A RÓMAI BIRODALOM FÉNYKORA (KR.U. 1. SZ. KÖZEPE - 3. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET III:

PANTHEON

1. kép: Pantheon. Kr. u. 125-128. Átmérője 43,3 m. Róma

2. kép: Pantheon: rekonstrukciós rajz

3. kép: A Pantheon belülről

A Pantheon a legjobb állapotban fennmaradt római épület, ami részben kiváló statikájának köszönhető, részben annak, hogy keresztény templomként folyamatosan használták. A hagyományos, nyolc korinthoszi oszlopos homlokzaton a felirat Agrippát nevezi meg építtetőként. A bejárat mögött azonban köralakú, kupolával fedett templomépület húzódik, melynek tervezője a damaszkuszi Apollodórosz lehetett, Hadrianus kedvelt építésze. A valamennyi isten tiszteletére emelt szentély a tökéletes formát, a gömböt idézi: a köralakú épület átmérője és magassága azonos. A minden korábbit meghaladó méretű kupola a bizánci templomokban (Hagia Szophia) talált méltó folytatásra. Terhét széles, a kupolaindítás fölé emelkedő oldalfalak hordják, melyek minimális vastagsága 1,5 m. A kupolahéj a középpont felé egyre vékonyodik, végül egy 9 m átmérőjű kerek nyílásban végződik, amely napkorongként a belső tér megvilágítását szolgálja, de egyben könnyíti is súlyát. Belső felülete kazettákkal és bronz rozettákkal volt díszítve. A kazetták felfelé haladva egyre kisebbek, belsejük lépcsős tagolása az alsó peremen nyújtottabb, mint a felsőn, ezzel éri el az alulról szemlélőben térhatás érzetét. Az oldalfalakat fülkék tagolták, a korinthoszi oszlopok által tartott kögerendákat teherelosztó ívekkel védték a túlterheléstől. A falfelületet és a padlót mintás márványburkolat borította.