszik; akinek: dativus

plenus 3 – tele, telt vmivel; amivel: genitivus

Pollio, -onis, m. – Martialis versének címzettje

polus, -i, m. – ég(boltozat)

pono 3 posui positum – tesz, feltesz

populus, -i, m. – nép

porta, -ae, f. – kapu

possum posse potui – -hat, -het, képes

post – 1. adverbium: később; 2. praepositio + accusativus: után

post adverbium – később; amennyivel: ablativus (ti. paulo – kevéssel, valamivel)

post praepositio + accusativus – mögött

post praepositio + accusativus – után

postea – ezután, azután, később

postquam – azután, hogy; miután

postremo – végül, végre

praebeo 2 praebui praebitum – (oda)nyújt, ad, szolgáltat

praedo, -onis, m. – rabló, kalóz

praesto 1 -stiti -stitum/-staturus – elvégez, teljesít, megtesz; kezeskedik, felelősséget vállal, jótáll

praesto 1 -stiti -stitum/-staturus + dativus – élén áll valaminek, vezet valamit

praeter praepositio + accusativus – valamin kívül, valamin túl

praeterea – azonkívül, továbbá

praetereo -ire -ivi -itum + accusativus – mellette elmegy, elhalad

primo – kezdetben, először

primum – először, kezdetben

primus 3 – első

privo 1 – megfoszt, amitől: ablativus

Proca, -ae, m. – Numitor és Amulius atyja, Alba Longa királya

procedo 3 -cessi -cessum – (előre)halad, továbbmegy

procul – messziről, távolról

proelium, -ii, n. – csata, ütközet, harc

promitto 3 -misi -missum – (meg)ígér

propero 1 – siettet, gyorsít

propter praepositio + accusativus – miatt, -ért

propugnaculum, -i, n. – bástya, védőfal; védelem

provincia, -ae, f. – tartomány

publicus 3 – állami, köz-

puella, -ae, f. – leány, vkinek a kedvese, fiatal asszony

puer, pueri, m. – (fiú)gyermek; ragozását lásd a nyelvtanban!

pugna, -ae, f. – harc, csata; pugnis – plur. abl.: "a harcok miatt, a harcoktól"; okhatározó vagy a passzív igealak (fracti) melletti logikai alany, végrehajtó határozó annak kifejezésére, hogy a cselekvés mitől indul ki

Pythia, -ae, f. – Püthia, a delphoi Apollón-jósda papnője

Quadi, -orum, m. – kvádok, germán néptörzs, nagyrészt a mai Csehország, kisebb hányadban a mai Szlovákia területén éltek

quae, quam, qua, quem, qui lásd a qui, quae, quod névmás ragozását a nyelvtanban!

quaero 3 quaesivi quaesitum – (fel)keres

quaestio, -onis, f. – kérdés

quam – mint

quare – miért?

quasi – mintegy

quattuor ragozhatatlan – négy; utána többes számot használ a latin

-que – és, is; az előtte álló szóhoz simul, vele egybeírjuk, de a fordítás során eléje kell tenni

qui, quo – lásd a qui, quae, quod névmás ragozását a nyelvtanban!

quia – mert, mivel

quidam, quaedam, quoddam – valaki, valami, egy bizonyos személy v. dolog; die quodam – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

quis, quid – kicsoda? micsoda?

quisnam, quidnam – ugyan kicsoda? micsoda? ugyan melyik?

quondam – egykor, hajdan

quoque – is (a kapcsolt szó után áll)

quotidie – mindennap, napról napra

radix, -icis, f. – töve, alja vminek

rapio 3 rapui raptum – magához ragad, elragad; akitől: ablativus; raptos – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!) plur. acc.-a

regius 3 – királyi, a királyhoz tartozó, őt illető

regno 1 – uralkodik

regnum, -i, n. – uralom, hatalom, királyság

relinquo 3 -liqui -lictum – hátrahagy, elhagy, otthagy; relicta – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

Remus, -i, m. – Mars és Rhea Silvia ikerfiainak egyike

reputo 1 – átgondol, megfontol

res, rei, f. – dolog, ügy

respondeo 2 -spondi -sponsum – felel, válaszol

revideo 2 – újra megnéz

rex, regis, m. – király

Rhea Silvia, Rheae Silviae, f. – Numitor lánya, Romulus és Remus anyja

robur, -oris n. – erő, keménység; robore – tekintethatározó: "erőben, erőre nézve"

rogito 1 – kérdezget

Roma, -ae, f. – Róma, a birodalom fővárosa

Romanus 3 – római

Romulus, -i, m. – Mars és Rhea Silvia ikerfiainak egyike

rubeo 2 rubui – piroslik, pirul

Sabidius, -ii, m. – Martialis versének címzettje; Sabidi – megszólítás: "Sabidius(om)!"

