A RÓMAI BIRODALOM FÉNYKORA (KR.U. 1. SZ. KÖZEPE - 3. SZ. KÖZEPE):

ÉPÍTÉSZET IV:

CARACALLA THERMÁI

1-2. kép: Caracalla thermái: alaprajz és mai állapot. Kr. u. 211-217. Alapterülete: 328 x 400 m. Róma

A római urbanizáció jellegzetes létesítménye volt a közfürdő. Legkorábbi típusait a Vezúv környéki városokból ismerjük. Igazán monumentális formája a császárkorban alakult ki, legáttekinthetőbben fennmaradt példánya Caracalla idején épült. Jellemző építészeti eleme a keresztboltozat és a kupola alkalmazása. Ez utóbbi a kerek melegvizes (caldarium) medencét (5) fedte. Ezze átellenben egy nyitott, hidegvizes medence (natatio, 9) volt kialakítva. Közöttük egy kisebb, langyos levegőjű (tepidarium, 7), és egy monumentális méretű hideglevegőjű terem (frigidarium vagy basilica, 8) helyezkedett el, melyeknek legfeljebb a szélein voltak ülőmedencék. Ezt a központi tömböt mindkét oldalról egy-egy nyitott, oszlopcsarnokos játéktér (palaestra, 3) fogta közre. A bejáratok (1) és öltözők (2) a natatio mellett voltak. A fürdőépületet nagy park vette körül, és falak zárták el a külvilágtól, melybe csarnokokat (exedra) és könyvtárakat (10) építettek be. Kb. 1600 vendég befogadására képes pihenő és szórakozóhely volt, ahol mozgalmas és színvonalas társadalmi élet folyt. A padlókat mozaikok, a falakat márványlapok borították. A termek falfülkéiben szobrok voltak elhelyezve.