Aeneas, -ae, m. (az I. declinatio szerint ragozzuk!) – Anchises és Venus fia, a római nép ősatyja

aequor, -oris, n. – tenger

aether, -eris, m. – ég, levegő, menny; aethera – görögös singularis accusativus

antiquus 3 – régi, hajdani, ősi; Troia antiqua – "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

appello 3 -puli -pulsum – odahajt, odairányít; ahová/amihez: dativus

Asia, -ae, f. – Ázsia; Asia – ablativus! "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

auris, -is, f. – fül

bis – kétszer

classis, -is, f. – hajóhad; classe – eszközhatározó: "hajóhaddal"

conscendo 3 -scendi -scensum – felhág, felmegy, (be)száll; aequor conscendere – tengerre szállni, amivel: ablativus

convello 3 -velli v. -vulsi -vulsum – széttép, elszakít, szétszaggat, szétrombol, megrendít; convulsae – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!) plur. nom.-a;

deni, denae, dena – tíz-tíz (osztószámnév); bis deni – kétszer tíz, azaz húsz

deserta, -orum, n. (csak többes száma van) – pusztaság, sivatag

diversus 3 – különböző; távol eső; ellenséges

egeo 2 egui – szegényesen, szükségben él, nyomorog; egens – participium imperfectum activi (folyamatos cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)

Europa, -ae, f. – Európa; Europa – ablativus! "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

Eurus, -i, m. – (délkeleti) szél; Euro – ablativus! a logikai alany, azaz a végrehajtó határozó kifejezésére a passzív igealak (convulsae) mellett: "a széltől, a szél által"

fama, -ae, f. – hír(név); fama – ablativus! tekintet- vagy okhatározó: "hírnév tekintetében, hírnév szempontjából – hírneve miatt"

forte sua – módhatározó vagy eszközhatározó: "szeszélyével, szeszélye által, szeszélyesen"

genus, -eris, n. – születés, származás; genus (ti. duco) ab Iove summo – "a legfenségesebb Jupitertől származom"; származást, eredést kifejező igék mellett ablativus áll a származás helyének megjelölésére

ignotus 3 – ismeretlen, idegen, (senki által) nem ismert

Italia, -ae, f. – Itália

Libya, -ae, f. – Líbia, Észak-Afrika

Libycus 3 – líbiai

notus 3 – ismert

patria, -ae, f. – haza, hon

penates, -ium v. -um, m. – a család és az állam védő istenei

peragro 1 – bejár, kóborol; amit/ahol: accusativus

Phrygius 3 – fríg, trójai

pius 3 – kegyes, istenfélő, kötelességtudó

pello 3 pepuli pulsum – elkerget, elűz

quaero 3 quaesivi quaesitum – (fel)keres

rapio 3 rapui raptum – magához ragad, elragad; akitől: ablativus; raptos – participium perfectum passivi (befejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!) plur. acc.-a

septem – hét

super praepositio + acc. – fölé, -ra, -re, -ig

supersum -esse -fui – fennmarad, túlél, életben marad

tempestas, -atis, f. – időjárás, vihar, vész

Troia antiqua – "honnan?" kérdésre felelő helyhatározó

unda, -ae, f. – hullám, hab; undis – ablativus!, a logikai alany, azaz végrehajtó határozó kifejezésére passzív igealak (convulsae) mellett: "a hullámoktól, a hullámok által"

veho 3 vexi vectum – húz, visz, szállít; pass. megy, utazik

vix – alig

Nyelvtan

A participiumok melléknévi igenevek. Maga a név a pars, -tis f. (rész) főnév és a capio 3 cepi, captum (vesz, fog) ige összetételeként jött létre. Megalkotói azt próbálták vele kifejezni, hogy ez a szófaj mind az igei, mind a névszói sajátosságokból részesül. Igei tulajdonsága, hogy lehet cselekvő vagy szenvedő, valamint, hogy "actióval" rendelkezik, lehet tehát folyamatos (imperfectum), befejezett (perfectum) és beálló (instans). A participium azonban nem fejezhet ki időt, nem beszélhetünk "jelen idejű" vagy "múlt idejű" melléknévi igenevekről. (Bár néhány modern idegen nyelv nyelvtanában meghonosodott ez az alapjában véve pontatlan kifejezés.) Igei jellemzője az is, hogy tárgyat (csak ha tárgyas az ige) vagy határozót vehet maga mellé. A participium a latin mondatban legtöbbször a jelző szerepét tölti be. Vannak esetei, egyes és többes száma; mindig egyeztetjük nemben, számban, esetben azzal a szóval, amelyiknek jelzőjeként áll. A declinatiók rendszerében ragozzuk őket. Ez névszói tulajdonságuk.

            Lényegében a magyar nyelv participiális rendszere is hasonlít ehhez. Beszélünk ugyanis folyamatos, befejezett és beálló melléknévi igenévről, pl. tanuló, megtanult, tanulandó. A tanuló és a megtanult melléknévi igenevek között nyelvünkben sem csupán annyi a különbség, hogy az egyik folyamatos, a másik pedig befejezett. A "tanuló" (pl. diák) cselekvő, míg a "megtanult" (pl. tanagyag) szenvedő jelentésű.

            A latin nyelvben ezek alapján 6 participium létének elvi lehetősége adott. Hiányzik azonban az imperfectum passivi és a perfectum activi, így összesen csak 4 alak létezik valójában. Ezek közül egyelőre csak az imperfectum, illetve perfectum participiumot tanuljuk.

