KORAI ÉS ÉRETT ETRUSZK MŰVÉSZET

(KR.E. 8 - 4. SZ.):

ÉPÍTÉSZET I

1. kép: A Palatinus dombi koravaskori épületnyomok rekonstrukciója. Kr. e. 8. sz.

2. kép: A Pyrgiben feltárt etruszk templom rekonstrukciója. Kr. e. 6. sz.

3. kép: A Capitoliumi triász templomának alaprajza. Kr. e. 6. sz. második fele

A Palatinus dombi ásatások során kunyhók cölöplyukai, elsimított padlója és vízelvezető csatornák maradványai kerültek elő. Ezek alapján olyan épületek rekonstuálhatók, amilyenekkel a Villanovai kultúra hamvurnái között találkoztunk. Szerkezetüket fából, falait agyaggal betapasztot vesszőből, tetejüket hosszúszárú növényekből készítették. A legújabb rekonstrukció (2000) szerint jobbra a királyi kunyhó állt, balra a nagyobb épület Mars vagy Ops szentélye volt. Az alapításkori Róma területén a koravaskorban ilyen lakóházakból álló települést kell elképzelnünk, lakói pásztorkodásból, halászatból éltek.

Az etruszkok templomait a feltárt maradványokból, a fogadalmi ajándékul készített kicsinyített modellekből, a fából készült tetőszerkezetet burkoló gazdag terrakotta díszítésekből és a római leírásokból tudjuk rekonstruálni. Az etruszk templom egynézetű volt, széles homlokzatát négy oszlop tartotta, a mélyen elhelyezett cella gyakran három részre volt osztva. Podiumát kőből, falait és tetőzetét fából építették fel, a fa szerkezetet díszes terrakotta lapokkal fedték le. A tetőzeten csúcsdíszeket (akrotérion) - néha szobrokat - helyeztek el, az oromzatokat domborművekkel díszítették. A görög templomokhoz képest széles és lapos megjelenésűek voltak. Az Augustus idején élő Vitruvius építészeti művében részletes leírást adott felépítésükről. Ilyen formájú volt Rómában a Capitoliumi triász temploma, mely az utolsó etruszk király idején épült. Szobrászati díszítéséhez Vejiből egy Vulca nevű mestert hívtak.