A RÓMAI KULTÚRA VIRÁGKORA (KR.E. 1. SZ. - KR.U. 1. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET V

1. kép: Orange: diadalív déli oldala. Kr. e. 1- Kr. u. 1. sz. Mag. 19,21 m, alapterülete 19,57 x 8,40. Franciaország

2.-3. kép: La Turbie: Tropaeum Augusti, rekonstruált részletek. Kr. e. 7-6. Franciaország

A diadalmenetet tartó hadvezérek Rómában már korábban is készítettek ideiglenes díszkaput, ami alatt katonáik átvonultak. Ez jelképezhette a hazaérkezést, de szakrális célja is lehetett: az átvonulás révén megtisztulni a háború bűneitől, ártó erőitől. A legkorábbi ránkmaradt diadalív egy provinciában, Gallia Narbonensisben épült. Pontosan nem tudni, mikor, feltehetően Augustus idején. Az íven egy nagyobb és két kisebb átjáró nyílik. A pillérek előtt lábazatokra helyezett korinthoszi oszlopok állnak, melyek az álarchitektúrát tartják: az architrávot, a párkányzatot, az oromzatot. Efölött egy újabb párkányzat következik, azaz kettős attikája van, ami egyedülálló megoldás. A kisebb átjárok fölött fegyverhalmok láthatók ovális gall pajzsokkal, az alsó attikán hajórészletek, a felsőn pedig gomolygó csatajelenet. A felületen lévő lyukak bronzapplikációk rögzítésére szolgáltak, melyek elvesztek.

A tropaeum eredetileg alkalmi győzelmi emlékmű volt, mely egy oszlopra felaggatott fegyverekből állt. Augustus idején ebből tartós épülettípust csináltak az alpesi népek fölött aratott győzelme hírdetésére, közel Észak-Itália határához. Ehhez több méter magas négyszögletes talapzatot emeltek. Ennek oldalán volt az uralkodóhoz szóló és az alkalmat megörökítő felirat. Efölött egy hengeres épületrész emelkedett oszlopsorral körülvéve. A fal fülkéibe szobrokat helyeztek. A csúcsos tetőzetre helyezték az eredeti tropaeum kifaragott szobrát. Formailag leginkább a mauzóleummal mutat rokonságot. Az épületmaradványon jól látható szerkezeti felépítése: a kváderkövekből rakott falköpeny öntött falat vesz körül, melyben a kőtömbökből rakott pillérek az épület vázát alkotják.