Keresés


2. olvasmány

Romanum imperium a Romulo exordium habuit. Is urbem exiguam in Palatino monte constituit, quam ex nomine suo Romam vocavit. Quia uxores ipse et populus suus non habuit, invitavit ad illustre spectaculum ludorum vicinas urbi Romae nationes atque earum virgines rapuit.

(Eutropius, Breviarium ab urbe condita 1. alapján)


Szavak

 

ā, ab + Abl. – praep. -tól, -től, által

ad + Acc. – praep. –ra, -re, -hoz, -hez, -höz

atque – és

cōnstituō 3 –stituī, -stitūtum – alapít, létrehoz

et – és, is (az utána álló szóra vonatkozik)

ex / ē + Abl. – praep. -ról, -ről, -tól, -től

exiguus 3 – kicsi, csekély

exordium, -iī (n) – kezdet

habeō 2 habuī, habitum – birtokol, van neki (akinek: Nom., amije: Acc.)
illustris 2 - fényes, ünnepi

imperium, -iī (n) – birodalom, hatalom

invitō 1, -āvī, -ātum – meghív

ipse, ipsa, ipsum – ő/az maga

is, ea, id – ő, az

lūdus, -ī (m) – (ünnepi) játék

mōns, montis (m) – hegy

 mons Palatinus - Róma egyik dombja

nātiō, -ōnis (f) – nép, törzs
nōmen, -minis (n) – név

nōn – nem

Palātīnus 3 – palatiumi

populus, -ī (m) – nép

quī, quae, quod – von.nm. aki, ami, amely

rapiō 3 rapuī raptum – elrabol, elragad

Rōmānus 3 – római

Rōmulus, -ī (m) – Romulus

spectāculum, -ī (n) – látványosság

suus 3 – birt.nm. az övé(k),
    a sajátja/-juk, az ő ...-ja/-juk

urbs, urbis (f) – város

uxor, -ōris (f) – feleség, asszony

vīcīnus 3 – szomszédos (amivel: Dat.)

virgō, -inis (f) – leány, hajadon

vocō 1, -āvī, -ātum – (el)nevez, hív vkit (+ Acc.) vminek (+ Acc.)

 

 

Nyelvtan

 

 

 

A birtokos névmások

A birtokos névmás lehet a latin mondatban jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Magyarra a birtokos személyjel segítségével fordítjuk.

 

Személy

Sing.

Plur.


1.

2.

3.

meus, -a, -um enyém, az én vmim

tuus, -a, -um   tied, a te vmid

suus, -a -um    övé, az ő vmije

noster, -tra, -trum mienk, a mi vmink

vester, -tra, -trum tiétek, a ti vmitek

suus, -a, um         övék, az ő vmijük

A birtokos névmásokat az I. és a II. declinatióban ragozzuk, és jelzőként egyeztetjük a birtok nemével, számával és esetével: mea provincia  az én tartományom; poeta noster – a mi költőnk etc. (Tehát a birtokos nembelisége figyelmen kívül hagyandó.)

 

            A II. declinatiós -er végű főnevek.

A problémáról már az előző olvasmány nyelvtanában szó esett. Puer, pueri, m. – fiú. Mint a szótári alak mutatja, az -e- végig meg fog maradni a ragozás során:

 

singularis

pluralis

Nom.

puer

pueri

Acc.

puerum

pueros

Gen.

pueri

puerorum

Dat.

puero

pueris

Abl.

puero

pueris

Ennek mintájára ragozódik a vir, viri, m. - férfi szó (és összetételei) is.


Most lássunk olyan főnevet, amelyből kiesik az -e-: ager, agri, m. – (szántó)föld

 

singularis

pluralis

Nom.

ager

agri

Acc.

agrum

agros

Gen.

agri

agrorum

Dat.

agro

agris

Abl.

agro

agris

 

 

A III. declinatio tőtípusai

A III. declinatióban találhatók mássalhangzós tövű és -i tövű szavak. Az -i tövűeken belül további két kategóriát különíthetünk el: vannak ún. "gyenge" és "erős" -i tövű szavak.


 Mássalhangzós tövű pl. a rex, regis, m. (király)

 

 

Sing.

 

Nom.    rex

Acc.     reg-em

Gen.    reg-is

Dat.    reg-i

Abl.    reg-e

Plur.

