Keresés

6. olvasmány

 

De calliditate luporum

 

Lupus capream in nuda rupe conspexit et “Descende – inquit – huc in prata virentia, quae tibi pingue pabulum praebebunt!” Tum illa: “At si dulcia salutaribus anteposuero, lupus callidus me merito lacerabit…”

 

Lupus alius, quem venatores laqueo ceperant, dixit: “Si me dimiseritis, carnem amplius non edam, herbis solum et piscibus vivam.” Hoc modo necem evitavit. Sed paulo post porcum in limo se volutantem vidit. “Hic – inquit – certe piscis est”, eumque devoravit.


 

Szavak:


 

amplius (adv.)– többé, ezentúl

antepōnō 3, -posuī, -positum – elébe helyez (aminek: Dat.)

at – de, viszont

calliditās, -ātis (f) – ravaszság

callidus 3 – ravasz

capiō 3, cēpī, captum – megfog, elfog, elfoglal

caprea, -ae (f) – zerge

carō, carnis (f) – hús

certē – biztosan

conspiciō 3, -spēxī, -spectum – meglát, észrevesz

dēscendō 3, -scendī, -scēnsum – lemegy, leereszkedik

dēvorō 1, -āvī, -ātum – felfal

dīmittō 3, -mīsī, -missum – elenged, szabadon bocsát

dulcis 2 – édes, kellemes

edō 3, ēdī, ēsum – eszik

ēvītō 1, -āvī, -ātum – kikerül, elkerül

herba, -ae (f) – fű, növény

hūc – ide

ille, illa, illud – ő, az

in + Acc. – praep. -ra, -re

inquam (Praes.perf. E/3: inquit)– mond, így szól (az idézet belsejében áll)

 

lacerō 1, -āvī, -ātum – széttép, szétmarcangol

laqueus, -ī (m) – hurok, csapda

līmus, -ī (m) – sár, iszap

lupus, -ī (m) – farkas

– lásd: ego

meritō – méltán, megérdemelten

modus, -ī (m) – mód; hōc modō – így

nex, necis (f) – (erőszakos) halál

nūdus 3 – csupasz

pābulum, -ī (n) – takarmány

pinguis 2 – kövér, dús

piscis, -is (m) – hal

porcus, -ī (m) – disznó

prātum, -ī (n) – rét, mező

rūpēs, -is (f) – szikla

salūtāris 2 – üdvös, hasznos

visszah.nm. magát/magukat

– ha

sōlum (adv.)– csak

tum – ekkor, akkor, erre

vēnātor, -ōris (m) – vadász

videō 2, vīdī, vīsum – (meg)lát

virēns (-entis) – zöldellő, viruló

vīvō 3, vīxī, victūrus – él

volūtō 1, -āvī, -ātum – görget; sē volūtāns (-antis) – hempergő, dagonyázó

 

 


VI. Az archaikus római irodalom

1. A római irodalom kezdetei

2.1. Plautus

2.2. Terentius

2.3. Plautus és Terentius hatása az európai vígjáték fejlődésére

 

Nyelvtan

 

A jövő idő (futurum)

A futurum imperfectum képzése eltérő az I–II. és a III–IV. coniugatióban:

 

I–II. coniugatio:

        imperfectum tő +

 

-bo

-bis

-bit

 

-bimus

-bitis

-bunt

        III–IV. coniugatio:

            imperfectum tő +

 

-am

-es

-et

 

-emus

-etis

-ent

 

A futurum személyragjait ebben az alakban célszerű megtanulni, de fontos tudnunk, hogy ezek a toldalékok időjelet, kötőhangot (csak az I–II. coniugatióban) és személyragokat egyesítenek magukban:

 

b-o

b-i-s

b-i-t stb.

a-m

e-s

e-t stb.

 

I.

evitabo

evitabis

evitabit

 

evitabimus

evitabitis

evitabunt

II.

habebo

habebis

habebit

 

habebimus

habebitis

habebunt

III.

edam              capiam

edes               capies

edet                capiet

 

edemus           capiemus

edetis              capietis

edent               capient

IV.

veniam

venies

veniet

 

veniemus

venietis

venient

 

Magyarra jövő idővel fordítjuk.

 

A létige futurum imperfectuma: ero, eris, erit, erimus, eritis, erunt.

Az eo igéé: ibo, ibis, ibit, ibimus, ibitis, ibunt.

A volo igéé: volam, voles, volet, volemus, voletis, volent. (Mintha III. coniugatiós lenne, vö. a praeteritum imperfectumnál elmondottakkal!)

 

A futurum perfectum

A futurum perfectum a praeteritum perfectumhoz hasonlóan nem önálló igeidő. Futurum perfectumot általában csak futurum imperfectum mellett, ahhoz viszonyítva használunk. Ez az igeidő azt fejezi ki, hogy a jövőben valami előbb be fog következni, és csak azután kerül sor a másik (futurum imperfectumban kifejezett) cselekvésre. Bár befejezett jövő idő nincs a magyar nyelvben, a latin fut. perf. használatát érzékeltető nyelvi szituációt könnyen elképzelhetünk: "Ha majd megcsináltad a leckédet, lemehetsz a játszótérre." (Az első, időhatározói tagmondat a "majd" szó miatt kétségtelenül jövő idejű, mégis múlt idejű ragozott igét találunk benne. Ebben az esetben a múlt idő nem valódi időt jelöl, hanem a befejezettséget, a perfektualitást érzékelteti: az első cselekvésnek le kell zárulnia ahhoz, hogy a második bekövetkezhessék. A futurum perfectumot tehát ilyen körülírt előidejűséggel adhatjuk vissza magyarul: "majd" + múlt idő.)

