1. kép: A Largo Argentina szentélykörzete. Kr. e. 3-2. sz. Róma

2. kép: Portunus vagy Fortuna Virilis temploma. Kr. e. 2. sz. vége. Róma, Forum Boarium

Ezen a helyen már a Kr. e. 5. században szentély állt, s fokozatos kibővítés és újjáépítés során alakult ki a ránk maradt négytemplomos térség. Közülük három téglalap, egy kör alaprajzú. A Kr. e. 2. századra létrejött együttesben megvalósult a templomok szabályosan párhuzamos és a térrel szembeforduló elrendezése. Bár a különböző korú templomok nem egyformák, mindegyikükben érvényesülnek a római templomépítészet jellegzetes vonásai, a magas podium, a homlokzat uralkodó szerepe, a görög oszloprendek alkalmazása.

A Forum Boariumon maradt meg Róma egyik legépebb antik temploma. A magas podiumon álló, négy oszlopos, oromzatos templomot Fortuna Virilisnek (Férfiszerencse) vagy Portunusnak, a kikötő istenének építették. A templom szélességének és magasságának aránya az utóbbi javára változott meg az etruszk előzményekhez képest. Így zártabb, összefogottabb hatást kelt, ahogy ezt a görög templomoknál megismertük. A főhomlokzat előtt a görögöknél szokásos oszlopsort megkettőzték: így tömegének egyharmad részét az oszlopos tornác teszi ki. E mögött helyezkedik el a zárt cella, melynek mélysége az épület hosszának további kétharmadát foglalja el. Ennek külső falán az oszlopsor féloszlopok formájában folytatódik. Ennek a típusnak álperipterosz a neve.