|
|
6. olvasmány
De calliditate luporum
Lupus capream in nuda rupe conspexit et “Descende – inquit – huc in prata virentia, quae tibi pingue pabulum praebebunt!” Tum illa: “At si dulcia salutaribus anteposuero, lupus callidus me merito lacerabit…”
Lupus alius, quem venatores laqueo ceperant, dixit: “Si me dimiseritis, carnem amplius non edam, herbis solum et piscibus vivam.” Hoc modo necem evitavit. Sed paulo post porcum in limo se volutantem vidit. “Hic – inquit – certe piscis est”, eumque devoravit.
Szavak:
amplius (adv.)– többé, ezentúl
antepōnō 3, -posuī, -positum – elébe helyez (aminek: Dat.)
at – de, viszont
calliditās, -ātis (f) – ravaszság
callidus 3 – ravasz
capiō 3, cēpī, captum – megfog, elfog, elfoglal
caprea, -ae (f) – zerge
carō, carnis (f) – hús
certē – biztosan
conspiciō 3, -spēxī, -spectum – meglát, észrevesz
dēscendō 3, -scendī, -scēnsum – lemegy, leereszkedik
dēvorō 1, -āvī, -ātum – felfal
dīmittō 3, -mīsī, -missum – elenged, szabadon bocsát
dulcis 2 – édes, kellemes
edō 3, ēdī, ēsum – eszik
ēvītō 1, -āvī, -ātum – kikerül, elkerül
herba, -ae (f) – fű, növény
hūc – ide
ille, illa, illud – ő, az
in + Acc. – praep. -ra, -re
inquam (Praes.perf. E/3: inquit)– mond, így szól (az idézet belsejében áll)
|
lacerō 1, -āvī, -ātum – széttép, szétmarcangol
laqueus, -ī (m) – hurok, csapda
līmus, -ī (m) – sár, iszap
lupus, -ī (m) – farkas
mē – lásd: ego
meritō – méltán, megérdemelten
modus, -ī (m) – mód; hōc modō – így
nex, necis (f) – (erőszakos) halál
nūdus 3 – csupasz
pābulum, -ī (n) – takarmány
pinguis 2 – kövér, dús
piscis, -is (m) – hal
porcus, -ī (m) – disznó
prātum, -ī (n) – rét, mező
rūpēs, -is (f) – szikla
salūtāris 2 – üdvös, hasznos
sē – visszah.nm. magát/magukat
sī – ha
sōlum (adv.)– csak
tum – ekkor, akkor, erre
vēnātor, -ōris (m) – vadász
videō 2, vīdī, vīsum – (meg)lát
virēns (-entis) – zöldellő, viruló
vīvō 3, vīxī, victūrus – él
volūtō 1, -āvī, -ātum – görget; sē volūtāns (-antis) – hempergő, dagonyázó
|
VI. Az archaikus római irodalom
1. A római irodalom kezdetei
2.1. Plautus
2.2. Terentius
2.3. Plautus és Terentius hatása az európai vígjáték fejlődésére
Nyelvtan
A jövő idő (futurum)
A futurum imperfectum képzése eltérő az I–II. és a III–IV. coniugatióban:
I–II. coniugatio:
imperfectum tő +
|
-bo
-bis
-bit
-bimus
-bitis
-bunt
|
III–IV. coniugatio:
imperfectum tő +
|
-am
-es
-et
-emus
-etis
-ent
|
A futurum személyragjait ebben az alakban célszerű megtanulni, de fontos tudnunk, hogy ezek a toldalékok időjelet, kötőhangot (csak az I–II. coniugatióban) és személyragokat egyesítenek magukban:
b-o
b-i-s
b-i-t stb.
|
a-m
e-s
e-t stb.
|
I.
evitabo
evitabis
evitabit
evitabimus
evitabitis
evitabunt
|
II.
habebo
habebis
habebit
habebimus
habebitis
habebunt
|
III.
edam capiam
edes capies
edet capiet
edemus capiemus
edetis capietis
edent capient
|
IV.
veniam
venies
veniet
veniemus
venietis
venient
|
Magyarra jövő idővel fordítjuk.
A létige futurum imperfectuma: ero, eris, erit, erimus, eritis, erunt.
Az eo igéé: ibo, ibis, ibit, ibimus, ibitis, ibunt.
A volo igéé: volam, voles, volet, volemus, voletis, volent. (Mintha III. coniugatiós lenne, vö. a praeteritum imperfectumnál elmondottakkal!)
A futurum perfectum
A futurum perfectum a praeteritum perfectumhoz hasonlóan nem önálló igeidő. Futurum perfectumot általában csak futurum imperfectum mellett, ahhoz viszonyítva használunk. Ez az igeidő azt fejezi ki, hogy a jövőben valami előbb be fog következni, és csak azután kerül sor a másik (futurum imperfectumban kifejezett) cselekvésre. Bár befejezett jövő idő nincs a magyar nyelvben, a latin fut. perf. használatát érzékeltető nyelvi szituációt könnyen elképzelhetünk: "Ha majd megcsináltad a leckédet, lemehetsz a játszótérre." (Az első, időhatározói tagmondat a "majd" szó miatt kétségtelenül jövő idejű, mégis múlt idejű ragozott igét találunk benne. Ebben az esetben a múlt idő nem valódi időt jelöl, hanem a befejezettséget, a perfektualitást érzékelteti: az első cselekvésnek le kell zárulnia ahhoz, hogy a második bekövetkezhessék. A futurum perfectumot tehát ilyen körülírt előidejűséggel adhatjuk vissza magyarul: "majd" + múlt idő.)
