KORA KERESZTÉNY MŰVÉSZET (KR.U. 2 - 6. SZ.):

MOZAIKOK II

1. kép: Szent Demeter. Mozaik a Hagiosz Démetriosz-bazilikában, V. század közepe, Thesszaloniké

2. kép: Mártírok fölvonulása. 550 körül, mozaik, San Apollinare Nuovo-székesegyház, Ravenna

3. kép: Jusztiniánosz császár és kísérete, 546-548, mozaik, San Vitale-templom, Ravenna.

Az antiktól különböző, születendő új stílus jegyei lelhetők föl a birodalom más városainak templomaiban is, így például Thesszalonikéban, a Hagiosz Démetriosz-bazilika Szent Demeter-ábrázolásán. Szent Demeter szigorú frontális beállításban, imádkozó, orans kéztartással környezetéből kiemelten, egy oszloptalpon jelenik meg. Az új, keresztény fölfogás nem az esemény elbeszélését, hanem a történés szimbolikus-reprezentatív megjelenítését helyezte előtérbe.

A ravennai San Apollinare Nuovo-templom Mártírok fölvonulása-kompozícióján az alakokban nincs semmi egyéni, személyükre a fejük fölött elhelyezett felirat utal csupán. Arany háttér előtt, földi téren és időn kívüli valóságban méltóságteljesen vonulnak Mária trónusa felé, fölajánlva koszorúikat, mártíromságuk jelképét. A ruha alatt a test elveszíti realitását, a távolba néző, tágra nyílt szemek nem e világ dolgait szemlélik. Az ábrázolásnak nincs epikus tartalma, absztrakt képhez hasonlítható, ahol a művész fogalmakban gondolkodik. A San Apollinare Nuovo-templom mozaikjaival – Bovini kifejezésével élve – elhagyjuk a klasszikus antikvitást és az elvont, ezoterikus bizánci művészet világába érkezünk.

A centrális térfűzésű ravennai San Vitale-templom Jusztiniánosz császárt kíséretének tagjaival, hadvezérével, Ravenna érsekével, szenátoraival megjelenítő mozaik alakjait szintén merev frontalitás, vonalas előadásmód, időtlenséget sugalló arany háttér, ugyanakkor pompaszeretet árasztó színkavalkád is jellemzi. A szereplők rideg szertartásossága, az arcok elvontsága mutatja, hogy a római triumfális művészet hagyományait hogyan alakította át elvonttá, szimbolikussá a cezaropapizmus eszméjét manifesztáló keresztény művészet (Kádár Zoltán). A császári hatalom időtlenségét is kifejező, formanyelvében, szimbolizmusában keleti hatásokat tükröző mozaik a kora keresztény művészet kiemelkedő darabja.