 

A felszólító mód (imperativus)

A felszólító módot csak két személyben lehet képezni: egyes szám második és többes szám második személyben. Úgy képezzük, hogy az egyes számban mind a 4 coniugatióban az infinitivusból levágjuk a -re képzőt. Azaz az egyes számú imperativus az I., II. és IV. coniugatióban megegyezik az imperfectum tővel, a III.-ban a mássalhangzós (vagy -u-) tő után, ill. az -i- tő helyére egy -e módjel kerül.  Többes számban a képzése: imperfectum tő + -te, a III. coniugatióban a mássalhangzós és -u- tövűeknél + -ite.

 


praesto 1 - praesta! praestate!

video 2 - vide! videte!

venio 4 - veni! venite!


descendo 3 - descende! descendite!

capio 3 - cape! capite!

Néhány ige egyes számban rendhagyó, rövid imperativus alakot képez:

dico 3 dixi, dictum - dic! dicite!

duco 3, duxi, ductum (vezet) - duc! ducite!

facio 3 - fac! facite!


A létige imperativusa: es! este!

 

A fero igét – mivel egyébként is rendhagyó a ragozása – a későbbi olvasmányok egyikében tárgyaljuk.


 

A személyes névmás

                   1. személy               2. személy                 3. személy 

                                                                              (visszaható névmás)

S.nom.

acc.

gen.

dat.

abl.

ego

me

mei

mihi

a me – mecum

tu

te

tui

tibi

a te – tecum

-

se

sui

sibi

a se - secum

Pl.nom.

acc.

gen.

dat.

abl.

nos

nos

nostri – nostrum

nobis

a nobis – nobiscum

vos

vos

vestri – vestrum

vobis

a vobis – vobiscum

-

se

sui

sibi

a se - secum

 

Mint látjuk, ha a személyes névmások ablativusi alakjához a cum (-val, -vel) praepositio járul, akkor azt nem a névmás elé tesszük, hanem hátulról kell hozzáragasztani. Ez a többi praepositio esetében nem így működik.


Az 1-2. személyben a személyes névmás visszaható névmásként is működik: pl. voluto me in limo - hengergőzöm (szó szerint: "hengergetem magamat") a sárban. A 3. személyű visszaható névmás azonban nem működik személyes névmásként! A személyes névmás 3. személyű alakjait mutató névmások (leggyakrabban a már ismert is, ea, id vagy az ille, illa, illud alakjai) helyettesítik.

A mei, tui stb. genitivusi alakok nem birtokost jelölnek, hiszen arra ott vannak a birtokos névmások (meus 3 stb.). Szerepük az, hogy egy-egy, cselekvést jelentő névszó mellett kifejezzék azt a személyt, akire a cselekvés irányul (pl. amor tui - az irántad való szeretet). Jelentésük tehát: "irántam", "irántad" stb. Ez az ún. genitivus obiectivus

A nostrum, vestrum alakok részelő szerepűek (genitivus partitivus), jelentésük tehát: "közülünk", "közületek".

 

Az ille, illa, illud ragozása

Az ille, illa, illud távolra mutató névmás ("az"), de ez is helyettesítheti a személyes névmás hiányzó 3. személyű alakjait ("ő", ill. "ők").

                masc.                          fem.                neutr.

S.nom.

acc.

gen.

dat.

abl.

ille

illum

illius

illi

illo

illa

illam

illius

illi

illa

illud

illud

illius

illi

illo

Pl.nom.

acc.

gen.

dat.

abl.

illi

illos

illorum

illis

illis

illae

illas

illarum

illis

illis

illa

illa

illorum

illis

illis

 

 

 

 

Feladatok

1. Kösse össze az azonos idejű igealakokat! (A szám és a személy lehet eltérő!)

videbit                                     vici

anteponebant                           dicit

venis                                       vivet

conspexit                                 volutaverit

descenderint                             lacerabam

 

2. Tegye egyesből többesbe, többesből egyesbe a jelzős kifejezéseket!

nudae rupi ...................,  pratis virentibus ...................,  ..................., pinguis pabuli ..................., caro dulcis ..................., res salutares ...................,  ...................

 

3. Egyeztesse a zárójelben szereplő névmást a ragozott főnévvel (a zárójelben álló szó csak azt mutatja meg, melyik névmásra gondolunk, semmilyen szempontból nincs egyeztetve a főnévvel)!

caprea (ille) ...., ...., rei (qui) ....,  ...., exercitus (hic) ....,  ....,  ....,  ...., laqueorum (is) ...., prata (qui) ....,  ...., herbam (ille) ...., piscis (hic) ....,  ...., lupo (ille) ....,  ....

 

4. Melyik nem illik a többi közé, és miért?

a. capreis, amicis, carnis, pratis

b. cepit, decedit, conspicit, vincit

c. vives, vinces, edes, vides

 

5. Fordítsa latinra!

1. A farkas széttépte a vadászokat. 2. Az őzek, amelyek csak füveken élnek, lejöttek a rétre. 3. Fogjál egy kövér halat, barátom! 4. Ez a ravasz disznó, ha majd kikerülte a vadász csapdáját, a sárban fog hemperegni.