A felszólító mód (imperativus)
A felszólító módot csak két személyben lehet képezni: egyes szám második és többes szám második személyben. Úgy képezzük, hogy az egyes számban mind a 4 coniugatióban az infinitivusból levágjuk a -re képzőt. Azaz az egyes számú imperativus az I., II. és IV. coniugatióban megegyezik az imperfectum tővel, a III.-ban a mássalhangzós (vagy -u-) tő után, ill. az -i- tő helyére egy -e módjel kerül. Többes számban a képzése: imperfectum tő + -te, a III. coniugatióban a mássalhangzós és -u- tövűeknél + -ite.
praesto 1 - praesta! praestate!
video 2 - vide! videte!
venio 4 - veni! venite!
descendo 3 - descende! descendite!
capio 3 - cape! capite!
Néhány ige egyes számban rendhagyó, rövid imperativus alakot képez:
dico 3 dixi, dictum - dic! dicite!
duco 3, duxi, ductum (vezet) - duc! ducite!
facio 3 - fac! facite!
A létige imperativusa: es! este!
A fero igét – mivel egyébként is rendhagyó a ragozása – a későbbi olvasmányok egyikében tárgyaljuk.
A személyes névmás
1. személy 2. személy 3. személy
(visszaható névmás)
S.nom.
acc.
gen.
dat.
abl.
|
ego
me
mei
mihi
a me – mecum
|
tu
te
tui
tibi
a te – tecum
|
-
se
sui
sibi
a se - secum
|
Pl.nom.
acc.
gen.
dat.
abl.
|
nos
nos
nostri – nostrum
nobis
a nobis – nobiscum
|
vos
vos
vestri – vestrum
vobis
a vobis – vobiscum
|
-
se
sui
sibi
a se - secum
|
Mint látjuk, ha a személyes névmások ablativusi alakjához a cum (-val, -vel) praepositio járul, akkor azt nem a névmás elé tesszük, hanem hátulról kell hozzáragasztani. Ez a többi praepositio esetében nem így működik.
Az 1-2. személyben a személyes névmás visszaható névmásként is működik: pl. voluto me in limo - hengergőzöm (szó szerint: "hengergetem magamat") a sárban. A 3. személyű visszaható névmás azonban nem működik személyes névmásként! A személyes névmás 3. személyű alakjait mutató névmások (leggyakrabban a már ismert is, ea, id vagy az ille, illa, illud alakjai) helyettesítik.
A mei, tui stb. genitivusi alakok nem birtokost jelölnek, hiszen arra ott vannak a birtokos névmások (meus 3 stb.). Szerepük az, hogy egy-egy, cselekvést jelentő névszó mellett kifejezzék azt a személyt, akire a cselekvés irányul (pl. amor tui - az irántad való szeretet). Jelentésük tehát: "irántam", "irántad" stb. Ez az ún. genitivus obiectivus
A nostrum, vestrum alakok részelő szerepűek (genitivus partitivus), jelentésük tehát: "közülünk", "közületek".
Az ille, illa, illud ragozása
Az ille, illa, illud távolra mutató névmás ("az"), de ez is helyettesítheti a személyes névmás hiányzó 3. személyű alakjait ("ő", ill. "ők").
masc. fem. neutr.
S.nom.
acc.
gen.
dat.
abl.
|
ille
illum
illius
illi
illo
|
illa
illam
illius
illi
illa
|
illud
illud
illius
illi
illo
|
Pl.nom.
acc.
gen.
dat.
abl.
|
illi
illos
illorum
illis
illis
|
illae
illas
illarum
illis
illis
|
illa
illa
illorum
illis
illis
|
Feladatok
1. Kösse össze az azonos idejű igealakokat! (A szám és a személy lehet eltérő!)
videbit vici
anteponebant dicit
venis vivet
conspexit volutaverit
descenderint lacerabam
2. Tegye egyesből többesbe, többesből egyesbe a jelzős kifejezéseket!
nudae rupi ..................., pratis virentibus ..................., ..................., pinguis pabuli ..................., caro dulcis ..................., res salutares ..................., ...................
3. Egyeztesse a zárójelben szereplő névmást a ragozott főnévvel (a zárójelben álló szó csak azt mutatja meg, melyik névmásra gondolunk, semmilyen szempontból nincs egyeztetve a főnévvel)!
caprea (ille) ...., ...., rei (qui) ...., ...., exercitus (hic) ...., ...., ...., ...., laqueorum (is) ...., prata (qui) ...., ...., herbam (ille) ...., piscis (hic) ...., ...., lupo (ille) ...., ....
4. Melyik nem illik a többi közé, és miért?
a. capreis, amicis, carnis, pratis
b. cepit, decedit, conspicit, vincit
c. vives, vinces, edes, vides
5. Fordítsa latinra!
1. A farkas széttépte a vadászokat. 2. Az őzek, amelyek csak füveken élnek, lejöttek a rétre. 3. Fogjál egy kövér halat, barátom! 4. Ez a ravasz disznó, ha majd kikerülte a vadász csapdáját, a sárban fog hemperegni.
|