 

Nom    reg-es

Acc.    reg-es

Gen.    reg-um

Dat.    reg-ibus

Abl.    reg-ibus

 

Ettől a ragozástól csak egyetlen helyen tér el a gyenge -i tövűeké: a plur. gen. végződése ezek esetében nem -um, hanem -ium. A főnév -i tövű tehát, de ez csak egyetlen esetben jelenik meg a ragozás során, ezért "gyenge" -i tövűnek nevezzük. Az erős -i tövűek esetében az -i tő megjelenik továbbá (azaz a plur. gen. esetragján kívül) a sing. ablativusban, illetve semlegesnemű szavak esetében a pluralis nominativus és accusativus -a esetragja előtt. Gyenge -i tövű pl. az urbs, -is, f. = város, erős -i tövű a mare, -is, n. = tenger

 

 

 

msh. tő: rex

Singularis

          Nom.   rex

          Acc.    reg-em

          Gen.    reg-is

          Dat.    reg-i

          Abl.     reg-e

Pluralis

          Nom.   reg-es

          Acc.    reg-es

          Gen.    reg-um

         Dat.     reg-ibus

         Abl.      reg-ibus

gyenge -i tő: urbs

Singularis

         Nom.   urbs

         Acc.    urb-em

         Gen.    urb-is

         Dat.    urb-i

         Abl.     urb-e

Pluralis

         Nom.   urb-es

         Acc.    urb-es

         Gen.    urb-ium

         Dat.    urb-ibus

        Abl.      urb-ibus

erős -i tő: mare

Singularis

        Nom.   mare

        Acc.    mare

        Gen.    mar-is

        Dat.    mar-i

        Abl.     mar-i

Pluralis

        Nom.   mar-ia

        Acc.    mar-ia

        Gen.    mar-ium

        Dat.    mar-ibus

        Abl.     mar-ibus

 

A különböző tőtípusokat a következőképpen tudjuk elkülöníteni egymástól a szótári alak alapján:

 

gyenge -i tövű

1. azok az -es és -is végű főnevek, amelyeknek a sing. nominativusa és genitivusa ugyanannyi szótagból áll (parisyllaba), pl. avis, avis, f. – madár

erős -i tövű

1. az -e, -al, és -ar végű főnevek (ezek mindegyike semleges), pl. mare, maris, n. – tenger, animal, -is, n. – állat, calcar, -is, n. – sarkantyú

2. azok az -s és -x végű főnevek, amelyekben a sing. genitivus -is végződése előtt legalább két mássalhangzó található, pl. urbs, urbis, f. – város

2. a III. declinatióban ragozódó alapfokú melléknevek, pl. terribilis 2

 

A melléknevek

Az előző olvasmányban megismert háromvégű melléknevek mellett léteznek kétvégű és egyvégű melléknevek is. Ezeket mindig a III. declinatióban ragozzuk (szinte mind erős -i tövűek). Az egyvégű melléknevek szótári alakjában megadjuk a singularis genitivust, de zárójelbe tesszük, hogy jól elkülöníthető legyen a főnevektől. Pl. felix (felicis) – szerencsés, dús, boldog. A kétvégű melléknevek végződése -is és -e (mivel ettől alaktani eltérés nem létezik, a szótár nem írja ki ezeket a végződéseket, hanem csak kettes számmal jelöli a típust). Az -is végződésű alakok hímneműek vagy nőneműek, az -e végűek semlegesek Természetesen ezeket a mellékneveket is egyeztetjük a főnévvel nemben, számban és esetben. Pl. terribilis 2 - kegyetlen, szörnyű

              hímnem                      nőnem                                 semlegesnem

 

 

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

 

 

 

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

singularis

 

populus terribilis

populum terribilem

populi terribilis

populo terribili

populo terribili

 

pluralis

 

populi terribiles

populos terribiles

populorum terribilium

populis terribilibus

populis terribilibus

singularis

 

corona terribilis

coronam terribilem

coronae terribilis

coronae terribili

corona terribili

 

pluralis

 

coronae terribiles

coronas terribiles

coronarum terribilium

coronis terribilibus

coronis terribilibus

singularis

 

oppidum terribile

oppidum terribile

oppidi terribilis

oppido terribili

oppido terribili

 

pluralis

 

oppida terribilia

oppida terribilia

oppidorum terribilium

oppidis terribilibus

oppidis terribilibus

(Létezik néhány III. declinatiós háromvégű melléknév is, mint pl. az acer, acris, acre - kemény, harcias. Ezeknél tehát a nőnemű alak -is, a semlegesnemű -e végződést kap singularis nominativusban. A hím- és nőnemű alak ragozása a singularis accusativustól fogva megegyezik!)

 

Az egyvégű melléknevek ragozása:

                        hímnem                          nőnem                       semlegesnem

 

 

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

 

 

 

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

singularis

 

populus felix

populum felicem

populi felicis

populo felici

populo felici

 

pluralis

 

populi felices

populos felices

populorum felicium

populis felicibus

populis felicibus

singularis

 

terra felix

terram felicem

terrae felicis

terrae felici

terra felici

 

pluralis

 

terrae felices

terras felices

terrarum felicium

terris felicibus

terris felicibus

singularis

 

oppidum felix

oppidum felix

oppidi felicis

oppido felici

oppido felici

 

pluralis

 

oppida felicia

oppida felicia

oppidorum felicium

oppidis felicibus

oppidis felicibus


Megjegyzés: a mellékneveknél a ragozás során változatlan szógyököt úgy kapjuk meg, hogy a kétvégűeknél a nominativus -is végét vágjuk le: terribil|is 2: terribil- fog szerepelni minden ragos alakban a rag előtt; az egyvégűeknél pedig a zárójelben álló genitivus -is ragját vesszük le: felix (felic|is): felic- lesz a ragokkal ellátandó gyök.

