KORAI ÉS ÉRETT ETRUSZK MŰVÉSZET

(KR.E. 8 - 4. SZ.):

SÍRÉPÍTÉSZET

1-2. kép: Halom- és kamrasírok. Kr. e. 7-6. sz. Cerveteri (Caere), Olaszország (Etruria). Banditaccia nekropolisz (halottak városa)

3. kép: Domborművek sírja. Kr. e. 4. sz. vége. Szélessége 6,5 m, Banditaccia nekropolisz 

A tengerparthoz közel fekvő Caere gazdag kereskedőváros volt. Temetőjére a halomsírok (tumulusok) jellemzőek. Ennek kamráit a könnyen vájható tufakőzetbe vágták bele, halmot emeltek fölé és kőfallal vették körül, amin ajtónyílást hagytak. Előfordultak utcaszerűen, egyenes vonalba épített sírkamrák is. A halomsírok belseje rendszerint több helyiségből állt, miként egy lakás. A falfelületekre ajtókereteket, tetőgerendákat, ablakkereteket, ágyakat, ülőhelyeket és bútorokat is faragtak. Segítségükkel tudunk fogalmat alkotni az etruszk lakóházról és berendezéséről. A 4. sz.-ban egy új típus jelent meg, mely fölött már nem volt tumulus. Ezek közé tartozik a Domborművek sírja, mely arról kapta nevét, hogy belsejének falán a mindennapi élet használati tárgyai (kancsó, tálca, tükör, pajzs, sisak, stb.) ki voltak kifaragva, ill. stukkóból megformálva. A központi terem tetejét négy pillér tartja. Oldalfalai mentén halotti nyughelyek, és sírfülkék sorakoznak, az előtérben egy családi ágy párnákkal. Ennek oldalán tritónszerű keveréklény és a háromfejű Cerberus látható. A pillér felső részén az elhunytak mellképei lehettek. A mennyezet formájáról és mintázatából látható, hogy fából készült tetőszerkezetet imitál.