GEOMETRIKUS ÉS ORIENTALIZÁLÓ KOR: VÁZAFESTÉSZET

1. kép: Protogeometrikus, korageometrikus és érett geometrikus attikai amphora, Kr. e. 10-9. sz.

2. kép: Síramphora. Kr. e. 760 körül. Mag. 1,55 m. Lh. Athén, Dipülon-temető. Athén, Nemzeti Múzeum

3. kép: Chigi-váza. Kr. e. 640 körül. Agyag, feketealakos, Korinthosz, Görögország. Mag. 26 cm. Lh.Veii környéke. Róma, Museo di Villa Giulia

A 10-8. sz. leggazdagabb emlékanyagát a vázák alkotják. Sírmellékletek, vagy szentélyekben elhelyezett fogadalmi ajándékok voltak. A szubmükénéi és protogeometrikus vázafestészetére jellemző körök és félkörök helyett a geometrikus művészetben a mindig derékszögben megtörő meander és a zegzug vonal váltak az elsődleges díszítő elemmé. Ugyanakkor a vázák mérete is egyre növekedett.

A figurális jelenetek a 8. sz. második felében jelentek meg a sírvázákon. A vonalból, körből, három- és négyszögből felépített alakokat síkformában ábrázolták, minden belső részletezés nélkül. Az ábrázolások nem jelzik a jelenetnek sem a helyét, sem az idejét. Az alakok mellett szabadon maradt felületre különféle geometrikus motívumokat festettek, így díszítve a vázatest egészét. A figurális jelenetek - a vázák funkciójával szoros összefüggésben - a halottkultuszból merítik tárgyukat (halottsiratás). 

A 7. sz.-i vázafestészet két központja Athén és Korinthosz volt. Az athéni műhelyekben elsősorban nagyméretű vázákat készítettek, melyeknek testét mitológiai jelenetekkel díszítették. A korinthoszi vázákra a több sávra osztott, elbeszélő stílusú ábrázolás volt jellemző. A Chigi-váza a 7. sz.-ban virágkorát élő korinthoszi vázafestészet csúcspontja. Felső képsávján harcosok csatába vonulása látható, a középsőn négyesfogat és lovasok felvonulása, az alsón nyúlvadászat. Különösen megkapó ez utóbbi jelenet elevensége és feszültsége.