 

A latin névmások közül számosnak a ragozása az I. és a II. declinatiót követi; ettől mindig eltér azonban a sing. genitivus és dativus esetragja.

A sing. genitivus -ius, a sing. dativus -i esetragot kap. Ezt nevezzük névmási genitivusnak és névmási dativusnak.

Az is, ea, id névmás eredeti funkciója determinatív névmás (azaz a szövegben már megnevezett dolgokra vagy személyekre utal). Gyakran a személyes névmás eredetileg hiányzó harmadik személyét pótolja, jelentése ilyenkor: ő vagy (többes számban) ők.

Az is, ea, id névmás ragozása:


                                                                    masc.        fem.          neutr.

sing.

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

 

plur.

Nom.

Acc.

Gen.

Dat.

Abl.

 

is

eum

eius

ei

eo

 

 

ii ~ ei

eos

eorum

eis ~ iis

eis ~ iis

 

ea

eam

eius

ei

ea

 

 

eae

eas

earum

eis ~ iis

eis ~ iis

 

id

id

eius

ei

eo

 

 

ea

ea

eorum

eis ~ iis

eis ~ iis

Megjegyzés: néhány helyen egy esetnél két alak szerepel, de jelentéskülönbség köztük nincs.

Az előző olvasmányban megismert idem, eadem, idem névmás az is, ea, id és egy ragozhatatlan -dem utótag összetétele. Tehát az is, ea, id ragozását követi. Csak arra kell ügyelni, hogy ahol az is, ea, id ragozott alakja m-re végződne (sing. acc., plur. gen.), ott a -dem kezdőhangja részleges hasonulást okoz, így az m-ből n lesz. Pl. eum ~ eundem, earum ~ earundem.


Az ipse, ipsa, ipsum névmás ragozása az I-II. declinatiót követi (ipsum, ipsam stb.), de egyes számban vigyázzunk a névmási genitivusra és dativusra (mindhárom nemben ipsius, ill. ipsi).

 

A vonatkozó névmás (qui, quae, quod) ragozása:

 

masc.

fem.

neutr.

sing.

 

Nom. qui

Acc. quem

Gen. cuius

Dat.  cui

Abl.  quo

 

plur.

 

Nom. qui

Acc.  quos

Gen.  quorum

Dat.  quibus

Abl.  quibus

sing.

 

quae

quam

cuius

cui

qua

 

plur.

 

quae

quas

quarum

quibus

quibus

sing.

 

quod

quod

cuius

cui

quo

 

plur.

 

quae

quae

quorum

quibus

quibus


 

Feladatok

1. Ragozza a következő jelzős kifejezéseket!

rex Romanus, urbs vicina, spectaculum illustre


2. Tegye az egyes számúakat többesbe, a többes számúakat pedig egyesbe az eset megtartásával!

causa illustris ................................, regis terribilis ................................, nomen nostrum ................................, ................................, spectacula exigua ................................, ................................, nationes vicinas ................................, imperiis terribilibus ................................, ................................

 

3. Egyeztesse a ragozott névszóval a zárójelben megadott névmást! Ügyeljen a nem, szám és az eset egyezésére. pl. regem – eum!

exordia (is, ea, id) ....., ....., uxore (ipse, ipsa, ipsum) ....., nomen (qui, quae, quod) ....., ....., causae (idem, eadem, idem) ....., ....., ....., nationis (qui, quae, quod) ....., ludo (is, ea, id) ....., .....

4. Helyezze el a kipontozott helyre a vonatkozó névmás megadott alakjait!

cui, quam, qui, quo, quarum

1. urbs, ..... Romulus constituit 2. populus, ......... uxores non habuit 3. Romulus, a ....... imperium Romanum exordium habuit 4. nationes, .......... virgines Romani rapuerunt 5. urbs Roma, ............ eae nationes vicinae fuerunt

5. Állapítsa meg a következő III. declinatiós szavakról, hogy melyik tőtípusba tartoznak (msh., gyenge -i, erős -i). A feladatot a szavak jelentésének kikeresése nélkül is elvégezheti.

ars, artis, f. ; lex, legis, f.; munus, -eris, n.; vacatio, -onis, f.; cupido, -inis, f.; arx, arcis, f.; mos, moris, m.

 

6. Fordítsa latinra!

1. a rómaiak feleségei; 2. az ünnepi játékokra; 3. a város nevei; 4. a birodalom csekély kezdetei; 5. A vezér elrabolt egy szüzet a hegyről. 6. Romulus meghívta az ünnepi látványosságokra a népet. 7. A királynak, aki a várost alapította, nem volt felesége.