A RÓMAI KULTÚRA VIRÁGKORA (KR.E. 1. SZ. - KR.U. 1. SZ. KÖZEPE):

SZOBRÁSZAT IV:

ARA PACIS AUGUSTAE

1. kép: Ara Pacis Augustae: alaprajz. Kr. e. 13-9. Az építmény magassága 4,60 m, alapterülete 11,62 x 10,62 m. Róma, Mars mező

2. kép: Ara Pacis Augustae: Aeneas áldozatbemutatása. Dombormű a nyugati oldalon. Carrarai márvány. Mag. 1,55 m, hossza 2,37 m.

3. kép: Ara Pacis Augustae: Felvonulási menet részlete a déli oldalról 

Az Augustus teremtette Béke tiszteletére emelték ezt a reprezentatív oltárt, mely szerkezetében a pergamoni Zeusz oltárra emlékeztet: a tényleges oltárt fallal vették körül. A falat - különösen kívül - gazdag domborműdíszítéssel borították. A hosszú oldalakon az áldozatbemutatáshoz vonuló ünnepi menet látható. Ennek itt látható részletén két flamen vonul jellegzetes fejfedővel, utána egy szolgáló bárddal, majd a pontifex maximus, a szertartás celebrálója – mindketten fedett fővel. Utánuk a császári család tagjai következnek. A nyugati bejárat két oldalán Róma legendás múltjának egy-egy jelenete látható: Aeneas áldozatbemutatása, miután megérkezett Latiumba, ill. az ikreket szoptató farkas és Mars atya. A méltóságteljesen álló Aeneas kezét oltár fölé tartja, melyhez két szolgáló az áldozati kellékeket viszi. A háttérben egy kis épületben istenpár ül, feltehetően a Penates, melyeket Aeneas Trójából hozott magával. A keleti oldal egyik domborműve elveszett, míg a másik hiánytalanul fennmaradt. Ezen a föld termékenységének allegóriája látható: növényeknek, állatoknak, embereknek egyaránt ő a táplálója, oldalról a megtermékenyítő szelek perszonifikációi övezik. A kompozició az új korszak bőségét és harmóniáját hirdeti. Az oltár az Augstus kori művészet fő művének tekinthető.