sacculus, -i, m. – erszény

sacer, sacra, sacrum – szent; Via Sacra: a Forumon át a Capitoliumra vezető út; a szövegben ablativusban áll és "hol?" kérdésre felel

sacerdos, -dotis, m.f. – pap(nő)

saepe – gyakran, sokszor; ismételten

sal, salis, m. – só; okosság, elmésség, élc

saluto 1 – üdvözöl, köszönt

Sardinia, -ae, f. – sziget Itáliától nyugatra

Scarbantia, -ae, f. – város Pannoniában, ma Sopron

scio 4 scivi v. scii scitum – tud, ismer

scribo 3 scripsi scriptum – ír

se visszaható névmás – magát, magukat; circum se – önmaga körül, önnön személye körül

securitas, -atis, f. – biztonság

sed – de, hanem, ellenben; a szövegben páros kötőszóként is: non solum ... sed etiam – nemcsak..., hanem ... is

semper – mindig, állandóan

senatus, -us, m. – szenátus, a római államtanács

senex, senis, m. – öregember, aggastyán

septem – hét

serpens, -entis, m. – kígyó

serus 3 – késő, elkésett

servo 1 – szemmel tart, (meg)őriz

servorum – genitivus partitivus annak kifejezésére, hogy valamiből egy bizonyos mennyiségről van szó: "a rabszolgák közül" ti. triginta fere milia fejezi ki, hogy belőlük mennyiről van szó

servus, -i, m. – (rab)szolga

seu – vagy

si – ha

sic – így

siccus 3 – száraz

Sicilia, -ae, f. – Szicília, Róma első tartománya

sidus, -eris, n. – csillag

sileo 2 silui – hallgat, csendben van

silva, -ae, f. – erdő

Silvia lásd Rhea Silvia

similis 2 – hasonló, akihez: dativus

simulatio, -onis, f. – tettetés, színlelés, ürügye, látszata vminek

sine praepositio + abl. – nélkül

sinus, -us, m. – ruha ránca, öble, "zseb"

sitio 4 sitivi sititum – szomjazik, szomjas; sitiens – melléknévi igenév, jelentése: "szomjazó, szomjas"

situs 3 – épült, épített; fekvő, található

sollicito 1 – felkavar, izgat, nyugtalanít

solum – a szövegben páros kötőszóként: non solum ... sed etiam – nemcsak..., hanem ... is

solus 3 – egyedül(i), magányos

somnium, -ii, n. – álom(kép),

soror, -oris, f. – nővér, lánytestvér

spectaculum, -i, n. – látványosság

spectator, -oris, m. – néző (színházban)

specto 1 – néz, szemügyre vesz

specus, -us, m. – barlang

sperno 3 sprevi spretum – eltaszít, elutasít, megvet

spero 1 – remél; sperantes – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

sponte – önként, magától; sponte sua – jószántából, jószántukból, önként (3. személy[ek]re)

statim – nyomban, azonnal

sto 1 steti staturus – áll

stultitia, -ae, f. – oktalanság, butaság, együgyűség

stultus 3 – oktalan, buta, együgyű

stupeo 2 stupui – álmélkodik, bámul, meghökken

sub praepositio + abl. – alatt, aljában vminek

subeo -ire -ivi v. -ii -itum – közeledik, (alulról) odamegy; amilyen célból: dativus (ti. auxilio); subeuntem – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!; egyébként az eo ire ige rendhagyó participiuma ez: iens [gen.: euntis])

summus 3 – legmagasabb, legfőbb, legnagyobb, legkiválóbb

super praepositio + ablativus – fölött, -on, -en, -ön

super praepositio + acc. – fölé, -ra, -re, -ig

superbus 3 – gőgös

supersum -esse -fui – fennmarad, túlél, életben marad

supplicium, -ii, n. – (halál)büntetés

suscito 1 – éleszt, támaszt, szít

suus 3 – övé, az ő valamije, sajátja; övék, az ő valamijük, sajátjuk

Tacitus, -i, m. – Publius Cornelius Tacitus, a Kr. u. 1–2. században élt kiváló történetíró

tam – annyira, oly mértékben

tamen – azonban, mindazonáltal; non ... tamen – mégsem

tantum – csak, csupán

tantus 3 – akkora, oly nagy

Tarquinia, -ae, f. – az utolsó római király testvére

Tarquinius, -ii, m. – az utolsó római király; Tarquinii – "a Tarquinius-fiak"

taurus, -i, m. – bika

te – téged; a sing. 2. személyű személyes névmás accusativusa; lásd a nyelvtant!

tecum – veled; magaddal; a sing. 2. személyű személyes névmás cum praepositiós ablativusa

telum, -i, n. – fegyver, dárda

tempestas, -atis, f. – időjárás, vihar, vész

tempus, -oris, n. – idő; körülmények, viszonyok, helyzet

tempus, -oris, n. – idő; longo tempore post – "hosszú idő múlva; sok idővel később"; eo tempore – "mikor?" kérdésre felelő időhatározó

tendo 3 tetendi tentum – igyekszik vhova, tart vmerre, megy, törekszik; ahová: ad + acc.

