A RÓMAI KULTÚRA VIRÁGKORA (KR.E. 1. SZ. - KR.U. 1. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET IV

1. kép: Pompeius színház: rekonstrukciós rajz. Kr. e. 61-55. Átmérője kb. 150 m. Róma

2. kép: Marcellus szinház. Kr. e. 17-13. Travertin. Eredeti mag. kb. 32,6 m, szélessége 130 m. Róma

Rómában színházi játékok már a Kr. e. 3. sz. óta folytak, állandó épületet azonban először Pompeius emelt erre a célra. Ez nem maradt fenn, de ókori térképről ismerjük alaprajzát, és a Via dei Giubbonari mentén felismerhetők a házak vonalvezetéséből körvonalai. Plutarkhosz szerint a mütilénéi színház mintájára épült. A cavea fölé emelkedő épület Venus Victrix szentélye. A színház mögött Domitianus kis színháza (odeion) és stadionja látható, míg a jobb felső sarokban a Pantheon is feltűnik.

Az Augustus idején felépült Marcellus szinháznak a két alsó szintje ma is látható a Tiberis partja és az Apollo templom oszlopmaradványai között. A római színház nem domboldalra épült, mint görög elődje, hanem boltíves alépítményre és városi környezetbe. A nézőteret (cavea) övező falat összeépítették az azonos magasságura felépített színfallal, így zárt belső teret hoztak létre. A színfalat álarchitektúrával díszítették, így a szinpadi eseményeknek építészeti hátteret biztosítottak a görögök természet alkotta háttere helyett. A külső falat boltívek tagolták, de homlokzati díszítőelemként a pillérek felületén féloszlopokat helyeztek el (emeletenként váltogatva: dór, ión, korinthoszi), az emeleteket architráv és párkány választotta el egymástól.