KORA KERESZTÉNY MŰVÉSZET (KR.U. 2 - 6. SZ.):

MINIATÚRAFESTÉSZET I

1. kép: Eleázer és Rebekka találkozása. Genezis-kódex, 400-500, Bécs, Nationalbibliothek

2. kép: Márk evangélista. A rossanoi Codex Purpureus lapja. VI. század, Rossano, katedrális

3. kép: Jézus Pilátus előtt. A rossanoi Codex Purpureus lapja. VI. század, Rossano, katedrális

Szíriához köthető a miniatúrafestészet jelentős emléke a Bécsben őrzött, 48 lapból álló Genezis-kódex is, mely Mózes első könyvének görög fordítását tartalmazza. Stílusában római, hellénisztikus és párthus elemek vegyülnek. Az előadásmód friss, mozgalmas, elbeszélő jellege és a folytatólagos csoportfűzés a római diadaloszlopokról ismert. A lapokon olykor antik mitológiai alakok is fölbukkannak: Elezár és Rebekka találkozásának jelenetében a forrás mellett megjelenik a forrás istennője, egy félmeztelen nimfa.

A rossanoi székesegyházban őrzött, szintén szíriai eredetű rossanoi Codex Purpureus sem tematikájában, sem előadásmódjában nem mutat antikizáló vonásokat. Jellegzetes – az árkádszarkofágok díszítményeit idéző – szír megformálású az architektonikus díszlet a Márk evangélistát ábrázoló miniatúrán. A Krisztust és Barabást Pilátus előtt bemutató lap előadásmódja merev, a korábbi elbeszélő jelleget ünnepélyes reprezentatív stílus váltja föl. A horizontális osztású kompozíció fölső egységében a társcsászárok portréi előtt, azok nevében ítélkező helytartót látjuk, előtte írnoka, körben a halálért kiabáló tömeg, míg lent katonák kíséretében a megkötözött Barabás és a dicsfénnyel övezett hosszú hajú szakállas Krisztus Ez a „szír típusú” Krisztus arc jelenik meg az Utolsó vacsorát megjelenítő lapon is. Szemben a szakálltalan, hellénisztikus Krisztus-arccal a keresztény művészetben a szír típusú Krisztus arc állandósul. Minkét jelenetről hiányzik a valós térábrázolás, a háttér homogén, egyszínű bíbor. A figurák merevek, az architekturális elemek – a kiformálódó fordított perspektíva szabályainak megfelelően – kiterülnek a síkban, ezáltal minimálisra csökkentik a téri mélységet, aminek következtében az ábrázolás síkszerűvé válik.