A RÓMAI BIRODALOM FÉNYKORA (KR.U. 1. SZ. KÖZEPE - 3. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET V:

DIADALÍVEK

1. kép: Titus császár diadalíve. Kr. u. 81. Márvány. Mag. 15 m, szélessége 12 m. Róma, Forum Romanum

2. kép: Traianus diadalíve. Kr. u. 114-120. Márvány. Mag. 8,6 m, szélessége 15,6 m. Beneventum

3. kép: Septimius Severus császár diadalíve. Kr. u. 203. Márvány. Mag. 20,6 m. Róma, Forum Romanum

A császárkorban a diadalíveket márványból építették és felületüket domborművekkel és építészeti tagozatokkal gazdagon díszítették. Az attikában feliratot helyeztek el, megörökítve, hogy kinek, milyen alkalomból emelték. A felületeket vizszintes párkányok és függőleges féloszlopok vagy oszlopok tagolták, az így körülhatárolt mezőkbe helyezték a győzelem jeleneteit ábrázoló domborműveket. Előbb egy (1-2. sz.), később három (3-4. sz) átjáró vált kedveltté. Titus Jeruzsálem elfoglalásáért tartott diadalmenetet. Diadalíve a Colosseum felől a Forumra vezető úton (Via Sacra) állt. Arányai harmónikusak, díszítése mértéktartó. Homlokzatán alig van dombormű, a diadalmenetet ábrázoló két nagy jelenet az átjáró oldalfalán van elhelyezve.

Traianus diadalívének érdekessége, hogy nem katonai győzelem, hanem egy sikeres építkezés megünneplésére állították. Megnyitották a Via Appia Beneventum és Brundisium közti szakaszát. Ennek megfelelően a domborművek – melyek beborítják az egész homlokzatot – békés eseményeket ábrázolnak. Fent balra a Capitoliumi triász további istenekkel, jobbra Traianus és Hadrianus fogadja a senatus és római nép képviselőit. A további táblákon az uralkodó van a középpontban, aki elé a társadalom egyes rétegeinek képviselői járulnak, hogy köszönetet mondjanak a Pax Romana áldásaiért. A háttérben megjelennek istenalakok vagy perszonifikációk is. A felirat szerint ezt a legjobb uralkodónak (OPTIMO AVGVSTO) állította a senatus és a római nép (SPQR).

Septimius Severus a parthusok legyőzéséért fiaival (Caracalla, Geta) együtt kapott diadalívet a Forumon uralkodásának 10. évében. Mivel ennek három átjárója volt, nagyobb domborműveket csak a két oldalsó bejárat fölé helyeztek. Ezeken a keleti hadjárat csatajelenetei láthatók: balra Seleucia, jobbra Ctesiphon ostroma. Ábrázolástechnikai szempontból figyelemre méltó változás, hogy megszűnik a jelenetek egységes nézőpontja. A katonák oldalnézetben és két külön járószinten vannak elhelyezve egymás fölött, míg az ostromlott városok felülnézetben láthatók.