                                                  activum             passivum

A participium imperfectum képzése:

imperfectum tő + I–II. coniugatio -ns 

                         III–IV. coniugatio -ens

Az így nyert participium egyvégű, tehát mindhárom nemhez tartozó szavak jelzőjeként ugyanazt az alakot veszi fel. A III. declinatio erős -i tövű szavainak mintájára ragozzuk, genitivusa -(e)ntis.

A participium perfectum képzése:

Ennek a participiumnak a képzéséhez a supinum tőre van szükség. Ezt a tövet a 4. szótári alakból képezhetjük, ha elhagyjuk belőle az -um végződést. A supinum tőhöz a participium perfectumban -us3 (-us, -a, -um) képzőt tesszük. Ha egy ige 4. szótári alakja -urus-ra végződik (pl. sto1; vivo 3; ardeo 2), abból nem képezhető part. perf.

Jelentés, fordítás:

Megjegyzés: a part. perf. passivi visszaható értelmű is lehet. Pl. motus 3 (a moveo 2 – "mozgat" igéből) jelentése: "a megmozdított, akit, amit megmozdítottak", ha külső cselekvő van, "aki, ami megmozdult", ha az a jelzett szó végezte önmagán a cselekvést.

Példák:

equi currum trahentes – a kocsit húzó lovak; a lovak, amelyek húzzák a kocsit: tárgyi bővítménye van a participiumnak;

Troiani longo metu liberati – a hosszú ideig tartó félelemtől megszabadult trójaiak; a trójaiak, akik megszabadultak a hosszú ideig tartó félelemtől: ablativusi bővítménye van a participiumnak (amitől megszabadultak); a participium a szövegben egyébként attributum praedicativum, de ezzel az oldalával most nem akartunk foglalkozni;

amici bene cenantes – a barátok, akik jól (ti. finom ebédet) lakomáznak: módhatározói bővítmény, adverbiummal kifejezve.

A ragozható tőszámnevek ragozása.

A tőszámnevek többsége a latinban ragozhatatlan. Ragozhatóak az 1, 2, 3, a több százat és több ezret kifejező számnevek. Megjegyzendő, hogy kettőtől kezdve többes számot használunk utána.

            egy                                          kettő                                       három

                        kétszáz                                    több ezer

Mint látható, ragozásuk hasonlít a melléknevekére, megkülönböztetik a három nemet, azonban néhol (unus) a névmások ragozása hatott rájuk (gen. és dat.!). Egyeztetjük őket a főnévvel nemben, számban, esetben. Pl.: két férfi: duo viri; két férfit: duos viros etc.

            A latin nyelvben léteznek emellett úgynevezett osztó- és szorzószámnevek. A latin akkor használ osztószámnevet, ha valamiből többeknek egyenként ugyanannyit juttat. Szorzásnál a szorzandó jelölésére alkalmazzák az osztószámnevet: bis deni – kétszer tíz.

A fero ferre tuli latum ige.

Rendhagyósága jórészt abból fakad, hogy – bár mássalhangzós tövű, s ennek alapján a 3. coniugatióhoz áll közel a ragozása – a kötőhangot elhagyja s, t, r mássalhangzók előtt.

praesens imperfectum

fero      ferimus

fers      fertis

fert       ferunt

Praeteritum és futurum imperfectuma azonban szabályos 3. coniugatiós: ferebam, ferebas, ferebat, ferebamus, ferebatis, ferebant; illetve feram, feres, feret, feremus, feretis, ferent. Perfectumaival még ennyi gond sincsen, teljesen azonos bármelyik másik ige alakjaival: tuli, tulisti, tulit etc. (praes. perf.); tuleram, tuleras, tulerat etc. (praet. perf.); tulero, tuleris, tulerit etc. (fut. perf.)

Esettan

falso cum gaudio – validis viribus: A latin a cselekvés módját vagy kísérő körülményeit kifejező módhatározót ablativussal fejezi ki. Ez az ablativus modi. Állhat cum praepositióval vagy anélkül.

Feladatok

1. Jelölje írásban a szótagok hosszúságát az alábbi két verssoron!

vix septem convulsae undis Euroque supersunt.

ipse ignotus egens Libyae deserta peragro

2. Alakítsa át a participium imperfectumokat perfectummá, vagy fordítva!

tractus ......................., tendens ......................., implicans ......................., desertus ......................., ferens ......................., inclusus .......................

3. Tegye a jelzős kifejezéseket egyesből többesbe, vagy fordítva!

viri latentis ......................., cives attoniti.........................., in litore deserto ......................., divinae artis ......................., agmen petens ......................., ......................., ingentem hastam ......................., viri desperantes .......................

4. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, vagy fordítva!

petiverunt ......................., fert ......................., tendet ......................., fuerit ......................., contorserat ......................., traxerunt ......................., aedificabis ........................

5. Az a szöveg alapján egészítse ki a mondatokat.

7. Mondja latinul!

1. az elrejtett ló; 2. a rejtőzködő vadállat; 3. az elhagyott sziget; 4. a part felé tartó kígyók; 5. a város, amelynek neve Róma; 6. A görögök elhagyták Trója partjait. 7. Maguk a trójaiak siettetik Trója pusztulását.