KÉSŐ ETRUSZK - KORA RÓMAI MŰVÉSZET

(KR.E. 4 - 2. SZ.):

BRONZMŰVESSÉG

1. kép: Bronztükör Vulciból. Kr. e. 380 körül. Átmérője 18 cm. Vatikáni Múzeum

2. kép: Novios Plautios: Ficoroni cista. Kr. e. 300 körül. Bronz. Mag. 74 cm. Róma, Villa Giulia

A jómódú etruszk nők használati tárgyai között a bronztükrök voltak a leggyakoribbak. Ezek egyik oldalát fényesre csiszolták, hogy jól tükröződjenek, a másik oldalát bekarcolt ábrázolásokkal díszítették. Kedveltek voltak a mitológiai témák. Ez esetben a felirat segít meghatározásában. Khalkhasz a Trója alatt harcoló görögök papja volt. Itt etruszk átértelmezésben jelenik meg, mint szárnyas démon, aki előrehajolva egy kezében tartott májból jósol. A jelenetet borostyáninda veszi körül.

A nők másik kedvelt kelléke egy hengeralakú edények, a cista volt. Ezekben ékszereiket, szépítőszereiket tartották. Leghíresebb előállítási helyük, a tükrökhöz hasonlóan, Praeneste volt. A Kr. e. 4. sz. végére Róma elég jelentős várossá vált ahhoz, hogy ott is műhelyet hozzanak létre. Ez a bemutatott edény feliratából derül ki. Az etruszk bronzművesség hagyományain nevelkedett mester a plasztikus és bekarcolt (cizellált) díszítés témáit a görög mitológiából vette és hellenisztikus stílusban készítette el. A fedélen Dionüszosz áll két szatír között, az edény testén az Argonauták történetének egyik epizódja látható. Egy kiasázsiai királyt, Amükoszt Polüdeukész fához kötözi, miután ökölvívásban legyőzte. Előtte Athéna áll, fölötte Niké lebegve tartja a győzelmi koszorút.