Tenedus v. Tenedos, -i, f. – Tenedosz, sziget Trója közelében

teneo 2 tenui tentum – (kezében) tart

tenuis 2 – sekély

terra, -ae, f. – föld

terribilis 2 – rettenetes, borzasztó

Teucri, -orum, m. – trójaiak

thesaurus, -i, m. – kincs

Tiberis, -is, m. – Róma folyója

tibi – neked; a sing. 2. személyű személyes névmás dativusa

Titus, -i, m. – Tarquinius egyik fia

totus 3 – egész, teljes; tota urbe – "hol?" kérdésre felelő helyhatározó

trado 3 -didi -ditum – átad, kezébe ad, kiszolgáltat

traho 3 traxi tractum – húz, vonszol, magával vonz

tranquillus 3 – nyugodt, csendes

trans praepositio + accusativus – valamin túl

transilio 4 -silui – átugrik, átlép

triginta ragozhatatlan – harminc

triumphalis 2 – győzedelmi, diadalmi

triumphator, -oris, m. – diadalmaskodó, győzelmet ünneplő

triumphe! – a diadalmenetet kísérő örömkiáltás

triumphus, -i, m. – diadalmenet

Troia antiqua – "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

Troia, -ae, f. – Trója;

Troianus 3 – trójai

tu – te; a sing. 2. személyű személyes névmás nominativusa; lásd a nyelvtant!

Tullius, -ii, m. – Servius Tullius, Róma hatodik királya

tum – akkor

tum – akkor; aztán, majd, továbbá

tutus 3 – biztos, biztonságos; in tuto – melléknév főnévi értelmű használata: "biztonságban"

tuus 3 – a tied, a te vmid

ubi – ahol; mihelyt

ubi – mikor, mihelyt

ultimus 3 – utolsó

umbra, -ae, f. – árnyék, sötétség, homály

unda, -ae, f. – hullám, hab; undis – ablativus!, a logikai alany, azaz végrehajtó határozó kifejezésére passzív igealak (convulsae) mellett: "a hullámoktól, a hullámok által"

unguentum, -i, n. – kenőcs

urbs, urbis, f. – város

usque + valamilyen praepositio, leggyakrabban: ad – egészen -ig

ut – hogy

uterque, utraque, utrumque – mindkettő

uterus, -i, m. – has, belső rész

uxor, -oris, f. – feleség

valde – nagyon, nagymértékben

validis viribus – módhatározó: "hatalmas erővel"

validus 3 – erős, hatalmas

Vandali, -orum, m. – vandálok, germán néptörzs

veho 3 vexi vectum – húz, visz, szállít; pass. megy, utazik

vel – vagy

venio 4 veni ventum – jön, megérkezik

venio 4 veni ventum – vhova jut, kerül, átszáll

venter, ventris, m. – has, gyomor

Venus, -eris, f. – a szerelem és a szépség istennője

venustus 3 – bájos, kedves; venuste noster – megszólítás: kedves barátom!

verbum, -i, n. – szó

verbum, -i, n. – szó, in verba iurare – vkinek hűséget esküszik (ti. utánamondja az eskü szavait)

vero – azonban, de

Vesta, -ae, f. – a családi tűzhely istennője

vestimentum, -i, n. – ruha, ruházat

vestrum – közületek; a plur. 2. személyű személyes névmás genitivusa

                vi – módhatározó: "erővel, erőszakkal"

via, -ae, f. – út

via, -ae, f. – út; Via Sacra: a Forumon át a Capitoliumra vezető út; a szövegben ablativusban áll és "hol?" kérdésre felel

victor, -oris, m. – győztes

victoria, -ae, f. – győzelem

vicus, -i, m. – falu

video 2 vidi visum – lát

vincio 4 vinxi vinctum – (meg)köt, (meg)kötöz

vinco 3 vici victum – (le)győz, győzelmet arat; felülmúl,

vinum, -i, n. – bor

vir, -i, m. – férfi; az egyetlen -ir végű II. declinatiós főnév, ragozása mint a puer, -i, m. főnévé

virtus, -utis, f. – erény, erő, bátorság; insigni sua virtute – módhatározó: "kiváló bátorsága révén"

vis f. hiányos főnév – erő, hatalom; (ragozását ld. a nyelvtani részben)

viso 3 visi – lát, meglátogat

visus, -us, m. – látvány; visu – okhatározó vagy logikai alany, végrehajtó határozó a passzív igealak (attoniti) mellett annak kifejezésére, hogy a cselekvés mitől indult ki: "a látvány miatt, a látványtól"

vita, -ae, f. – élet

vivo 3 vixi victurus – él

vix – alig

volo velle volui – akar (ragozása a nyelvtanban!)

vultus, -us, m. – arc; vultu – tekintethatározó: "arckifejezését tekintve, arcában, arcra"