KORA KERESZTÉNY MŰVÉSZET (KR.U. 2 - 6. SZ.):

ÉPÍTÉSZET II

1 kép: Sta Constanza-templom, IV. század második harmada, Róma, alaprajz.

2. kép: Sta Constanza-templom, IV. század második harmada, Róma, belső

3. kép: Galla Placidia mauzóleuma, 402-425, Ravenna

A hosszanti térfűzésű bazilikák mellett a Szent György-rotundához hasonló középponti térszervezésű templomok is épültek, melyek antik előképekre támaszkodtak. Közéjük tartozik a római Sta Constanza-templom, mely Nagy Konsztantinosz császár leányának, Constantiának szolgált a temetkezőhelyéül. Középponti tere kupolával fedett, e körül oszlop párok futnak, melyek a kupola terét elválasztják a dongaboltozatos szentélykörüljárótól. A templom falába fülkék mélyülnek. Az épület körül oszlopokból álló folyosó fut, ahonnan lépcsők vezetnek le a kriptába.

Eredetileg martyriumként építették, Szent Lőrinc tiszteletének szentelve a később a nyugat-római birodalmat irányító császárnő, Galla Placidia síremléke néven ismertté vált mauzóleumot. A kívülről igénytelen külsejű vakolatlan téglaépítmény alaprajza egyenlő szárú kereszt. A kereszt szárainak találkozásánál képződő teret kocka alakú kupola fedi.

A tér formájának a kiválasztásában világképi jelentőségű eszmei mondanivaló, a keresztkultusz és a megváltás eszméje fejeződik ki. Galla Placidia mauzóleuma különbözik a római kori mauzóleumoktól annyiban, hogy a kupola azáltal kap különleges hangsúlyt, hogy a keresztszárak találkozásánál képződő teret fedi le. A kupolát tartó csegelyek keleti (egyiptomi, palesztin) eredetűek.