KORAI ÉS ÉRETT ETRUSZK MŰVÉSZET

(KR.E. 8 - 4. SZ.):

ÉPÍTÉSZET II

1. kép: Róma ún. Serviusi falai. Kr. e. 4. sz. Tufa, opus quadratum. Mag. 10 m, vastagsága helyenként 4 m, hossza összesen kb. 11 km volt

2. kép: Volterrai városkapu. Kr. e 3-2. sz. Tufa. Az ív magassága 7,5 m, szélessége 4,16 m, Olaszország (Etruria)

3. kép: Cloaca Maxima. Kr. e. 4. sz. Tufa, opus quadratum. Róma

Róma városiasodása a Kr. e. 6. sz.-ban, az etruszk királyok idején kezdődött el. Ekkor építették a Capitoliumi templomot, a Cloaca Maximát, a Serviusi városfalakat. A ma már csak részleteiben látható falmaradványok a Kr. e. 4. sz.-ban épültek újjá, de az írott források tanúsága szerint eredetük a Tarquiniusok idejére vezethető vissza. Az építkezéshez a könnyen faragható, szürke színű vulkáni tufát használták, melyből nagyméretű, szabályos hasábformákat vágtak ki, és kötőanyag nélkül helyezték egymásra (=opus quadratum).

Ezzel egyidőben épültek meg az etruszk városok falai is, hogy a gall támadásokkal szemben védelmet nyújtsanak. Ezeknek nélkülözhetetlen és időtálló szerkezeti eleme volt a boltív, mely nagy teherbírásával jelentős fesztávolságok áthidalását tette lehetővé. Enélkül a rómaiak nagyméretű közhasznú épületei nem jöhettek volna létre. Volterra kapuja ma is őrzi régi formáját, rajta az egykori szobordíszek maradványaival.

A Tarquiniusok idejére tehető a Cloaca Maxima megépítése, melynek elsődleges feladata annak a vizenyős területnek a vízelvezetése volt, ahol a későbbi Forum Romanum kialakult. Ez elősegítettte a dombok településeinek összeolvadását.

A csatorna Tiberisbe nyíló torkolatának a 4. sz.-ban átépített formája ma is látható.