A RÓMAI KULTÚRA VIRÁGKORA (KR.E. 1. SZ. - KR.U. 1. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET I

1. kép: Aqua Marcia. Kr. e. 1. sz. Rómától délre, Latiumban

2. kép: Pont du Gard. Kr. e. 1. sz. vége. Mag. 49 m, hossza fent 275 m, lent 142 m. Nimes közelében a Gardon folyón ível át, Franciaország

A boltív és az öntöttfal (opus caementicium) készítése tette lehetővé a rómaiaknak a nagyméretű és tartós építmények készítését. A kő- vagy téglazúzalékból, mészből és vulkáni hamuból (puteoli föld) összeállított habarcsot a betonhoz hasonlóan formába öntötték, külsejét pedig kővel vagy téglával burkolták. Ezek a tömbszerű (monolit) falak igen időtállóak voltak. Az így megépített hidak Róma úthálózatának létrehozásában játszottak nélkülözhetetlen szerepet, a több kilométeres vízvezetékek (aquaeductus) pedig a városok vízellátásában. Mindkét szerepet betölti a Gallia provinciában emelt Pont du Gard. Az ókori Nemaususba (Nimes) 50 km hosszú vízvezeték szállította a hegyekből a jó minőségű vizet. Ennek egy szakaszát alkotta a ez a híd, melynek felső szintjén haladt a vízvezeték, az alsón pedig a közúti forgalom. Mint mérnöki munka is csodálatra méltó a nagyméretű építmény, melyhez óriási állványzatokat és darukat kellett létrehozni. A két alsó szint ívei azonos ritmusúak, közülük a folyómeder fölött átívelő kicsit szélesebb. A felső szint sűrűbb és kisebb ívei jellemzőbbek az egyenletes terepen haladó aquaeductusokra, ahogy ez a latiumira is jellemző.