A RÓMAI BIRODALOM FÉNYKORA (KR.U. 1. SZ. KÖZEPE - 3. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET I

1. kép: Colosseum (amphitheatrum). Kr. u. 72-80. Magja: cementfal, burkolata: travertin. Mag. 48,5 m, hossza 188 m, szélessége 156 m, az aréna alapterülete 76 x 46 m. Róma

2. kép: A Colosseum és környéke az antik Róma makettjén. Museo della Civilta Romana

3. kép: A Circus Maximus és a palatinusi palota romjai az antik Róma makettjén. A Circus Maximus hossza 600 m, szélessége 200 m. A palota központi része a Domus Flavia. Kr. u. 90 körül

A Kr. u. 1. sz. folyamán Róma hatalmas birodalmi fővárossá épült ki. A milliós város egyik szórakoztató központja a Vespasianus alatt épült Colosseum volt. Külső falát félig, nézőterét teljesen elbontották Róma reneszánsz palotáinak építéséhez. Eredeti neve Amphitheatrum Flavium volt, mai nevét később kapta a mellette (maketten balra) álló kolosszális Nero szoborról. Arénájában különféle látványosságokat: vadászatokat (venatio), gladiátorküzdelmeket, csatajeleneteket rendeztek. A nézőtér egyes szektorai külön bejáratokon, belső lépcsőházakon és folyosókon voltak megközelíthetők. Szükség esetén vászontetőt feszítettek ki fölötte, amit a koszorúpárkányból kiálló rudak tartottak. Befogadóképessége 50 ezer fő körül lehetett. A Colosseumtól jobbra egy udvarban mintha kicsinyített mását látnánk. Ez volt a gladiátor iskola.

A Circus Maximus a fogatversenyek színhelye volt, legalább annyira népszerű szórakozóhely, mint az amphitheatrum. Akár 250 ezer néző is elfért benne. Nagyszabású felújítására Traianus idején került sor. A császári palota teraszáról is rá lehetett látni. A palota központi tömbjének kiépítésére a Flaviusok alatt került sor. Középpontjában nagy udvar (peristylium) állt nyolcszögletű szökőkúttal, oszlopcsarnokkal. Erre nézett észak felől a fogadóterem (Aula Regia), dél felől a nagy ebédlőterem (triclinium), melynek padlóját színes mozaik-intarzia (opus sectile) borította. Szerkezete alapján felnagyított villaépületnek tekinthető.